A földrajzi árujelzők (eredetmegjelölésekkel és földrajzi jelzésekkel) alkalmazásának az a célja, hogy csökkenjen a termelők és a fogyasztók közti információs különbség, hiszen a bor egy tapasztalati termék, a választást pedig megkönnyítik azok a jelzések, amelyek többletjelentéssel bírnak – mondta a helyettes államtitkár. 

Csak egyedi borokkal lehet magasabb árat elérni – hangsúlyozta, amihez hozzájárul a földrajzi árujelzők használata is. A nem egyedi, vagy egyediségüket és minőségüket hitelesen megjeleníteni nem tudó borokat sokkal könnyebb helyettesíteni, így alacsonyabb áron lehet értékesíteni őket – tette hozzá. 

A magyar piacon a célfeladat a közösségi márkaépítés, hiszen sok a kistermelő, a tőkeellátottság hiányos, ebben pedig nagy segítséget jelenthet a földrajzi árujelzők használata. Ezeket – az egyéni tulajdonban lévő márkanévvel ellentétben – bárki használhatja, aki megfelel a közösség által meghatározott feltételeknek, így minőségjelzőként is értelmezhető. Már most is vannak olyan földrajzi árujelzők, amelyek egyértelmű különbséget jelentenek a termékek árában is. 

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a Földművelésügyi Minisztérium által indított eredetvédelmi program egyik célja a földrajzi árujelzők számának növelése. Ennek elősegítéséhez széleskörű tájékoztatást nyújt a földrajzi árujelzőkben rejlő piaci lehetőségekről és a termelők bevonásával elemzi a termékleírásokat is. A földrajzi árujelzők használatának terjedését az is jól mutatja, hogy két év alatt felére csökkent a földrajzi jelzés nélküli borok mennyisége – szemléltette Gál Péter. 

Sárecz László, az FM tanácsadója az európai agrártermékek - beleértve a bort is - promóciójáról tartott előadást. Kiemelte, hogy az új uniós tájékoztatási és promóciós program célja, hogy széles körben ismertté és elismertté tegye a jó minőségű európai termékeket és javítsa azok belpiaci és külpiaci megítélését.