Világnapot kapott az élelmiszer-biztonság

2019. január 16. 07:42
Az idei évtől június 7-e a biztonságos élelmiszerek előnyeiről szól majd. A tematikus világnap szükségességével először 2015-ben kezdtek el foglalkozni a szakemberek, végül az ENSZ 2018. december 20-án elfogadta a javaslatot.

Az Agrárminisztérium, a magyar élelmiszerlánc-biztonságért felelős és az iránt maximálisan elkötelezett szervezetként, üdvözli az Élelmiszerbiztonsági Világnap bevezetését – fogalmazott a döntés kapcsán Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár.

Az élelmiszer-biztonság – bár hajlamosak vagyunk természetesnek venni – kiemelten fontos a mindennapokban. Hiánya komoly veszélyt jelent az emberi egészségre, egyúttal jelentős gazdasági kárt is okozhat.

Az Élelmiszerbiztonsági Világnap bevezetését elsőként Awilo Ochieng Pernet, a Codex Alimentarius Bizottság elnökevetette fel 2015-ben, amit a bizottság következő évi ülésén az ENSZ felé irányuló javaslatként is megszavazott. 2017-ben a FAO, majd a WHO szintén elfogadott egy állásfoglalást a világnap támogatásáról. Az ENSZ végül tavaly decemberben megszavazta, hogy az idei évtől június 7-e az Élelmiszerbiztonsági Világnap.

Magyarországon az élelmiszer-biztonság kiemelt terület, melynek fontosságát az Európai Unióban az elsők között ismerte fel a kormány. Az élelmiszerlánc védelmének egyik jelentős lépése volt, hogy 2012-ben megalakult a teljes ágazatot komplex módon felügyelő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), majd 2013-ban elfogadták az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiát is.

Az élelmiszerlánc biztonságának fenntartása – a tisztességes vállalkozások partnerként történő támogatása és a fogyasztói szemléletformálás mellett – folyamatos aktív jelenlétet és figyelmet igényel, az élelmiszerhamisítás ugyanis világviszonylatban a második legjelentősebb feketegazdasági tevékenység. A Nébih csalásokat, hamisításokat vizsgáló szervezeti egysége csak 2018-ban 581 ellenőrzést végzett. Élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszerellenőrzési és növényvédelmi bírságot összesen 195 esetben, mintegy 153.171.894 Ft összegben szabtak ki, ami egyidejűleg 1789,36tonna élelmiszer forgalomból való kivonását, 16 esetben tevékenység felfüggesztését, 29 esetben a tevékenység korlátozását vonta maga után.

Az élelmiszeripar fejlődése, emellett a csalók, hamisítók rendre új trükkjei miatt elengedhetetlen a hatósági munka fejlesztése is. A Kormány, az Agrárminisztérium és a Nébih folyamatosan keresi azokat a megoldásokat és lehetőségeket, amelyekkel még hatékonyabban védhető az élelmiszerlánc. Ebben kulcsfontosságú többek között a Nébih laborhálózatának állandó korszerűsítése.

A befektetett munka eredménye, hogy a magyar élelmiszerlánc-felügyelet uniós szinten is az élmezőnyben van. Egy tavalyi, reprezentatív EU-s felmérés szerint a magyarok szavaznak leginkább bizalmat a nemzeti hatóságuknak. A magyar lakosság elismeri a Nébih az élelmiszerlánc-biztonsági helyzet javításáért és a gyorsabb információáramlásért tett erőfeszítéseit.

A jövőben június 7-e biztonságos élelmiszerek előnyeiről szól majd. Emellett azonban az Agrárminisztérium és a Nébih mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar lakosság asztalára nap mint nap biztonságos élelmiszerek kerüljenek.

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

Maradék nélkül a fenntarthatóbb élelmiszerfogyasztásért

2019. október 17. 14:15
Az élelmezési világnapot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, vagyis a FAO egy magyar javaslat alapján 1976 óta minden évben megtartja. Az élelmezési világnap célja, hogy felhívja a figyelmet az éhezés felszámolására, és összefogásra ösztönözzön. Az élelmiszer érték, pazarlásának megelőzése pedig nem csupán környezetvédelmi és gazdasági, de erkölcsi kérdés is. Erre is gondolunk az élelmezési világnapon, október 16-án.

Ez fogja bedönteni a magyar gasztroforradalmat: nem mehet így tovább?

2020. február 28. 09:31
Igazi gasztroforradalom zajlik az utóbbi években Magyarországon, ma már nem csak a fővárosban, hanem az ország szinte minden szegletében lehet részünk kitűnő ízekben és színvonalas kiszolgálásban. Az ínyencek hálásak: a hazai vendéglátóhelyek 2019-ben együttesen összesen 1500 milliárd forint árbevételt értek el, a forgalom volumene tehát egy év alatt 6,9%-kal nőtt . A szakképzett munkaerő hiánya azonban továbbra is fenyegetésként vetül a szektorra, miközben a képzőhelyek a piaci szereplőkkel karöltve mindent megtesznek azért, hogy tapasztalt és magasan kvalifikált szakembereket indítsanak el a pályán.