Régóta ismert, hogy az uniós és a hazai agrár- és vidékfejlesztési támogatások kifizető ügynökségeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) feladatait annak jogutódlásos megszűnése után a kormányhivatalok, a Magyar Államkincstár, a Földművelésügyi Minisztérium és a Miniszterelnökség veszik át. A Portfólió által szervezett Agrárszektor 2016 konferencia panelbeszélgetésének résztvevői – köztük a hivatal új elnöke – arról beszéltek, hogy milyen következményei lesznek az átalakításnak.

A kormány a gazdák életének megkönnyítése érdekében több ponton is módosítja a szaktárca zöldítéssel kapcsolatos előírásait. 2017-től kibővül például az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája, valamint az elmúlt két év tapasztalatai alapján az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelésére fenntartási időszakot határoznak meg.

A felhívás célja, hogy javuljanak a fiatalok lakhatási körülményei a kevésbé fejlett régiókban, kedvezményes, önálló lakhatási lehetőségek biztosítása által.

Változások lesznek az idén a zöldítési és termeléshez kötött támogatásokban az egységes kérelem benyújtásánál – hangzott el az AGROmashEXPO-n megtartott szakmai konferencián.

A fiatal gazdák márciustól csaknem harmincnyolcmilliárd forintra pályázhatnak, és kedvezményes hitelekkel is segítik őket 

A gazdák tavaly több mint tíz jogcímen kaptak támogatási előleget. Most a kérelmezők a jogutód Magyar Államkincstártól várják a további kifizetést. Várhatóan június előtt jön a pénz.

Nem lesz nehéz hitelhez jutniuk a hazai agrárvállalkozásoknak, szinte az összes pénzintézet versenyt hirdetett a gazdák kegyeiért. Ennek oka egyrészt az, hogy a mezőgazdasági termelők az egyik legmegbízhatóbb ügyfélkategóriába tartoznak, másrészt az, hogy a minden évben elérhető terület­alapú és termeléshez kötött támogatások mellett idén már a beruházási pályázatok is megjelenhetnek a finanszírozásban.

A magyar gazdaság versenyképességének javítása elképzelhetetlen az agrárium nélkül – jelentette ki Lázár János szombaton Hódmezővásárhelyen.

A rendelkezésre álló keretösszegből akár kétszázmillió forint is kérhető

Az otpagrar.hu weboldalon olvasható tanulmány szerint ahhoz, hogy Magyarország tejnagyhatalommá váljon, szükség van a hazai tejfogyasztás ösztönzésére, és a nagyobb méretű élelmiszer-feldolgozó cégeknek is lehetőséget kell adni az uniós fejlesztési források igénybevételére.