Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

 

A januári csökkenéssel együtt az index már 28,6 pontot (17,9 százalékot) esett a 2022 márciusában elért csúcshoz képest.

Az index januári gyengülését a növényi olajok, a tejtermékek és a cukor árindexeinek csökkenése okozta, míg a gabonafélék és a hús ára nagyjából stabil maradt.

Az ukrán bogyós gyümölcs termelők 2022-ben a korábbi rekordot megdöntve növelni tudták a fagyasztott málna exportját. Ez különösen elképesztő, ha figyelembe vesszük az orosz háború miatti rendkívül nehéz körülményeket, Ukrajna egyes területeinek megszállását, a munkaerőhiányt, a nagyon drága és nehéz logisztikát, valamint a rendszeres orosz támadásokat polgári infrastruktúra ellen, különösen az energiatermelő és -elosztó rendszerek ellen.

 

A naptári év végén a fagyasztott málna ukrajnai exportja elérte a 40 000 tonnát, ami 20%-os növekedést jelent a 2021-ben felállított korábbi rekordhoz képest. Ez tükrözi az Ukrajnában gyorsan növekvő fagyasztási kapacitást, valamint a termesztett málna termelésének és minőségének növekedését.

Több oka is van annak, hogy 2022 decemberében a magyar élelmiszer-infláció volt a legmagasabb egész Európában – mondta az InfoRádiónak az MKB Bank és a Takarékbank szenior elemzője. Héjja Csaba hozzátette, hogy az első negyedévben még számolni kell kisebb áremelkedéssel.

 

Az elemző úgy látja, a magyar élelmiszeripar egy-két negyedévnyi áremelést előrehozott. A 2023 első három hónapjának áremeléseit már tavaly év végén végrehajtották, ezért csúcsosodott ki 44,8 százalékban a magyar élelmiszer-infláció az év végén.

A jelek szerint korántsem vagyunk a hazai madárinfluenza-járvány végén, idén már négy kitörést jegyzett fel a hatóság. A kór egész Európában pusztít, a termeléscsökkenést pedig ukrán és brazil importtal pótolják.

 

Súlyos a helyzet: Európában milliószám kell leölni a szárnyasokat.

 

A jelek szerint korántsem vagyunk a hazai madárinfluenza-járvány végén, idén már négy kitörést jegyzett fel a hatóság. A kór egész Európában pusztít, a termeléscsökkenést pedig ukrán és brazil importtal pótolják - írja a vg.hu

Egyedi jelölést és elkülönítést kapnak a rovarfehérjéket tartalmazó termékek.

 

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain – jelentette be Nagy István tárcavezető.

Az egy éve bevezetett árstop betöltötte szerepét; a termelői, feldolgozói szervezetek és a kiskereskedelem szereplői a kivezetését javasolják

Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke.

 

A gyümölcs szaporítóanyag-előállítókra és -forgalmazókra egyaránt vonatkozik a szabályozás.

 

Az engedéllyel rendelkező gyümölcs szaporítóanyag-előállítóknak és -forgalmazóknak a tevékenységüket évente február 28-ig, önállóan kell bejelenteniük – figyelmeztet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Megindultak a gabonaszállítások Ukrajnából, ennek köszönhetően pedig csökken a búza ára idehaza. A Gabonaszövetség tagozati elnöke az RTL Híradójának arról beszélt, hogy emiatt öt százalékkal csökkentik a liszt árát februártól.

 

A KSH adatai szerint már múlt hónapban átlag 900 forintot kértek egy kiló fehér kenyérért, kétszer annyit, mint egy évvel korábban – idézi fel az RTL, a csatorna szerint azonban a következő hetekben fordulat várható - írta meg az Index.

 

Mintegy ötmilliárd ember egészségét veszélyeztetik még mindig a transzzsírok világszerte - jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója hétfőn.

 

Genfi sajtótájékoztatóján Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz leszögezte: a transzzsírok - amelyeket mérgező alapanyagoknak nevezett - rendkívül nagy veszélyt jelentenek az egészségre, komoly terheket róva az egészségügyi ellátórendszerekre is. Hétfőn közzétett jelentésében a világszervezet elismerte, nem tudta teljesíteni ama célkitűzését, mely szerint 2023-ra kiiktatja az étrendekből a transzzsírokat. "Ez jelenleg megvalósíthatatlan" - áll a dokumentumban.