Így védi a jog az idős munkavállalókat

2021. október 27. 10:12
A munkaerőfelvétel a pályázók személyes adatainak kezelésével jár együtt, így annak során a személyes adatok kezelését szabályozó 2016/679. számú Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) sok esetben nem túl egyszerű szabályai alkalmazandóak. Nézzük meg hogyan is néz ez ki a gyakorlatban:
Így védi a jog az idős munkavállalókat

Indokolási kötelezettség alóli részleges mentesülés

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) 66.§ (9) bekezdése alapján a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. Ez a "könnyítés" azonban határozott idejű munkaviszonyra nem vonatkozik. A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással csupán a felszámolási– vagy csődeljárás tartama alatt, a munkavállaló képességére alapított okból, illetve abban az esetben szüntetheti meg, ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. Amennyiben pedig a munkáltató azonnali hatállyal szünteti meg a határozott idejű jogviszonyt (erre valamennyi munkavállalói csoport esetében lehetősége van), a hátralévő időre járó, de legfeljebb 12 havi távolléti díj megfizetésére köteles.

 

Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának felmondása is lehet érvénytelen

Az egyik jogeset tényállása szerint a munkáltató felmondással megszüntette a nyugdíjasnak minősülő felperes munkaviszonyát, amit az Mt. 66. § (9) bekezdése alapján nem volt köteles indokolni. A munkavállaló keresetében 12 havi távolléti díja összegének megfelelő mértékű kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest, arra figyelemmel, hogy a munkáltató joggal való visszaélést követett el a jogviszonya megszüntetésekor. Álláspontja szerint azért érte retorzió, mert ő adta át a diszpécserek által írt petíciót a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki emiatt bosszút állt azért, hogy elvegye a munkatársai kedvét a munkavállalói jogos érdekek érvényesítésétől. A munkáltató a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló munkaviszonyát indokolás nélkül szüntethette meg. A felmondás jogát így fogalmilag nem gyakorolta visszaélésszerűen, az megfelelt a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményének. A Kúria az Mfv.X.10.144/2020. számú döntésében megállapította, hogy alaptalanul állította a munkáltató, hogy amennyiben a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavállaló munkaviszonya indokolás nélkül kerüljön megszüntetésre, a joggal való visszaélés fogalmilag kizárt. A munkáltató azon állítását miszerint már a petíció benyújtását megelőzően döntöttek arról, hogy a felperes jogviszonyát meg kívánják szüntetni, és pusztán a keresőképtelenségére figyelemmel nem tudták közölni vele korábban ezt a munkáltatói döntést, cáfolta az a körülmény, hogy a felmondás közlését megelőzően készített „diszpécserek szolgálati beosztása” megnevezésű okiratban a munkavállalót a teljes hónapra munkavégzésre osztották be, amiből kitűnően teljes hónapban számítottak az ő munkavégzésére. Megalapozatlanul állította a munkáltató azt is, hogy a munkáltatónál megvalósuló létszámcsökkentésre figyelemmel került sor a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésére, mivel a felmondás közlése előtt három nappal még diszpécseri munkakör betöltésére vonatkozó felhívást tett közzé.

 

Munkakörfelajánlási kötelezettség

A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból, azaz az azonnali hatályú felmondás szigorú feltételei alapján szüntetheti meg. Ugyanezen munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkaszerződés szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

Zavarosak a munkaidő-keret hatályos szabályai

2020. július 27. 08:16
A munkaidő-beosztás joga a munkáltató alapvető jogosultsága. A munkaidő beosztható általános munkarendben, ekkor a munkavállaló hétfőtől péntekig dolgozik. Ettől eltérő munkaidő-beosztásra egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén van lehetőség, melynek fő esete a munkaidő-keret. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás a rugalmas foglalkoztatás alapvető eszköze, mely a munkáltatóknak jelentős segítséget nyújthat, hiszen a munkaidőt a hét egyes napjain – a munkamennyiséghez igazodóan - egyenlőtlenül is beoszthatja. A veszélyhelyzet alatt a munkaidő-keret szabályai változtak, ezek a változások azonban nem jelennek meg a munka törvénykönyvében, illetve kérdéses az is, hogy az Európai Uniós joggal vagy a Nemzetközi Munkaügyii Szervezet egyezményeivel (munkavállalói szervezkedés szabadsága) mennyiben vannak összhangban. Ezeket a kérdéseket az alábbiakban mutatjuk be:

Randstad: Feje tetejére állt a munkaerőpiac

2021. április 13. 08:01
Gyors felpattanás várható a munkaerőpiacon, a nyitott pozíciók számában hamarosan elérjük a tavalyi első negyedévben látott csúcsot. A munkaerőhiány visszatér – mondta a növekedés.hu-nak Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. A világ legnagyobb HR szolgáltatója szerint az idősgondozás, az egészségügy és az oktatás hatalmas kereslet elé néz. A járvány másfelől jelentős változásokat hozott. A dolgozók 33 százaléka kevesebb, mint húsz percen belül ébredés után már dolgozik is reggel. Az otthoni munkavégzés hatékonysága pedig az irodai jelenléttel keverve nem marad el a tisztán irodai munkavégzésétől. Ha a távmunka állandósul, akkor a munkavállalók 34 százaléka valószínűleg lakhelyet változtatna.