Tudta, hogy a tartós élelmiszerek minőségmegőrzési idejük lejárta után még akár hónapok múlva is fogyaszthatóak? Bemutatjuk a Nébih ajánlását!

A Kossuth rádióban reagált Nagy István agrárminiszter arra, hogy február elsejétől korlátozzák Magyarországon a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, valamint a csirkefarhát és a 2,8 százalékos tehéntej árát. A miniszter úgy látja, a tervezett árszabályok bőven beleférnek a kereskedők akciós keretébe, és mint mondta, a termelők és a feldolgozók védve vannak, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény ugyanis szabályozza, hogy egyoldalúan nem lehet felbontani a szerződéseket.

December elsejétől téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést rendel el Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Az akció célja, hogy az ünnepeket megelőző időszakban megnövekedett forgalom mellett is biztonságos és jó minőségű élelmiszerek kerüljenek az üzletek polcaira és az otthonokba.

Stratégiai szerepet tölt be a hazai élelmiszeripar a magyar gazdaságban, és míg tavaly éves szinten 7 százalékkal, az idei év első kilenc hónapjában 13,5 százalékkal nőtt az ágazat termelési értéke - jelentette ki Nagy István agrárminiszter, kedden Szerencsen a védjegyhasználati megállapodás aláírásán.

Tudatosabbak a fogyasztók, az internetes fórumokon a nyilvánosság előtt pillanatok alatt ízekre szedik, ha a kereskedő átveri őket. A hivatalos márkaszervizek sokszor nevetséges kifogásokat találnak azért, hogy a terméket ne kelljen megjavítani, hiszen ez egyik cél az újabb- és újabb vásárlásra való ösztönzés – mondta a Növekedésnek adott interjúban a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke. Baranovszky György véleménye szerint a kettős minőségnél sem árt résen lenni, nekünk is ugyanaz az élelmiszer- illetve vegyipari termékösszetétel jár, mint például az osztrákoknak, németeknek, franciáknak.

Magyarország is azok közé az országok közé tartozik, ahol az EU-átlagénál jóval nagyobb szeletet hasít ki az élelmezés a családok kiadásából, Kelet-Európában, illetve a Balti országokban élők ugyanis arányaiban sokkal többet költenek élelmiszerre, mint a klasszikus "nyugati" országok. Az Európai Unión belül is óriási különbségek mutatkoznak a háztartások átlagos kiadásai között, akár 2-3-szorosak is.

Lassal eljön a génmódosított növénytermesztés időszaka: az éghajlatváltozás mellett az elvárosiasodás és a túlnépesedés is komoly terhet ró az agráriumra. A felgyorsított eljárással termesztett „tökéletes” élelmiszerek kifejlesztésén ugyan még nagy erőkkel dolgoznak, de hamarabb kerülhet génmódosított paradicsom a tányérokra, mint gondoljuk

40 százalékkal emelhetik a malmok a liszt átadási árát januárban, és habár mindezt a szakemberek kicsit túlzónak tartják, abban biztosak, hogy a lisztből készült végtermékek árában két számjegyű drágulás várható jövő év elején. Ez azt jelenti, hogy fel kell készülni arra, hogy tavasszal már biztosan drágábban fogunk tudni sütőipari termékeket, így kenyeret is vásárolni.

Felpörgött a globális élelmiszerkereskedelem, történelmi rekordot dönthet mind értékében mind mennyiségében – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új jelentése. A FAO legfrissebb élelmezési kilátások jelentése az élelmiszeralapanyagok drágulásának járt utána.

Új magasságokban a világpiaci árbarométer: 2011 júliusa óta nem látott szintet regisztráltak az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szakértői.