Zöldebb mezőgazdaság precíziós módszerekkel: ez a KAP jövője

2017. október 11. 07:46
Phil Hogan, az EU mezőgazdasági biztosa bejelentette, hogy a jövőbeni uniós közös agrárpolitika (KAP) ambiciózusabb lesz a környezetvédelmi célkitűzések szempontjából. A „zöldebb” mezőgazdaságot a precíziós gazdálkodási módszerek szélesebb körű alkalmazásával kell biztosítani.

Az agrárpolitika már régóta különleges státuszt élvez az EU-ban. Ez ellentmondásokat eredményezett más területekkel, különösen a környezetvédelmi politikával kapcsolatban. Meg kell szüntetnünk az uralkodó bunkermentalitást, ha előre akarunk haladni – mondta a topagrar.com-nak Phil Hogan.

Az uniós döntéshozók közötti koherencia növelése érdekében a mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottságok már elkészítettek egy munkadokumentumot a fenntartható vízgazdálkodásról áprilisban. Ezen kívül az Európai Bizottság vizsgálja meg az új precíziós mezőgazdasági technológiák lehetőségeit a mezőgazdaság hatékonyabb felhasználása érdekében. Ezek közé tartoznak például olyan robotok, amelyek mérik és optimalizálják a szőlőültetvények vízkövetelményeit, a növények növekedését nyomon követik, a betegségeket kimutatják és kezelik.

– Már tettünk néhány lépést az adatalapú termesztés és a precíziós mezőgazdaság előmozdítására. Például a vízhatékonyság csak új technológiák, például nagy adatok, érzékelők és mesterséges intelligencia alkalmazásával javítható. Ez lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy javítsák mind a gazdasági megtérüléseiket, mind a munkájuk környezeti fenntarthatóságát – mondta Hogan.

A biztos bejelentett egy új tápanyag-gazdálkodási platformot is, amelynek révén a termelők – többek között az EU Copernicus műholdas programján keresztül – naprakész és részletes információkat szerezhetnek vetéseik mindenkori állapotáról, ami tovább javítja a műtrágyák és növényvédő szerek célzottabb és hatékonyabb felhasználását.

A precíziós mezőgazdaság támogatói szerint az ilyen technológiák lehetővé teszik a gazdálkodók számára, hogy kevesebbet termeljenek kevesebb erőforrással és csökkentik a környezetre gyakorolt hatásukat. Kétség merül fel azonban, hogy az uniós gazdálkodók többsége tudja-e alkalmazni az új módszereket, mivel az EU-ban a mezőgazdasági termelők egyharmada 65 éves vagy ennél idősebb, és nem rendelkezik a szükséges digitális ismeretekkel. Egy másik probléma lehet a precíziós technológia magas beszerzési költsége. Ezekhez a nagy mezőgazdasági cégek könnyebben hozzáférnek. Viszont az európai mezőgazdaság kisgazdaságokból áll, amelyek bevételüket többnyire a saját fenntartásukra forgatják vissza.

Phil Hogan második bemutatott kezdeményezése a jó vízgazdálkodási gyakorlatokról szól. Úgy vélte, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával együttműködve olyan gyakorlatokat kell kidolgozni, amelyekből a tagállamok kiválaszthatják, hogy melyeket kívánják alkalmazni a fenntartható vízgazdálkodás és mezőgazdaság érdekében. Andrea Kohl, a WWF Europe képviselője szerint a víz fenntarthatóan lenne használható a mezőgazdaságban, ám ehhez mindenekelőtt az EU Vízirányelvét be kell építeni a jövőbeli KAP-ba.

– A fenntartható mezőgazdaságra való áttérésnek az új KAP fő célkitűzésének kell lennie. Ezenkívül a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetéseknél olyan rendszert érdemes bevezetni, amely ösztönzőleg hat a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazására. A KAP-ban a zöldítési megoldásokat addig „higították”, hogy már nem vonzóak a gazdálkodók számára – mondta Kohl. Azzal Hogan is egyetértett, hogy eddig az ösztönzőket és a szankciókat együtt használták, azonban a jövőben az ösztönzők továbbra is pénzügyiek maradnának.

Forrás: otpagrar.hu / nak.hu

 

Kapcsolódó cikkek

Infokommunikációs eszközök használata a mezőgazdaságban

2016. március 30. 09:27
Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök, a kapcsolódó technológiák és igénybe vehető szolgáltatások ma már szinte nélkülözhetetlenek a gazdasági életben. A mezőgazdaság sem kivétel ez alól, amit az agrárium döntéshozóinak körében végzett országos felmérésünk eredményei is alátámasztanak. A magyarországi vállalkozások 91%-a használt számítógépet, és mintegy 88%-uk csatlakozott az internethez 2014-ben a KSH legfrissebb adatai szerint. A vállalkozások közel 85%-a rendelkezett helyhez kötött széles sávú internetkapcsolattal, és folytatódott a mobil széles sávú kapcsolat (59%) használatának terjedése is, ami 9,2 százalékponttal növekedett.

Nem fizeti ezt a díjat? - Minden napra jut egy NAV-behajtás

2018. február 14. 09:35
Összesen 365 esetben kezdeményezett tavaly a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál (NAV) behajtást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) amiatt, hogy az élelmiszergazdasági szereplők nem fizették meg az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. A renitensek aránya 5 százalék körül mozog, az éves díjfizetési kötelezettség pedig eléri a 12 milliárd forintot.