Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság megközelítését, amelyet azon lehetőségek módszeres feltárása során követett, amelyek segíthetnek megoldani a vegyi anyagokra, a termékekre és a hulladékokra vonatkozó jogszabályok közötti kapcsolódási pontoknál megállapított problémák egész sorát.
Örvendetes az Európai Bizottság által ezzel kapcsolatban elfogadott proaktív jellegű, hosszú távú megközelítés. Az átmenet időtartama szükségszerűen meghosszabbodik, de folyamatos ösztönzésre lesz szükség az előrehaladáshoz, és figyelembe kell majd venni az azonosítási és feldolgozási technológiák terén végbemenő folyamatokat.
A különösen a maradványanyagok problémájának megoldására vonatkozó átfogó intézkedés hiányában az újrahasznosító üzemekben dolgozók munkahelyi egészsége és biztonsága szintén veszélynek van kitéve. Nagyon fontos ezért, hogy teljes körű tájékoztatást nyújtsanak a szakszervezeteknek.

A REACH-rendelet és a már hatályban lévő, vegyi anyagokról szóló más jogszabályok teljes körű alkalmazásának elsőbbséget kell élveznie. Még mindig nem alkalmazzák teljeskörűen azokat a meglévő jogszabályokat, amelyek megakadályozzák a veszélyes anyagok kezdeti bejutását az anyagkörforgásba, különösen ami a harmadik országokból származó termékek EU-ba való bejutását illeti.

Az EGSZB megítélése szerint az újrahasznosítással foglalkozó cégek részéről további beruházásokra van szükség testre szabott hulladékválogatási berendezésekhez, így e téren gazdasági és technikai támogatási intézkedéseket kell mérlegelni.
Az EGSZB határozottan támogatja azt a nézetet, miszerint a termékekben és a hulladékból kinyert anyagokban található veszélyes anyagok jelenlétére, helyére és koncentrációjára vonatkozó tájékoztatás javítása csökkentheti azokat a problémákat, amelyekkel az üzemeltetők a hasznosítási láncon belül szembesülnek.

Az EGSZB, amely kezdettől fogva támogatta az Európai Bizottság körforgásos gazdasággal kapcsolatos politikáját, mindemellett úgy véli, hogy ezt a politikát előrejelzési tevékenységek útján, a társadalmi erőkkel és a civil társadalmi szervezetekkel szoros kapcsolatban, továbbá az akadémiák és a különböző képzési központok bevonásával kell megvalósítani.

Az EGSZB szerint – különösen a ma rendkívül széles körben jelen lévő csomagolási ágazatban gazdasági és higiéniai okokból ki kell dolgozni az újrahasznosítási láncra vonatkozó stratégiát, az újrafeldolgozási folyamatokban tapasztalattal rendelkező vállalatok bevonásával. Össze kell hangolni és hasznosítani kell a kompetenciákat, a folyamat beszerzési és értékesítési részén egyaránt. A nemzeti szabványügyi testületeknek – szoros kapcsolatban az európai és nemzetközi szervekkel – elő kellene segíteniük a másodlagos nyersanyagok címkézés útján történő elismerésének folyamatát, európai szintű harmonizáción keresztül fokozva az új termékekkel kapcsolatos fogyasztói biztonságot.

Az EGSZB szerint a következő, 9. keretprogramban fontos szerepet kell játszania a kutatásnak és az innovációnak, különösen a biotermékek fejlesztésére irányuló közös technológiai kezdeményezésnek (Institutional Public-private partnerships under Horizon 2020 – Intézményi köz-magán társulások a Horizont 2020 keretében) – és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos más fenntarthatósági kezdeményezéseknek. Kiemelten kell kezelni a különféle műanyagokra vonatkozó digitális jelölések alkalmazásának folyamatát, hogy lehetővé váljon a közös módszerek szerinti azonosítás, szétválasztás és esetleges megsemmisítés. Ezeknek a másodlagos nyersanyagoknak mentesnek kell lenniük bizonyos mérgező anyagoktól, amelyek jelen vannak olyan nyersanyagokban, amelyeket nem élelmiszerek vagy gyermekjátékok céljára hasznosítanak. Az EGSZB úgy véli, hogy a REACH-hez kapcsolódó vegyi elemzések révén intézkedéseket kell tenni a mikroműanyag-szennyezés korlátozása érdekében, ez jelenti ugyanis az egyik legnagyobb fenyegetést a környezetre és az emberek egészségére. Az EGSZB határozottan támogatja az Európai Bizottság javaslatát, melynek értelmében a kikötőket hulladékok leadására alkalmas létesítményekkel kell felszerelni, csakúgy mint a hajóüzemeltetők kötelezettségeit a hulladékgyűjtési eljárások betartása kapcsán. Hasonló stratégiát kellene kiterjeszteni a folyók kezelésére is, mivel ezekben jelentős mennyiségű olyan szennyezés összpontosul, amely a tengerekbe jut. Az EGSZB szerint a halászszövetségeket és a társadalmi erőket mind kulturális módszerekkel, mind pedig nemzeti, illetve közösségi finanszírozást felhasználva be kell vonni a víz polimermaradványoktól való megtisztításával kapcsolatos tevékenységekbe, és elő kell segíteni a folyami és a tengeri hulladékkal kapcsolatos figyelemfelkeltő intézkedéseket is. Emellett e szövetségek és erők megfelelő képzés mellett beavatkozhatnának a műanyaglánc kikötői vagy a folyók teljes hosszát érintő részén az újrahasznosítás kezdeti szakaszaiban, különösen a halászat élettani okokból történő szüneteltetése idején.

A jövőbeni Közös Agrárpolitikának (KAP) teljesítenie kell a Római Szerződésben megállapított eredeti célkitűzéseket, valamint a környezettel, az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos új célkitűzéseket, ugyanakkor biztosítania kell, hogy az európai mezőgazdasági modell fennmaradjon, és az európai polgárok szükségleteinek kielégítése érdekében továbbra is versenyképes és életképes legyen. Az új KAP-nak el kell fogadnia és teljesítenie kell az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaiban és a COP 21-en meghatározott célokat.

Az EGSZB üdvözli a reformok irányát és a szubszidiaritásra és az új teljesítési modellre vonatkozó új javaslatokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy végrehajtásukra a közös politika és az egységes piac védelme mellett az egyszerűsítésre vonatkozó kötelezettségvállalásokkal összhangban kerüljön sor. Mindazonáltal az EGSZB úgy véli, hogy a közleménynek konkrétabbnak kellett volna lennie. Remélte, hogy az Európai Bizottság a következő jogalkotási javaslatokban figyelembe veszi a civil társadalom e véleményben kifejtett álláspontját. Az EGSZB-véleményhez és az európai bizottsági jogalkotási javaslatokhoz megszabott határidők túl szorosak voltak.

Az EGSZB támogatja a KAP kétpilléres modelljét, amelynek keretében az első pillér közvetlen kifizetéseket nyújt, amelyek irányát újra meg kell határozni, és amelyek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők tisztességes bevételben, a közjavak biztosítására való ösztönzésben, valamint piaci támogatásban részesüljenek, a második pillér pedig a Cork 2.0 nyilatkozattal összhangban a vidéki területeknek nyújt támogatást, és küzd az elnéptelenedés ellen. Az EGSZB ellenzi az első pillér társfinanszírozását. Azt kéri, hogy a második pillér társfinanszírozásában minden tagállam észszerű szinten vegyen részt. Az EGSZB szerint közvetlen kifizetések csak aktív mezőgazdasági termelőknek nyújthatók a mezőgazdasági tevékenységekre és a közjavak biztosítására vonatkozó objektív kritériumok alapján.

Az EGSZB egy szilárd és jól megalapozott KAP létrehozását, valamint az uniós költségvetésnek a GNI 1,3%-ára történő növelését támogatja az uniós gazdasági növekedéssel összhangban. Megfelelő KAP-finanszírozást kell biztosítani a mezőgazdasági termelők és dolgozók alacsony bevételeinek, az infláció és a brexit miatti hiánynak, valamint a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos további követelményeknek a kezelése, valamint annak érdekében, hogy a különféle feltételek figyelembevétele mellett megvalósuljon a közvetlen kifizetések szükséges harmonizációja a tagállamok között.

Az EGSZB úgy gondolja, hogy a KAP-nak támogatnia kell a kis és a nagy mezőgazdasági üzemeket, a fiatalokat és az időseket, az új és a régi vállalkozásokat, az önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőket és az általuk foglalkoztatott munkavállalókat, a nőket és a férfiakat is, hogy a vidéki élet élhető legyen minden olyan aktív mezőgazdasági termelő számára, aki mezőgazdasági termelést folytat, közjavakat termel, vigyáz a környezetre és hozzájárul a foglalkoztatáshoz.

Az EGSZB üdvözli a vizsgált közleményt, ámbár bizonyos fenntartásokkal. Úgy véli, hogy környezetünk jelenlegi mértékű hanyatlásához képest az Európai Bizottság által előterjesztett, a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés fokozását és a környezetvédelmi irányítás javítását célzó cselekvési terv cseppet sem ambiciózus és meglehetősen eszközhiányos.

Az EGSZB-nek annál is inkább fenntartásai vannak, mivel az Európai Bizottsághoz hasonlóan elismeri, hogy sajnálatos módon a környezetvédelmi megfelelést és az irányítást biztosító mechanizmusok végrehajtásának elmaradása is felelős a tisztességtelen versenyért és a gazdasági károkért.

Ezenfelül az EGSZB az Európai Bizottsággal egyetértésben hangsúlyozza, hogy a jelenlegi hiányosságok aláássák a polgároknak az uniós jogszabályok hatékonyságába vetett bizalmát, és arra kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy a környezetvédelmi irányítás és a megfelelés végrehajtásának ellenőrzése érdekében teremtsék elő a további személyzet felvételéhez szükséges jelentős forrásokat.

Amint a „Jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén” című közleményben szerepel, „az uniós joggal kapcsolatos kötelezettségszegések nem számítanak szokványos ügyeknek”, így nem kezelhetők azokként. Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós jognak való meg nem felelést megfelelően magas szinten és a kellő időben kell kezelni, ami a jelenlegi közlemény esetében nem teljesül.

A közlemény a kapacitásépítés és támogatás kérdéseit kizárólag tagállami szinten tárgyalja. Az intézkedések egyike sem kapcsolódik az Európai Bizottság által a „szerződés őreként” végzett uniós szintű nyomon követéshez és végrehajtáshoz. A cselekvési terv a félreértéseken és a kapacitáshiányon túl nem foglalkozik a meg nem felelés egyéb okaival, például az opportunizmussal és a politikai akarat hiányával. A tagállamok támogatása természetesen szükséges, azonban a környezetvédelmi megfelelés javításának stratégiája nem merülhet ki a cselekvési terv puha intézkedéseinek végrehajtásában.

liganet.hu