Az egyéb juttatások csökkentésével reagáltak a cégek a kötelező béremelésre, számos esetben elmaradtak tervezett beruházások is.
Komoly csatározások várhatók az ősszel kezdődő bértárgyalásokon: a munkaadói oldal az alacsony termelékenységre hivatkozva csupán egyszámjegyű - azaz 10 százalék alatti - béremelést tart reálisnak, a munkavállalókat képviselő szakszervezeti szövetség viszont a környező országok jóval magasabb béreit szeretné utolérni, ezért továbbra is kétszámjegyű fizetésemelést szeretne. A megegyezést tovább nehezítheti, hogy a kormány a jövő évi adócsomaggal - a SZÉP-kártya kivételével – lényegében az összes cafeteria-elem eddigi adókedvezményét megszüntette. Így ha a cégek továbbra is adni szeretnék ezeket – az esetek túlnyomó részében a kollektív szerződésekben is rögzített – juttatásokat, akkor jelentős többletköltségekkel kell számolniuk, ami a béremelésektől veszi el a forrásokat. Ha viszont megszüntetik a cafeteriát, azzal azonnal jelentős összegeket húznak ki munkavállalóik zsebéből. Vannak ugyanakkor közös pontok is a két oldal álláspontjában: kérdés azonban, a kormány hajlandó-e meghallgatni ezeket, és annak alapján cselekedni? Az mindenesetre már az idei nagymértékű kötelező béremelések kapcsán is látszik, hogy a kisebb cégek nehezen tudják tartani a lépést. Az idén januártól a minimálbér 138 000, a garantált bérminimum 180 500 forintra emelkedett: emiatt - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének nemrég publikált felmérése szerint - a 9 főnél kisebb létszámú cégek közül minden negyedik, a 10-49 főt foglalkoztató vállalkozások közül minden ötödik kényszerült elhalasztani a tervezett beruházásokat.
A vizsgálat készítői több mint 3 200 cégvezetőt kérdeztek meg a béremelések kapcsán tett lépésekről. A válaszok alapján a kötelező béremelések miatt a nagyobb cégek is kénytelenek voltak módosítani üzleti stratégiájukon: minden harmadik cégnél elmaradt például a tervezett létszámbővítés. A bérfeszültségek elkerülése érdekében a vállalkozások harmada emelte a kötelező legkisebb bérek felett kereső dolgozók bérét is, ezzel egyidejűleg ugyanakkor a cégek 13 százaléka visszavágta a mozgóbért - vagyis például a jutalmakat -, további 11-11 százalékuk pedig módosította a béremelésben érintett dolgozók munkakörét és feladatait, illetve csökkentette a cafeteria juttatásokat. Minden tizedik cég részmunkaidős foglalkoztatásba helyezte át az érintett dolgozókat, a kevesebb munkaórára ugyanis kevesebb bért kell fizetni. A cégek legkevésbé jellemző (3 százalékos) reakciója az elbocsátás volt, amin az egyre erősödő munkaerőhiány idején talán nem is kell csodálkozni. A fenti lépések leginkább az 50 fő alatti mikro- és kisvállalkozások, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő cégek körében voltak gyakoriak: esetükben a létszámbővítés elmaradása, a tervezett beruházások elhalasztása, a mozgóbérek és egyéb juttatások csökkentése, a feladatok átszervezése, illetve a dolgozók részmunkaidőre történő átirányítása kétszer-háromszor nagyobb arányban fordult elő, mint az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknél. A minimum felett keresők béremelése tekintetében ugyanakkor épp fordított a helyzet: ez a 10 fő feletti cégek kétharmadára volt jellemző, míg a mikrovállalkozások csupán 29 százaléka hozott ilyen döntést. Vagyis jól látszik, hogy az év eleji kötelező béremelés leginkább a mikrovállalkozásokat hozta nehéz helyzetbe, és leginkább az ott dolgozók szembesültek azzal, hogy a béremelésért cserébe elveszik tőlük az egyéb juttatásaikat. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint ennek oka, hogy a magyar gazdaság kettészakadt: a nagyobb létszámú és a multinacionális cégek termelékenységétől messze elmarad a hazai kis és középvállalkozások (kkv) termelékenysége, ezért utóbbiak csak nagyon nehezen tudják kigazdálkodni a kötelező béremelések fedezetét. A kisebb cégek csak olyan „átvariálásokkal” tudnak életben maradni, amelyek eredményeképpen a dolgozók bére csak papíron nő, a valóságban nem. A béremelés nem kívánságműsor, a fizetéseket akkor lehet növelni, ha van miből – szögezte le Rolek Ferenc. Szerinte tarthatatlan, hogy a bérek évente tíz százalékot meghaladó mértékben nőnek, miközben a termelékenység mindössze 1-2 százalékkal bővül. Az MGYOSZ ezért csak a termelékenység növekedésével arányos béremelést tart elfogadhatónak. „Jövőre az elmúlt években tapasztalhatónál érzékelhetően kisebb, egyszámjegyű béremelést tartanánk megfelelőnek” – fogalmazott Rolek Ferenc, hozzátéve: a cafeteria adókedvezményeinek megnyirbálása jelentős többlet terheket ró a vállalkozásokra, amely szintén a béremeléstől veszi el a forrásokat. Megjegyezte: a béreket ugyanakkor hosszú távon emelni kell, különben a maradék munkaerő is távozik az országból. Mivel ehhez a termelékenységnek is növekednie kell, különböző programokkal – például kedvezményes hitelekkel - a jelenleginél jóval nagyobb mértékben kellene támogatni a kkv-kat.
Maradjon meg a kétszámjegyű béremelés
A termelékenységbeli különbséget a kkv-k és a nagyvállalatok között ki kell egyensúlyozni, erre a kormánynak számos eszköze van - mondta Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, akárcsak az MGYOSZ, úgy véli, hogy a kkv-k hatékonyságát is támogatni kellene különböző hitel- és vállalkozás-fejlesztő programokkal, ezen felül vissza kellene állítani a sávos társasági adót is. Jelenleg ugyanis a kkv-k és a nagyvállalatok ugyanúgy 9 százalékos társasági adót fizetnek, holott korábban 500 millió forintos árbevétel felett 19 százalékot kellett fizetni. Ezzel még inkább a nagyvállalatoknak kedvez a kormány, az ő extraprofitjukat növeli, miközben a kis cégek csak nehezen tudják kigazdálkodni a kötelező béremelések fedezetét – mutatott rá Kordás László. Hozzátette: a szakszervezeti szövetség ezzel együtt továbbra is az eddigiekhez hasonló mértékű, kétszámjegyű béremelést szeretne, ugyanis csak így lehet utolérni legalább a környező országok bérszínvonalát. A V4 országok átlagbére 22 százalékkal magasabb, mint a magyar, ehhez fel kell zárkózni, különben még többen fognak elvándorolni az országból. ellene állítani a sávos társasági adót is. Jelenleg ugyanis a kkv-k és a nagyvállalatok ugyanúgy 9 százalékos társasági adót fizetnek, holott korábban 500 millió forintos árbevétel felett 19 százalékot kellett fizetni. Ezzel még inkább a nagyvállalatoknak kedvez a kormány, az ő extraprofitjukat növeli, miközben a kis cégek csak nehezen tudják kigazdálkodni a kötelező béremelések fedezetét – mutatott rá Kordás László. Hozzátette: a szakszervezeti szövetség ezzel együtt továbbra is az eddigiekhez hasonló mértékű, kétszámjegyű béremelést szeretne, ugyanis csak így lehet utolérni legalább a környező országok bérszínvonalát. A V4 országok átlagbére 22 százalékkal magasabb, mint a magyar, ehhez fel kell zárkózni, különben még többen fognak elvándorolni az országból.
nepszava.hu
