A téma fontosságát az indokolja, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom a rendszerváltás óta küzd a széttagoltsággal, az egyre csökkenő taglétszámmal és a gyenge érdekérvényesítő képességgel. Ma a magyar munkavállalók körülbelül 9%-a szervezett. A nálunk szerencsésebb történelmi hagyományokkal rendelkező országok is úgy vélik, ha a szakszervezetek nem találnak megoldást, a mozgalom a 21. század közepére eltűnik. A magyar szervezeteknek valószínűleg ennyi idejük sincs. A szeminárium során megoldásokat kerestünk a szakszervezetek megújítására, amelyhez elengedhetetlennek bizonyult a valós helyzetértékelés és az ifjúság érdemi bevonása.

A rendezvényen a Fiatalok Ligája és a résztvevők bemutatkozását követően Berki Erzsébet, munkaügyi szakértő tartott előadást, melyben bemutatta a szakszervezeti mozgalom útját a 19. századtól egészen napjainkig. Ismertette az érdekvédelem történetét, valamint a szakszervezetek drasztikus létszámának csökkenését az elmúlt évtizedben, elemezve a rohamos fogyás okait, kitérve az elhibázott privatizációs folyamatokra, munkaerő-piaci változásokra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti megújulás egyik kerékkötője sokszor éppen az évtizedekre pozíciójában ragadt szakszervezeti tisztségviselő alulmotiváltsága és az utánpótlás nevelés hiánya. Segítene a helyzeten valamely mechanizmus kidolgozása, amely garanciát nyújt azon szakszervezeti tisztségviselőknek, akik pozíciójuk betöltése után már nehezen tudnak munkába állni. Berki Erzsébet szívhez szólóan világított rá az „egységben az erő” lényeges gondolatára, mely a szakszervezeti mozgalom alappillére.

Az első nap délutánján panelbeszélgetésre került sor, melynek keretein belül a magyar szakszervezeti konföderációk (ÉSZT, MASZSZ, SZEF, LIGA, Munkástanácsok) ifjúsági képviselői mondták el álláspontjukat az ifjúság valamint a szakszervezetek kapcsolatáról. Felszólalásában Doszpolyné dr. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke köszöntötte a résztvevőket, és hangsúlyozta, a szakszervezetek számára fontos feladat a szervezethez való kötődés-, és a bizalom megerősítése.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy nagy szükség van a szakszervezetek megújítására. Annak érdekében, hogy a szakszervezeteket vonzónak találják a mai fiatalok, modernebb kommunikációra lenne szükség és sokkal több erőforrásra. Sajnos a szakszervezetekben egyre kevesebb az aktív fiatal és nagyon sokan nem is hallanak a szakszervezetekről a munkavállalás előtt, ezért a LIGA Szakszervezetek kidolgozott egy középiskolásoknak szóló tananyagot, mely a munka világába kalauzolja el a fiatalokat (önéletrajz írása, munkaszerződés kötési ismeretek, állásinterjún való megjelenés stb.), és megismerteti őket a szakszervezetek által nyújtott lehetőségekkel.

A panelbeszélgetés résztvevői közül többen megerősítették, hogy a fiatalok szakszervezeti ismereteinek hiányán túl az inaktivitás és az apátia, a szakszervezeti identitástudat és a szervezetekhez való kötődés hiányára vezethető vissza. A részvevő fiatalok szerint sokszor régmúlt időket idéző kommunikációt használnak a szakszervezetek, elmaradnak az innovatív ötletek és felmerül a kérdés, hogy vajon megfelelnek-e a szakszervezetek a mai fiatalok igényeinek. A bizalom és hitelesség helyreállítása, a vezetők nyitottsága egy új szakszervezeti imázs felé, a belső szakszervezeti képzések hatékony újraindítása, és a szakszervezeti sikerek széleskörű hatékony kommunikációja elősegítené a szakszervezetek megújulását.

Az első napot Trembulyák Péter, a LIGA Szakszervezetek szervező munkatársa zárta bíztató szavaival és tanácsokkal látta el a résztvevőket a hatékonyabb tagszervezés érdekében. A LIGA Szakszervezeteknek több sikeres zöldmezős szervezési példája mutatja, hogy nagy szükség mutatkozik a szakszervezetekre a munkavállalók körében. A LIGA Szakszervezetek, a nagyobb bázis előnyét kihasználva, szolgáltatási csomagjának állandó bővítésével is segíteni kívánja tagjait.

A második napon Hangonyi Adrienn, a LIGA Szakszervezetek nemzetközi referensének előadásával kezdődött, aki a nemzetközi taglétszámok alakulásának helyzetértékelésén túl számos európai pozitív példát bemutatott fiatalok szervezésére és aktiválására. Az innovatív külföldi példákból kiderült, hogy bár sajnos nemzetközi szinten is megfigyelhető a szakszervezeti taglétszám csökkenése, Európa-szerte több konföderáció komoly forrásokat biztosít az utánpótlás nevelésére és igen modern eszközökkel próbálja magához csábítani a fiatalokat. Az üdítő példák tanulságaként összegezhető, hogy az innovatív megközelítés sikeres. A fiatalok általánosságban ok nélkül kevésbé csatlakoznak a szakszervezethez, viszont ha van egy számukra fontos ügy, melyet a szakszervezet a zászlójára tűz, akkor a fiatalok szívesen sorakoznak fel a cél elérése érdekében. Az ifjú titánok felé fontos a sikerek kommunikálása, hiszen senki sem akar egy hanyatló mozgalomhoz csatlakozni. Emellett sokszor negatív „demonstráló” képben látják a szakszervezeteket és a társadalmi szerepvállalás egyes témáin keresztül vonzóbb lenne számukra, ha pozitív, támogató szerepben is megmutatnák magukat a szakszervezetek. A szolgáltatások mellett a hagyományos szervezői modell közösségépítő és identitástudat formáló szerepével alapvető pillére kell, hogy maradjon az aktív szakszervezeti mozgalomnak!

A második nap délelőttjén az addig elhangzott tapasztalatokat alapul véve, a résztvevők csoportos munka keretein belül vizsgálták meg a szakszervezetek erősségeit, gyengeségeit, veszélyeit és lehetőségeit. A lehetőségeket kibontakozva a fiatalok azt a feladatot kapták, hogy minél több javaslatot tegyenek a szakszervezet sikeres megújítására, imázsának növelésére. Több résztvevő még a szakszervezet szót is elcsépeltnek tartja, melyhez rengeteg negatív konnotáció fűződik. Többen merítve az „egy közös ügy” mentén való szervezés lehetőségéből, arra sarkallnák a szakszervezeteket, hogy kifejezetten a fiatalok problémáival foglalkozzanak. (pl. Diákhitel, lakhatási támogatás, munkaerő közvetítés, vagy gyakornoki szerződésekkel kapcsolatos érdekképviselet és támogatás lehetősége). A szakszervezeti képzésben jelenjenek meg az utánpótlásról gondoskodó mentorprogramok! A kommunikáció területén modernitás, pl. munkajogi/szakszervezeti telefonos applikáció, esetleg szakszervezeti kabalaállatka is vonzóbbá tenné a fiatalok számára a szakszervezeteket. Az ifjúság a szakmai programokon túl csapatépítésre (profi trénerekkel), fesztiválokon való szakszervezeti megjelenésre, szabadidős programokra is vágynak, melyhez a források nem biztosítottak.

Jó irányba mutat, hogy elkészült a középiskolásoknak szánt tananyag, ezt azonban a felsőoktatásra is ki kellene bővíteni és mindenekelőtt hathatós kampánnyal előrelépni az alkalmazásával kapcsolatban! Természetesen a résztvevők tudják, hogy a szakszervezetek anyagi forrásai korlátozottak, de hosszútávon megtérülő befektetésnek tartják az imázs átalakításával járó változtatásokat. A szakszervezeteknek ugyan nincs kapacitásuk egy nagyobb volumenű profi reklámcéget megbízni az új brand kialakítására és promóciójára, a fiatalokat sokkal intenzívebben be kellene vonni a megújítás körüli vitákba, hiszen értékes ötletekkel tudnának hozzájárulni a szakszervezeti taglétszám csökkenésének megállításához.

A rendezvénysorozatot dr. Kártyás Gábor munkajogi szakértő előadása zárta, aki többek között felhívta a figyelmet az egyenlő bánásmód érvényesítésére a kiválasztás során, munkaszerződés megkötésének folyamatára, annak kötelező elemeire és a próbaidő alkalmazására. Elmondta, hogy a munkáltatótól kapott alapdokumentumokat meddig kell megőrizni. Kiemelte azokat a fórumokat, ahová segítségéért fordulhat az a munkavállaló, akit sérelem ért. A szakértő előadásában kitért a munka digitalizációjával járó várható változásokra és arra, hogy a teljesen új típusú foglalkoztatások kapcsán (pl. UBER) milyen kihívásokkal kell a munkajognak szembenézni. A mai kisgyermekek minimum 50% már olyan munkakörben fog dolgozni, amely ma még nem is létezik, a szakszervezetek pedig nem elég rugalmasan kezelik a munkaerő-piaci változásokat. Elmondta, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie az érdekképviseleteknek az "új" Munka Törvénykönyve kapcsán. Például: a kollektívszerződés-kötési patthelyzetek, a gyengébb törvényi védelem a munkavállalók számára, a korlátozott sztrájkjog a közszolgáltató cégeknél stb.

Az előadás kapcsán kérdés hangzott el az üzemi tanácsok munkaidő kedvezményéről, a kötetlen munkarendben foglalkoztatottak esetleges többlet díjazásáról, a munkaszerződés módosításáról. Dr. Kártyás Gábor elmondta, hogy a magyar munkajogban a szankciók területén nagyon nagy foghíjak tapasztalhatók, melyekre a szakszervezeteknek nagyobb figyelmet kellene fordítani.

A konferencia végén a Liga Szakszervezetek Ifjúsági Bizottsága is ülésezett. A 7 tagú testületnek tagja lett az MTSZSZ (Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete) részéről Novodonszki András, az RKDSZ (Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete) részéről Dr. Gápel István. A bizottság az új tagok bemutatkozását követően megtárgyalta és döntött ügyrendjéről, előkészületeket tett a jövő évi prioritások és programok összeállítására, valamint döntött a bizottság vezetőiről.

Forrás: liganet.hu