• A Belügyminisztérium 2019. áprilisi havi tájékoztatója szerint a közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos száma 104 117 fő volt, ami az előző év hasonló időszakához képest 28,4%-os (41,3 ezer fő) csökkenést jelent. Fontos aláhúzni, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők havi átlagos létszáma Borsod-Abaúj-Zemplén (20 980 fő), Szabolcs-Szatmár-Bereg (20 889 fő) és Hajdú-Bihar megyében (9 286 fő) volt. Az összes közfoglalkoztatott mintegy fele a három megye valamelyikének lakosa volt, ami azt mutatja, hogy a képzési programok célcsoportjai leginkább ebben a régióban található.

• A közfoglalkoztatásban dolgozók összetétele tekintetében megállapítható a statisztikai adatok alapján, hogy hozzávetőlegesen 40 ezer fő rendelkezik szakmunkásképző, szakiskolai/középiskolai/főiskolai, egyetemi végzettséggel. Ez az a réteg, amelyik a képzettség alapján a legnagyobb eséllyel tér vissza a munkaerőpiacra.

• A közfoglalkoztatottak nagyobb hányada 8 általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezik. Ezek egy részének jövedelmi forrása a különböző szociális transzferek, a munkaerőpiacra való belépésük esélye jóval kisebb. Hiszen valószínűleg nem csak képzettség tekintetében szenvednek hátrányt, de a szociális készségek és az egészségügyi állapot alapján sem várható el tőlük a munkaerőpiaci megjelenés.

Javaslatok

• Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők számára megoldást nyújthat az olyan komplex programok kialakítása, amelyek a szakma elsajátításán túl az alanyok számára a szociális készségek fejlesztését is célozzák egyéni mentor segítségével. Ehhez nyilván az ellátórendszer további strukturálása, a szükséges kapacitások kialakítása elengedhetetlen.

• A területi foglalkoztatási és közfoglalkoztatási adatokból kiindulva szükséges, hogy a leginkább érintett észak-magyarországi régióban továbbkell ösztönözni a beruházásokat, infrastrukturális egészségügyi és oktatási fejlesztésekkel, bérlakásprogramokkal.

• Ugyancsak jelentős előrelépés várható a közlekedési infrastruktúra fejlesztésétől: a régióban lévő kistelepülések közösségi közlekedési fejlesztése (pl. buszok és vonatok járatszámának jelentős emelése) nem csak a közfoglalkoztatásból a munkaerőpiacra visszatérőket segíti, ennek jelentősége jóval szélesebb a munkavállalói mobilitás tekintetében.

• Javasoljuk továbbá egy olyan, az egyéni képességek, lehetőségek felmérésén alapuló képzési, átképzési rendszer kialakítását, ahol a munkáltatók jelentős támogatást kapnak a hátrányos helyzetű, képzetlen vagy alacsony képzettségű munkanélküliek, közfoglalkoztatottak képzéséhez.

• Javasoljuk, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma Monitoring Bizottsága vegye mihamarabb napirendjére a közfoglalkoztatottakat célzó képzési, átképzési programok működésének áttekintését.

• A közalkalmazottakat foglalkoztató nagy ellátórendszerek tekintetében az elsődleges probléma a bérek tekintetében mutatkozó, a versenyszférához képest egyre növekvő hátrány. A foglalkoztatottak bérének rendezése meglátásunk szerint prioritást élvez a technikai feltételek javításával szemben, ugyanakkor elismerjük, hogy ezen a téren is jelentős előrelépésekre van szükség.

• Az állami szektorban 2019. január és március között 19 ezer üres álláshely volt, ami 10%-kal több, mint az előző év azonos időszakában (lásd képünket). Ez részben annak köszönhető, hogy ezekben az ágazatokban nem igazán működhet az automatizáció, másrészt a fizetések is egyre kevésbé vonzóak több területen. Emiatt például tömegek hagyják ott az oktatási ágazatot. Az oktatásban 4100 betöltetlen álláshely volt az első negyedévben, ami 20%-os növekedés éves alapon, az adatokat azonban torzítja, hogy hány állást lehet "kiírni". Az egészségügyből már több mint 9000-en hiányoznak, ami szintén kétszámjegyű növekedésnek felel meg.

Javaslatok

• Javasoljuk a közalkalmazotti szférában foglalkoztatott munkavállalók bérének mielőbbi átfogó rendezését tekintettel arra, hogy a versenyszférához képest egyre nagyobb bérhátrány a nagy ellátórendszerek működését komoly mértékben veszélyezteti.

• Javasoljuk kiegészítő jelleggel a különböző közigazgatási szolgáltatások, eljárások digitalizálásának jelentős felgyorsítását, az elektronikusan intézhető hivatalos ügyek dinamikusabb fejlesztését az ezekhez szükséges források rendelkezésre bocsátásával, amely a közalkalmazotti szféra vonatkozásában meglévő munkaerőhiány kezelésére is segítséget jelenthet, ám az elmaradó illetve elégtelen béremeléseket nem válthatja ki.

A LIGA Szakszervezetek álláspontja szerint a termelékenység javítását célzó szempontok mellett a fejlesztési források elosztásánal a munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeit is figyelembe kell venni. Álláspontunk szerint a magas hatékonyságú ágazatokat (ahol a munkaerőhiány egyébként is jelentős probléma) inkább adókedvezményekkel kellene támogatni. A fejlesztési források súlypontját inkább a munkaerőpiac alacsonyabb szegmensei iránt keresletet támasztó ágazatokra kellene helyezni. A felvetés azonban álláspontunk szerint olyan gazdaságpolitikai alapelveket érint, amelyről politikai döntés szükséges.

• A munkaügyi hatóság 2019. évi első negyedévi jelentését, amely az ellenőrzött 5887 munkáltató 60%-ánál (3507) tárt fel különböző szintű jogsértéseket, amelyek összesen 22 880 munkavállalót érintettek. A jogsértések területén meghatározó továbbra is a feketefoglalkoztatás, amely a vizsgálat alá vont munkavállalók 10,15%-át érintette (2322 fő). Az ellenőrzéssel érintett munkavállalókhoz viszonyítva ez az adat 2015. óta 10-11% körül mozog, érdemi változás tehát ebben a tekintetben nem történt. A legsúlyosabban fertőzött ágazat az építőipar, ahol a vizsgálat alá vont munkavállalók mintegy 32%-a (750 fő) volt érintett, szemben az előző év hasonló időszakának 30 %-os adatával. Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 10%-át a mezőgazdaság (2018. I. negyedév: 6%) területén alkalmazták, itt tehát egyértelmű a növekedés, az ágazatban ellenőrzéssel érintett munkavállalók létszámához viszonyítva viszont nincs jelentős változás (2018. I. negyedév: 16,83%, 2019. I. negyedév: 16,13%). Jelentős a feketefoglalkoztatás a személy-és vagyonvédelem (az összes feketén foglalkoztatott munkavállalók 7%-a), a kereskedelem (10%), és a vendéglátás (10%) területén, ám ez utóbbi esetben jelentős a csökkenés a tavalyi hasonló időszakhoz képest (14%).

Javaslatok

• Javasoljuk, hogy a feketefoglalkoztatással leginkább érintett ágazatok (építőipar, mezőgazdaság, vendéglátás, személy-és vagyonvédelem stb.) gyakori munkaügyi és adóhatósági ellenőrzését.

• A munkaügyi és munkavédelmi ellenőrzéseket végző hatóság szakembereinek jelentős létszámbővítését szükséges végrehajtani.

• Javasoljuk egy egységes, munkavédelmi, foglalkozás-egészségügyi és munkaügyi ellenőrzést és szolgáltatást biztosító hatóság létrehozását a szociális partnerek részvételével.

• Javasoljuk továbbá, hogy a különböző operatív programok és más fejlesztési források elnyerésére irányuló pályázati felhívásokba a rendezett munkaügyi kapcsolatok kritériuma alapvető feltételként való beemelését.

További javaslataink

• A munkaerőhiány egyre szélesebb körű jelenségére a szakképzési rendszer átalakítása a fent megfogalmazott intézkedések mellett pozitív irányú változásokat hozhat. Az új rendszer indulására a kormányhatározatban 2020. szeptemberi időpont került meghatározásra. Jelentős érdek fűződik ahhoz, hogy az új rendszer indulásához a meghatározott időpontban minden feltétel rendelkezésre álljon, ezért javasoljuk azon fejlesztések felgyorsítását, amelyek az új szakképzési rendszer környezeti feltételeit alkotják.

• A technológiai fejlődés a munkaerőpiac folyamatos átalakulásának következményével jár együtt, megváltoztatja a munkaerővel szemben támasztott igényeket. A technológiai változás felgyorsulásával a növekvő versenyképesség pozitív hatásait jelentősen csökkentheti a munkaerőoldal megfelelő képzettségének és készségeinek hiánya. A növekvő eltérés a szükséges és a rendelkezésre álló képzettség között krízist okozhat, amennyiben a munkaerőpiacon érintett felek; a vállalatok, a szabályozó állam és az oktatás nem lép elég gyorsan és nem talál hatékony megoldást. Javasoljuk a belső képzések támogatási rendszerének kiszélesítését illetve olyan rugalmas struktúra kialakítását, amely a vállalatok igényeit kielégítve juttatja korszerű ismeretekhez a munkavállalókat.

A fentebb megjelölt témákban a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) Munkaadói és Munkavállalói Oldala kétoldalú egyeztetéseket folytat és közösen javasolja azokat mihamarabb a VKF Monitoring Bizottsága napirendjére tűzni.

Budapest, 2019. október 11.