A mezőgazdasági vízszolgáltatási díj költségkalkulációját február 18-ig kell továbbítani a területi vízügyi igazgatási szerv részére.

 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatójában sok fontos kérdésre kaphatunk választ a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapításával kapcsolatban.

 

Mezőgazdasági vízszolgáltató mű az a vízilétesítmény, amelynek célja alapvetően mezőgazdasági vízigények biztosítása felszíni vízből történő vízszolgáltatással.

Nem a hektáronkénti termésmennyiség számít, hanem az 1 tonnára eső termelési önköltség.

 

Az AGROmashEXPO-n érdekes beszélgetésben volt részünk a VulcanAgro Kft. fejlesztőmérnökével, tulajdonosával Vázsonyi Lászlóval arról, hogy mi történt januárban a műtrágyapiacon, illetve milyen kihívásokkal kell szembenéznie a gazdálkodóknak a jövőben.

 

Az teljesen egyértelmű, amellett hogy elítélendő, milyen természeti károkat okoz az, aki az útszéli árkokat vagy az erdőt háztartási szeméttel, építési hulladékkal teleszórja. Azonban arról már keveset tudunk, hogy a zöldhulladék: levágott fű, metszett ágak, lehullott gyümölcs szintén jelentős károkat okozhat a természetben.

Attól, hogy természetben lebomló anyagokról beszélünk, még nem jelenti azt, hogy kihelyezhetjük a természetbe, már csak azért sem, mert a zöldhulladék illegális kihelyezése éppúgy szabálytalan, mint a kommunális hulladék, az építési törmelék vagy egyéb hulladék lerakása.  Emellett számos kárt is okoz a zöldhulladék a természetben!

A fahéj, a jól ismert aromás fűszer, amelyet sokan használunk sütemények sütéséhez és sós ételek főzéséhez is, a cinnamomum fák belső kérgéből származik. Ezek örökzöld fák a Himalájában és más hegyvidéki területeken, valamint Dél-Kína, India és Délkelet-Ázsia esőerdőiben és más erdőiben.

 

Egyedülálló íze mellett a fahéjnak más jótékony tulajdonságai is lehetnek az ember számára. Tanulmányok szólnak arról, hogy

a fahéj gyulladáscsökkentő, antioxidáns és rákellenes tulajdonságokkal rendelkezik, és erősítheti az immunrendszert is.

A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Budai Campusának diplomaátadó ünnepségén adták át a Bálint Gazda díjat.

 

Az elmúlt évben első alkalommal meghirdetett a “dr. Bálint György Alapítvány” oklevelével és komoly pénzjutalommal is járó “Bálint Gazda-díjat” a végzős Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hallgatói pályázhatják meg.

A díjat Gyuri bácsi özvegye, Récsey Antónia alapította, a bíráló bizottság tagjai között pedig a szakma ismert oktatói és a hazai kertészeti ágazat kiválóságai kaptak helyet, akik Bálint Györggyel közeli, baráti viszonyt ápoltak.

 

A vakond az év emlőse. De vajon miért kapta ez a kitüntető címet, amikor bosszant minket a túrásaival?

 

A vakond, habár elképesztően bosszantó tud lenni, amikor föltúrja a kertünket, nem véletlenül védett állat immár 120 éve. És az sem véletlen, hogy minden bosszankodásunk ellenére idén a vakond lett az év emlőse. Mert rossz a rosszal, de rossz a rossz nélkül, ez pedig a vakondra különösen igaz.

Büszkék vagyunk hazánk vadállományára, amely természeti kincs, ezért felelősen kell gazdálkodnunk vele, hogy megőrizzük a jövő generációi számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a 29. Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállítás (FeHoVa) mai megnyitóján.

 

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy tájegységeinknek jellegzetes arculatához a vadfajok ugyanúgy hozzátartoznak, mint a hegyek, a síkságok, a folyók vagy az erdők. Mindazonáltal az egészséges, jó genetikai értékekkel rendelkező vadállomány fenntartásában a vadászat kulcsfontosságú.

Az új szabály az EU minden tagállamát, így Magyarországot is érinti.

 

Az Európai Unió minden tagállamára vonatkozik az a döntés, amely értelmében 2025-től az összes csomagoló- és címkézőanyagnak újrahasznosíthatónak kell lennie – írja a fruitveb.hu.

 

A felhasznált csomagolóanyagokat A-tól E-ig tartó skálán osztályozza majd az EU, és az E minősítésű csomagolásokat 2030-tól ki fogják vezetni a piacról, az A-D osztályt pedig eltérő díjkötelezettség sújtja majd – teszik hozzá.

Magyarországon a felszíni vizek mindössze 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota, és a folyók természetes árterületének több mint 90 százaléka tönkrement.

 

Kevesen tudják, de február 2-án volt a vizes élőhelyek világnapja. Célja, hogy felhívja a figyelmet ezen területek veszélyeztetettségére. Ebből a szempontból aggasztó a helyzet Magyarországon is, hiszen a folyóvizek, tavak, az állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, a vízfolyásoktól és tavaktól távol lévő mocsaras, ingoványos területek élővilága is veszélyben van.