Filep Gábor a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) fejezte be mechatronikai tanulmányait, majd innovációs fejlesztőként helyezkedett el egy fővárosi cégnél. Még diákmunkásként került hozzájuk, aztán később megbízási szerződéssel folytatta a munkát egészen addig, amíg ki nem derült, hogy azzal a fizetéssel és az Ipar 4.0 területen, ahol ő szeretett volna továbbdolgozni, nincs hely. “Ekkor keresett meg egy debreceni autóipari beszállító, hogy legyek náluk Ipar 4.0 folyamatmérnök. Mivel eredetileg is idevalósi vagyok, meghánytam-vetettem a kérdést, és arra jutottam, hogy amennyivel többet kereshetnék Budapesten, pont annyival kerülne többe a lakhatás. Szakmailag pedig olyan fejlődési lehetőséget és önállóságot kínál nekem egy multi, amire a fővárosban is csak nagyon kis esély lenne” - meséli Filep Gábor, aki most 26 éves.

Szerinte lehet vonzó fiatalon az, amit Budapest kínál a szórakozási, kulturális és szakmai lehetőségek terén, de ennél sokkal összetettebb kérdés az, hogy ki melyik városban szeretne élni és dolgozni.
 

Filep Gábor

“A levegő minősége, a zaj, a város hangulata, a mindennapok ritmusa, a család és a közeli barátok holléte mind-mind fontos faktor. Az egyéni preferencialista alapján kell dönteni. Nekem sok volt évfolyamtársam jutott arra, hogy bár Budapest jó lehetőségeket kínál, anyagilag nagyon nehezen tud profitabilis lenni az ottani élet, főleg ha az ember albérletben él“ - mondja Filep Gábor.

Míg Budapest egyeduralma sokáig kikezdhetetlennek tűnt a munkaerőpiacon, az elmúlt évek nagy beruházásai és infrastrukturális fejlesztései, valamint az ingatlanárak emelkedése felértékelt bizonyos vidéki nagyvárosokat a fiatalok szemében. „Továbbra is azt látjuk, hogy a fiatal munkavállalók elsősorban Budapestben gondolkodnak, de az elmúlt években kialakult egy hangsúly-eltolódás egyes vidéki nagyvárosok irányába” - mondja Makray Réka, a debreceni székhelyű autóipari multi, a Vitesco Technologies humán kapcsolatok igazgatója. Szerinte ma már azok a városok, amelyek nagy munkaerő-centrumok is egyben, versenyképes alternatívát tudnak nyújtani a fővárossal szemben. Kecskemét, Győr, egyre inkább Szombathely, valamint Nyíregyháza és mindenekelőtt Debrecen olyan városokká váltak, amelyek sikerrel szólítják meg a műszaki értelmiséget és az ambíciózus kékgalléros dolgozókat egyaránt.
 

Ebben a versenyben Debrecennek kétségkívül meglehetősen jó adottságai vannak. „A város autópályán, vasúton is jól megközelíthető, a környező településekről viszonylag egyszerű a belvárosba bejutni, a nemzetközi repülőtér pedig - amikor éppen nincs járvány - rendszeres járatokat biztosít Frankfurtba, Londonba, Tel-Avivba, és számos charterjárat is van nyaranta a kedvelt nyaralóhelyekre. A jó infrastruktúra mellett a lakhatás is könnyebben megoldható, mint Budapesten. Bár országos szinten a debreceni lakások sem számítanak olcsónak, a fővárosi árszínvonalhoz képest még mindig lényegesen kedvezőbbek. Ezt erősíti az is, hogy az elmúlt években meglehetősen sok új lakás épült a városban, vagyis a kínálat képes lépést tartani az igényekkel” - teszi hozzá Makray Réka. A Debrecenben dolgozók sok esetben választják a környékbeli falvakba való kiköltözést is, amely még olcsóbb ingatlanokkal, elérhető árú kertes házakkal szintén jó alternatívát jelent.
 

Makray Réka

Szintén fontos szempont például a családalapítás előtt álló, vagy már gyermeket nevelő fiatalok döntésében, hogy egy-egy városban milyen iskolák, szakkörök, különórák, sportolási lehetőségek vannak. “Egy zeneiskola vagy a elérhető közelségben lévő lovarda mind-mind olyan szempont, amit elhelyezkedéskor figyelembe vesznek azok, akik egy vagy több gyereket nevelnek” - hívja fel a figyelmet Makray Réka.
 

„Amikor munka- és lakhelyet választunk, sokkal több dolgot kell mérlegelnünk, mint csupán a fizetést. Valójában az egész csomagról kell döntenünk, amivel egy ilyen döntés jár” - magyarázza Mezőffy Bálint pszichológus, coach. A karrierdöntésekkel, munkahelyi, szervezeti kérdésekkel foglalkozó szakember szerint jelentős különbség van a jólét és a jól-lét között.

Míg előbbi jobbára az anyagi előnyöket foglalja magában, utóbbi egy sor egyéb tényezőt is, mint amilyen a rokonok, barátok közelsége, a szabadidős lehetőségek, a munkába járás körülményei, a lakhatás vagy általában a környezet. „Minden embernek egyéni preferenciái vannak, elsősorban ennek tisztázásával érdemes kezdeni a karrierdöntéseket. Ha valakinek nagyon fontos a külföldiek közelsége, a nyüzsgés, a buli, akkor annak alighanem Budapest a jó választás. Ha azonban inkább a nyugodtabb, élhetőbb, barátságosabb környezetet, a madárcsicsergést választanánk, akkor ezt érdemes számításba venni a bérezésen kívül. Ezek a preferenciák persze az életkorral, élethelyzettel is változnak.”
 

Makray Réka szerinte az továbbra is igaz, hogy a főváros bérszínvonala magasabban helyezkedik el, mint amit akár Debrecen tud ajánlani. A bérkülönbség képzettségtől és területtől függően változó, de általában 10-15 százalékot jelent Budapest javára.

„A vidéki nagyvárosok azonban több olyan előnyt is kínálnak, ami ezt a hátrányt képes jelentősen tompítani. Az alacsonyabb ingatlanárak, az olcsóbb helyi közlekedés és az élhetőbb ritmusú város mind-mind ilyenek. Ráadásul egy jól összeállított béren kívüli juttatási rendszer a különbségeket részben át is tudja hidalni.” Makray Réka tapasztalatai szerint a vidéki munkáltatók jellemzően céges autóval, mobiltelefonnal, SZÉP-kártyával, rendszeres szakmai és nyelvi képzésekkel igyekeznek versenyképes alternatívát állítani.
 

Buka Glória

“Én eredetileg debreceni vagyok, de 2 éve Budapestről ingázok a Vitesco Technologiesba. Három évvel ezelőtt kezdtem dolgozni a jogelőd cégnél” - mondja a 27 éves Buka Glória kommunikációs és employer branding koordinátor. Ő heti két napot tölt Debrecenben, háromban pedig home office-ból dolgozik. “Egykori csoporttársaim többsége a Debreceni Egyetem közgazdasági karáról pár év Budapesten töltött kiruccanás után jórészt szintén visszatért Debrecenbe. A lakhatást, a szórakozást és a családalapítás egyéb feltételeit is olcsóbbnak ítélték itt. Most pedig a koronavírus-járvány miatt azok is ragaszkodni kezdtek a munkáltatójukhoz, akik korábban esetleg kacérkodtak volna egy munkahelyváltással” - teszi hozzá Buka Glória.

Sokat nyom a latban az is, hogy egy-egy cég milyen innovációs lehetőségeket kínál, mekkora a mérnökök szakmai szabadságfoka és mennyi a csapat átlagéletkora.

Mezőffy Bálint szerint, ha megoldható, érdemes akár próbát is tenni. Például tesztjelleggel elköltözhetünk egy-két évre a kiszemelt városba, és ezalatt kiderül, hogy hosszabb távon mennyire jó választás az adott környék.

www.hrportal.hu