Végre egy jó példa: így kezelik a Tiszántúlon a többletvizeket
2023. február 02. 14:33
Készülni kell az aszályos időszakra!
Az elmúlt két hónap bővelkedett csapadékban. A mostani időszakban többletként jelentkező vizekből a vízügy igyekszik minél nagyobb mennyiséget visszatartani a rendszereiben, készülve egy esetleges későbbi aszályos időszakra – íjra Facebook-oldalán a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság.
Vízvisszatartás mezőgazdasági és természetvédelmi célból
A tavalyi rendkívüli aszály után a mögöttünk hagyott két hónap már bővelkedett csapadékban. A mostani időszakban többletként jelentkező vizekből a vízügy igyekszik minél nagyobb mennyiséget visszatartani a rendszereiben, készülve egy esetleges későbbi aszályos időszakra.
A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a Keleti-főcsatorna téli üzemvízszintjét emelte meg, hogy a Tiszán érkező árhullámokból tározni tudjon. Így jut víz például Hajdúnánás térségében a K-III öntözőfürtbe, ahol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a gazdálkodókkal együttműködve tartunk vissza vizet mezőgazdasági célú felhasználásra. Szintén a Keleti-főcsatorna vízkészletéből Balmazújváros közelében ökológiai célú vízvisszatartás zajlik egy helyi természetvédelmi egyesülettel közösen a Magdolna-ér mellett.
A Nyírségi területeken lehullott csapadékból lefolyásnak indult felszíni vizeket pedig a Debrecen közelében tavaly kiszáradt tározók irányába kormányozzuk, így mostanra már egybefüggő vízfelület alakult ki a Vekeri-tóban. Reményeink szerint tavaszra az Erdőspusztai-tározókba is tudunk elegendő vizet kormányozni.
Mindemellett a belvízkárok enyhítése érdekében - ahol erre feltétlenül szükség volt - belvízvédelmi készültséget is elrendeltünk. Ugyanakkor ezeken a területeken is arra törekszünk, hogy csak a káros vizeket vezessük le.
Hozzáteszik, hogy a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság a Keleti-főcsatorna téli üzemvízszintjét emelte meg, hogy a Tiszán érkező árhullámokból tározni tudjon. Így jut víz például Hajdúnánás térségében a K-III öntözőfürtbe, ahol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a gazdálkodókkal együttműködve tartunk vissza vizet mezőgazdasági célú felhasználásra. Szintén a Keleti-főcsatorna vízkészletéből Balmazújváros közelében ökológiai célú vízvisszatartás zajlik egy helyi természetvédelmi egyesülettel közösen a Magdolna-ér mellett.
A Nyírségi területeken lehullott csapadékból lefolyásnak indult felszíni vizeket pedig a Debrecen közelében tavaly kiszáradt tározók irányába kormányozzuk, így mostanra már egybefüggő vízfelület alakult ki a Vekeri-tóban. Reményeink szerint tavaszra az Erdőspusztai-tározókba is tudunk elegendő vizet kormányozni – írja az igazgatóság.
Kiemelték, hogy mindemellett a belvízkárok enyhítése érdekében – ahol erre feltétlenül szükség volt – belvízvédelmi készültséget is elrendeltek. Ugyanakkor ezeken a területeken is arra törekednek, hogy csak a káros vizeket vezessék le.
forrás: agroinform.hu
Kapcsolódó cikkek
Családi napot tart a Beporzók napja alkalmából a Magyar Természettudományi Múzeum
2023. március 06. 14:16
Családi napot tart a 5. Beporzók napja rendezvénysorozat alkalmából a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) március 11-én, e hét szombaton. A program részeként többek között ismeretterjesztő programokkal, koncerttel, mézkóstolással és kézműves-foglalkozásokkal várják a kisgyermekes családokat a helyszínre.
A hétfői budapesti sajtóeseményen Bernert Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója fontos feladatként jelölte meg, hogy a környezetvédők a rovarok védelmére is intenzíven hívja fel a figyelmet, mivel ökológiai szempontból a szerepük kiemelten fontos. Szűkebb lakókörnyezetében ráadásul mindenki megtalálhatja azt a tevékenységet, mellyel erősítheti a rovarok védelmét - tette hozzá a múzeum főigazgatója.
Gólyalábon a költségek
2023. március 27. 12:52
A hivatalos adatok szerint a burgonya tavalyi termőterülete nem érte el a 8 ezer hektárt. Évtizedek óta csökken a vetésterülete, de arra kevesen számítottak, hogy 2022-ben összesen 7900 hektáron ültetnek krumplit.
Ha a tavalyi aszályos időjárást és annak következményeit nézzük, akkor mégsem csodálkozhatunk ezen: akadt több olyan vármegye, ahol a hektáronkénti termésátlag a 14-16 tonnát is alig érte el. Ugyanakkor néhány kitartó és bizakodó vállalkozó még mindig reménnyel indítja az újabb évben a burgonyát, pedig legutóbb a költségek akkorát nőttek, hogy szinte gólyalábon jártak. Azt kéne ellensúlyozni hozamokban, és főleg értékesítési árban. Utóbbinak egyelőre kevés a realitása.
