A kormány meghosszabbította jövő április végéig az élelmiszerár-stopot – közölte Nagy István agrárminiszter.

 

Nagy István kiemelte, az ársapkák működnek, a vásárlók ugyanis azokból a termékekből vásárolnak többet, amikhez olcsóbban jutnak hozzá. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszer adatai alapján az ársapkás termékekből több fogyott idén 2021 ugyanezen időszakához képest. A legnagyobb, 81%-kos növekedés a 2,8%-os UHT tej esetében figyelhető meg, a többi ársapkás termék esetében is 25%-nál nagyobb a fogyasztás bővülése. Lisztből 27%-kal, napraforgó étolajból 44%-kal, csirkemellből 34 %-kal, csont nélküli sertéscombból 46%-kal fogyott több idén eddig, mint az előző év azonos szakaszában. A mennyiségi növekedés oka lehet az is, hogy a vásárlók raktároznak ezekből a termékekből, a miniszter ugyanakkor a felhalmozás helyett a tudatos vásárlásra hívja fel a figyelmet.

A gyökeresen megváltozott piaci és gazdasági helyzet hatalmas kihívásokat okoz a magyarországi kertészetekben. Az egyértelműen látszik, hogy a hazai gyümölcstermesztő felület 40-50 százaléka korszerűtlen és potenciálisan versenyképtelen, a következő 2-3 évnek pedig valószínűleg komoly piactisztító hatása lesz a gyümölcstermelők tekintetében, és nagyon sokan ki fognak majd esni - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2022 Konferencián Siófokon. A szakemberek emellett arról is beszéltek, hogy habár nagyon megdrágultak idén a hajtatott zöldségek itthon, ezzel egyenesen arányosan egy 25-40 százalékos forgalomcsökkenés is tapasztalható Magyarországon, és várhatóan a piac jövőre csak még tovább fog szűkülni, ami miatt sokan elkezdhetik az exportpiacokra szállítani a hazai árut.

 

Zavart okoz az uniós piacon az élelmiszerek csomagolásán található tápértékjelölések túlkínálata, ezért az Európai Bizottság (EB) bevezetne egy harmonizált rendszert (FOPNL), amelyet Magyarország is támogat - közölte az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

 

Nobilis Márton a Táplálkozás, életmód, testmozgás Platform (TÉT) szakmai fórumsorozatán hangsúlyozta, hogy az új tápértékjelölési rendszer nem jelenthet hátrányt a hagyományos élelmiszereknek, és kialakításánál figyelembe kell venni az egyes tagállamok étkezési kultúráját. Hozzátette azt is, az új rendszer nem vezetheti félre a fogyasztókat, az egységes belső piac és az egyenlő verseny érdekében kell működnie és önkéntesnek kell lennie.

Raskó György szerint tavasszal újabb ársokk jöhet a tejtermékeknél.

 

Hol van az a lélektani határ, ahol a vásárlók már nem vesznek le egy terméket a polcról? Mikor fékezhet az infláció? Raskó György agrárközgazdászt kérdezte az egyre dráguló tejtermékekről az rtl.hu

 

A szakember szerint szó sincs szankciós áremelkedésről

Ha az áremelkedések a szankciók miatt történnének, akkor minden tagállamban hasonló drágulás lenne, mint Magyarországon. A novemberi 22,5 százalékos hazai inflációval viszont elsők lettünk az Európai Unióban. Rengeteg élelmiszer van a legjobban dráguló tételek között, köztük több hazai előállítású tejtermék is.

Szijjártó Péter a magyar élelmiszeripar jelentősségéről beszélt.

 

A magyar élelmiszeripar átment a stresszteszten, miután a világgazdasági nehézségek ellenére is növekedési pályán tudott maradni az elmúlt években, de ennek fenntartásához folyamatosan újabb beruházásokra van szükség – közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.