Új korszak a láthatáron?! Érkeznek a hidrogénüzemű drónok
2023. február 23. 12:30
100 perces repülési idő 7 kg hasznos teherrel.
Az első „drónt" (UAV) 1918-ban építették meg: olcsó és könnyű, pilóta nélküli katonai felderítő repülőgép volt, ugyanakkor a drónok civil alkalmazása – ezen belül az agrárterületen – még 10 éves sincs. A fejlesztések viszont új határokat feszegetnek, ami a mezőgazdaságnak is csak előnyére válhat.
Újra hidrogénnel repülünk?
Az izraeli HevenDrones cég „nagyléptékben" tervez és fejleszt, esetükben 6-8 rotoros drónokról beszélhetünk, akár 45 kilogrammos hasznos teherbírással.
Az egyik fő fejlesztési irányuk, a jövő közvetlen logisztikája, kisebb darabáruk kereskedelmi célú házhoz szállítása, de a katasztrófavédelem (mentéshez szükséges eszközök, gyógyszerek stb. gyors célba juttatása) ugyanúgy kiemelt szempont, mint a mezőgazdaság. Ez utóbbinál a legnagyobb permetező drónjuk 30 literes tartállyal rendelkezik.
A legszűkebb tényező náluk is a repülési idő (üzemidő), ezért a viszonylag nagy és nehézkes akkucsomagok helyett gondoltak egy merészet: megpróbálják az üzemanyagcellás energiaellátást.
A léghajózás kezdeti korszakában óriási mennyiségű hidrogén szolgáltatta magát a felhajtóerőt, egyben óriási veszélyforrás volt és katasztrófák okozója is lett. Természetesen az akkori és mai műszaki megoldások messze nem összevethetők és a hidrogén ma máshogyan, közvetve az üzemanyag.
Üzemanyagcella, mint új lehetőség
A H2D55 típus az első a HevenDrones termékcsaládjában, amelyet a kereskedelmi és a védelmi felhasználási célokra, valamint az erdőtelepítési projektektől kezdve a vészhelyzetekre való reagáláson át, az utolsó mérföldre történő szállításra és a hosszabb információgyűjtő küldetésekre terveztek.
A H2 View-nak adott interjúban Bentzion Levinson, a HevenDrones vezérigazgatója és alapítója elárulta, hogy a H2D55 a cég első kereskedelmi forgalomban kapható, hidrogénnel működő drónja. A hidrogén általánosságban és gyökeresen megváltoztatja a fejlesztési irányokat és alkalmazhatóságot, mivel kb. ötszörösére sikerült növelni a repülési időt.
A hagyományos lítium akkumulátorral működő drónokhoz képest már most 100 percig képes repülni 7 kg hasznos teherbírással.
A H2D55 az első tagja, a tervezett három drónból álló, üzemanyagcellás termékcsaládnak, amelyek a következő kilenc hónap során kerülnek forgalomba, a további modellek pedig még nagyobb hasznos terhelhetőséggel rendelkeznek majd, ám ez a tervek szerint nem fogja csökkenteni a repülési időt.
Költségoldalról a teljes tulajdonlási költség (TCO) a hidrogén esetében olcsóbb, mint a lítium akkumulátoroknál, és akár 2-3 percen belül újratölthető.
Mivel az akkumulátorok gyakori töltésre, cseréjére nincs szükség, az üzemanyagcellák a dróntechnológiát nagy léptékben bevezető cégek, szervezetek hosszú távú beruházási költségeit is csökkentik.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Állítsuk meg a talajpusztulást!
2024. január 11. 14:53
Regionális összefogás a regeneratív gazdálkodás széles körű bevezetésére.
Magyarországon a szántóföldi termőterület 4 173 000 hektár, azonban egyelőre csupán 5000 hektáron alkalmazzák az ún. talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-60%-án folyik már no-till gazdálkodás, az európai termőterületeknek csak alig több mint 1%-án alkalmazzák ezt a technológiát.
Itt az ideje gatyába rázni az élelmiszeripart Magyarországon!
2023. április 06. 12:38
A magyar élelmiszeriparral kapcsolatban kettős érzelmeink lehetnek, hiszen mondhatni, hogy egy stabil, válságálló és valóban stratégiai ágazatról van szó, ugyanakkor versenyképesség és jövedelemtermelő képesség terén komoly lemaradásban van az európai versenytársakhoz képest. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető helyettese az Agrárszektornak elmondta, hogy előre kellene lépnünk abban, hogy minél több olyan tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen, akiknél az exporthoz szükséges kompetenciák erősek, és az exportpiacokon is értelmezhető volumenben képesek termelni. Kiemelte, hogy a Vidékfejlesztési Program keretein belül az élelmiszeripar fejlesztésére nagyságrendileg 800 milliárd forint lesz elérhető a ciklusban, amit, ha jól használnak fel, akkor végre végbe mehet az a modernizáció, ami 30 éve várat magára.
