Van jövője a GMO-mentességnek Magyarországon

2017. november 21. 08:40
Akár hétszázezer, bizonytalan eredetű szója is kerülhet a magyar piacra évenként. Ezt akadályozhatja meg, illetve válthatja ki a közelmúltban elindított nemzeti fehérjetakarmány-program – írja a nak.hu portál.

Ugyan az EU-ban eddig is a legszigorúbban szabályozták a GMO-s termékeket Magyarországon, hiszen a génmanipulált termékek behozatalának tilalma él, de azt már képtelenség ellenőrizni, genetikailag „tiszta-e” például az importált szója. Megoldást csak az jelenthet, ha itthon, ellenőrzött körülmények között termeljük meg a takarmány-alapanyagokat. Idén ősszel egy újabb lépést tett a kormány a génmódosított termékek kizárása érdekében: beindult a nemzeti fehérjetakarmány-program.

E programmal kapcsolatban az újfehértói gazdákat kereste meg a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság műsorának munkatársa. A gazdálkodók egybehangzóan úgy fogalmaztak: nagyon figyelni kell a vetőmagra, ugyanis azok kereskedője minden szívfájdalom nélkül eladhatja a GMO-s vetőmagot a gazdálkodóknak, különösen, ha azt olcsóbban tudja beszerezni, mint a nem génmódosított vetőmagot.

Kulik Zoltán, a program egyik atyja a műsorban úgy fogalmazott: megnőtt a világ élelmiszerigénye, és ezzel párhuzamosan nőtt a takarmányigény is, viszont ennek ellenére a magyar példát követve több uniós tagország is felismerte, hogy csökkenteni kell a dél-amerikai szója iránti kitettséget, hiszen ennek nagy része GMO-s szója.

– Ennek részeként indult be a magyar termesztésű szója támogatása is, azonban természetesen ezt nem lehet a végtelenségig növelni, így szerepet kaphat az innováció, akár új növények felhasználásával is, vagy új feldolgozási alternatívák megtalálásával – fűzte hozzá Kulik Zoltán, aki a GMO Ellenes Liga vezetője és a Vitafort Zrt. elnöke is. Szerinte tudatos fogyasztással alternatívát kell nyújtani a magyar vásárlóknak, és az alapoktól kezdve egészen a boltok polcáig egy rendszert kell alkotni a magyar, GMO-mentes szója körül.

Reng Zoltán, a Hungrana Zrt. vezérigazgatója a műsorban elmondta: akár hétszázezer, bizonytalan eredetű szója is kerülhet a magyar piacra évenként, ezt mindenképpen le kell csökkenteni, ugyanis ez a mennyiség több okból aggályos. A fehérjestratégia egyik központi elemének azt tartja, hogy ezt a hatalmas importot részben egyensúlyozzák, valamint azt is, hogy a magyar, GMO-mentes szója export helyett inkább belföldi felhasználásra menjen, hogy az itthon nevelt állatok jó minőségű GMO-mentes takarmányhoz jussanak. Ehhez természetesen ő is szükségesnek tartja, hogy növeljék a szójaföldek arányát a termőföldeken belül, azonban tudja, hogy a szója nem egy könnyű növény, és a megfelelő terméshozamok sem könnyen érhetőek el, de úgy véli, a GMO-mentességnek van jövője Magyarországon.

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Az uniós közös agrárpolitika és az innováció volt napirenden

2018. augusztus 03. 07:27
A napokban megtartott XXIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) képviselői is jelen voltak Győrffy Balázs vezetésével, hogy az ott szervezett agrárkerekasztal beszélgetésen vitassák meg az érdeklődőkkel a legaktuálisabb témákat; a mostani eszmecserén az unió közös agrárpolitikájának (KAP) kérdéskörét és a technológiaváltásból, az innovációból fakadó teendőket az agrárágazatban.

Nem minden védett tulajdonság, ami annak látszik

2018. október 18. 12:43
A múlt héten arról írtam, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése egy felmondásnál két okból is fontos. Egyrészt egy egyébként, a szokásos szempontok szerint jogszerű felmondás ellenére el lehet bukni a munkaügyi pert, ha a munkáltató megszegi a diszkrimináció tilalmát. Másrészt, ilyen esetben a munkavállaló kérheti, hogy helyezzék vissza a munkakörébe. A mai posztom arról szól, hogy mi is az a védett tulajdonság.