A lágy testű robotok képesek járni, ugrani, repülni és lebegni.

 

Finnországban, a Tamperei Egyetem kutatói a méhek beporzó tevékenységének utánzására képes parányi robotokat fejlesztettek ki, amelyek a világ méhállományának aggasztó csökkenésére és fenyegető kihalására való tekintettel rendkívül nagy jelentőséggel bírnak – olvashatjuk a studyfinds.org hírportálon.

Nem az elve, hanem a módszere hibás a növényvédőszer-felhasználás csökkentésének?

 

Magyarország egyetért azzal, hogy csökkenteni kell a növényvédő szerek használatát, de olyan uniós megállapodásra van szükség, amely megtalálja a kényes egyensúlyt az egészségügyi, a környezet- és klímavédelmi, valamint a versenyképességi és gazdasági szempontok között – fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a 69. Növényvédelmi Tudományos Napok rendezvényén.

A miniszter a méhészet kulcsszerepét is hangsúlyozta.

 

Magyarország elsőként tette a méhészetet adómentessé, elsőként adott beporzási támogatást, és elsőként fogja ténylegesen felsorolni a címkén, mely országokból származik a méz, hiszen a termelők és a fogyasztók védelme így biztosított, mondta Nagy István agrárminiszter a Homokháti Méhész Egyesület méhészeti gyűlésén, Sándorfalván.

Január végén 46 nemzet 1330 kiállítója mutatta be újdonságait a kertészeti ágazat minden területéről az esseni IPM szakkiállításon és vásáron. Az idén mindenekelőtt a fenntarthatóságra, az energiatakarékos termelésre és az éghajlatváltozás kihívásaira fókuszáltak.

Két év kényszerszünet után a vártnál is nemzetközibbre sikerült a zöld szektor újratalálkozása, több mint száz országból mintegy negyvenezer szakmai látogató érkezett az esseni kiállítási csarnokba, hogy első kézből kapjanak információt az ágazat újdonságairól, a jövő meghatározó trendjeiről és közvetlenül a termelőkkel, gyártókkal egyeztetve adhassák le megrendeléseiket.

 

A versenyben résztvevő gyerekekkel igyekeznek megismertetni és megszerettetni az agrárgépész hivatást.

 

Három év kihagyás után végre ismét személyes jelenlét mellett kerülhetett megrendezésre a Legyél Te is agrárgépész! Országos Bajnokság döntője, melynek a Magyar Agrár – és Élettudományi Egyetem Tudástranszfer Központja és a Magyar Eszköz – és Gépfejlődéstörténeti Múzeum adott otthont Gödöllőn.

 

A Mezőgazdasági Eszköz – és Gépforgalmazók Országos Szövetsége által rendezett Bajnokság az idei tanévben is két kategóriában várta a versenyre jelentkező diákokat: a Junior Bajnokságban a 9. és 10. évfolyamos, míg az Országos Bajnokságban a felsőbb évfolyamos diákok mérték össze tudásukat. A két kategóriában összesen 30 csapat indult el: a JUNIOR Bajnokságra 14, míg az Országos Bajnokságra 16 csapat jelentkezett.

 

Így néz ki a brokkolibetakarítás automatizálása a nagyobb hozzáadott minőségért.

 

Nemcsak a teljes mértékű robotizálást, de a már ismert és meglévő gépek továbbfejlesztését, magas fokú automatizálását is jelentősen előremozdítja az agrárterületet jellemző élő munkaerő hiánya.

 

A brokkolibetakarítás is igen fárasztó munka, a napszámosok sem dolgoztak és dolgoznak egyforma gondossággal, minőségben, így gyakori terménytől függetlenül a kisebb-nagyobb sérülés, vagyis arányaiban romlik a minőség – közvetve az eltarthatóság is –, ami jellemzően alacsonyabb piaci árat eredményez. A másik kiemelt szempont a termény tápanyagtartalmának megőrzése a fogyasztóig (from farm to fork). Ezért a szakemberek korunk csúcstechnikás megoldásaihoz folyamodnak.

A fekete-tengeri gabonaegyezmény március 19-én lejár, hacsak nem újítják meg.

 

Az ENSZ és Törökország közreműködésével jött létre 2022 júliusában az az egyezmény, amely lehetővé tette a fekete-tengeri kikötőkből a gabonaexportot.

 

Az egyezmény egy védett tengeri tranzitfolyosót hozott létre, célja pedig az volt, hogy a globális élelmiszerhiányt enyhítsék. Az ukrán gabona legfőbb vásárlói között a világ legszegényebb országai is szerepelnek.

A sikeres helyspecifikus gazdálkodás alappillére a pontos helyspecifikus adat, majd a hatékony farmmenedzsment megoldás. Mindezt kiegészíti a gazdálkodói tapasztalat.

 

A helyspecifikus gazdálkodás egyik legnagyobb kérdése, hogy hogyan lehet az ahhoz szükséges óriási adatmennyiséget hatékonyan kezelni, illetve könnyen érthetően, speciális szaktudás igénye nélkül a gazdálkodók elé tárni. Például hogyan tudjuk lehetővé tenni, hogy ezek alapján a dózisszabályozott műtrágyaszórás vagy tőszámszabályozott vetés tényleg megtörténjen, sőt, rutinná váljon.