Akár napokon belül megegyezhet Törökország és az ENSZ közvetítésével Ukrajna és Oroszország az ukrán kikötőkből induló gabonaszállítmányok újraindításáról. Ha sikerül az eltérő becslések szerint mintegy 15-20 millió tonna élelmiszer-alapanyagot kijuttatni, akkor mérséklődhet a globális élelmiszerválság és az azt elősegítő piaci sokk.

Ellenkező esetben tovább mélyül a krízis. A szakértők és a politikusok arra figyelmeztetnek, hogy 

az egekbe emelkedett globális élelmiszerárak tartósan csak az orosz–ukrán háború lezárásával normalizálódnak, 

de már egy tartós tűzszünet is mérsékelné a bizonytalanságot.

Aknamezővé vált búzamezők

A háború ellenére Ukrajna termőterületének háromnegyedén sikerült vetniük tavasszal a gazdáknak. A termelésbe vont területek számottevő részén, egyes becslések szerint 40-50 százalékán azonban lehetetlenné teszik a harcok az aratást. 

A hadiállapot miatt a gazdák jókora részét besorozták. Azoknak a termelőknek is, akiknek nem kell a fronton harcolniuk, is nehézséget okoz a betakarítás, mivel a szántóterületek egy részét elaknásították. 

A munkálatokhoz szükséges gépek tetemes része odaveszett vagy ellopták, de ahol nem sérült az infrastruktúra, ott is korlátokat emel az általános üzemanyaghiány. A háború megnehezíti a szállítást is, leginkább a harcok és a sofőrhiány miatt.

A legnagyobb problémát nem az okozza, hogy a tavalyi gabonatermés miatt szűkösek a tárolókapacitások. Az export kiesése az ukrán gazdák tevékenységét lehetetleníti el, mivel nem jutnak bevételhez

– olvasható a Financial Times helyzetértékelésében. Bevétel híján az őszi kalászosok vetése gyakorlatilag lehetetlenné válik, mivel a gazdák nem tudják miből megvenni a vetőmagot, a műtrágyát, ráadásul a beszerzés a szállítási nehézségek miatt még az eredményesebb agrárvállalatoknak is kihívás.

Mára egyértelművé vált, hogy csak az ukrán kikötők blokádjának feloldása mérsékli a globális élelmiszerválságot. A válság már nem csak a szegény országokat érinti, amelyek alapellátása hosszú évek óta szinte teljes mértékben az ukrán exportra épült. Ezekben a térségekben az éhezés mértéke és a következmények, a polgárháborús konfliktusok esélye és a növekvő migráció jelent veszélyt.

A fejlett országokban a háborús infláció, azon belül is a legtöbb terméknél és szolgáltatásnál gyorsabb ütemben emelkedő élelmiszerárak miatt érdemben nőhet a szegénység. 

Noha az Európai Unió önellátása még a korábban nem tapasztalt, a kontinens egészét sújtó aszály ellenére is garantált, ráadásul bőven jut exportra, ám az erősen romló kilátások tovább késleltetik az árak normalizálódását.

A nemzetközi szabadpiaci folyamatok befolyásolják hazánkban is az élelmiszerárak emelkedését. Az alapvető élelmiszerekre bevezetett árstop közvetlen – egyes termékeknél közvetett – hatásainak köszönhetően a magyarokat kevésbé sújtja a válság, de összességében ma már mindenki tapasztalja idehaza is az elszálló árakat. 

Noha a hazai termés a rekordmértékű aszály ellenére is bőven elegendő az ország önellátásához, látható, hogy az áremelkedés nem mérséklődik.

Nagy István agrárminiszter ezért az Európai Unió agrárminisztereinek hétfői csúcstalálkozóján azt hangsúlyozta, 

csak a háború lezárása jelent valódi gyógyírt. Emellett olyan brüsszeli politikára van szükség, amely csökkenti a helyzet kiszámíthatatlanságát.

Kiemelten fontos az ukrajnai régiók mezőgazdasági tevékenységének stabilizálása, hiszen a világnak szüksége van az ott megtermelt javakra mind a humán élelmezésben, mind pedig az állati takarmányozásban. 

Ehhez azonnali tűzszünetre van szükség, hogy az ukrán gazdák el tudják végezni a mezőgazdasági munkálatokat, valamint működő megoldásokat kell találni a fekete-tengeri kikötők blokádjának feloldására.

https://www.vg.hu/agrar/2022/07/hamarosan-kiderul-megall-e-az-elelmiszerek-dragulasa