A Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzésében rendre a világpiaci folyamatoktól teszi függővé a hazai árindexek alakulását, trendjét. A magyar nyitott gazdaság, így a külpiaci irányok egyértelmű gyorsan hatnak. Különösen tetten érhető ez az élelmiszerek területén, amely a lakosság egészét érinti. A világpiaci áremelkedés, csökkenés, ha csúsztatva is, itthon a boltokban is látszódni fog, bár ennek még egyelőre semmi jele. 

Júliusban estek a világpiacon az alapvető élelmiszeripari termények árai - ez derül ki a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének világpiaci élelmiszer-árindexéből. Ez júliusban 8,6 százalékkal mérséklődött, elsősorban a gabonafélék és az étolajok áresése miatt – közölte a szervezet. Az árak a világpiacon már a negyedik egymást követő hónapja csökkennek, ennek ellenére átlagosan 13 százalékkal a tavaly júliusi világpiaci árak felett vannak. A júliusi csökkenés volt a legmeredekebb havi esés az index értékében 2008 októbere óta, amit a növényi olaj- és gabonaindexek jelentős eséséhez vezetett. Esett a cukoré, a tejtermékeké és a húsé is, de kisebb mértékben.

A FAO gabonaárindexe 11,5 százalékkal csökkent az előző hónaphoz mérten, ám még így is 16,6 százalékkal voltak a gabonaárak magasabban, mint 2021 júliusában. A legfontosabb gabonaféle, a búza világpiaci ára júliusban 14,5 százalékkal csökkent, részben annak köszönhetően, hogy Ukrajna és az Orosz Föderáció meg tudtak egyezni a fekete-tengeri kikötők blokádjának feloldásáról, és újraindulhatott az ukrán gabonaexport. Ennek ellenére a nemzetközi búzaárak még mindig 25 százalékkal haladták meg a tavaly júliusi értéket – jegyzi meg az élelmezésügyi világszervezet jelentése.

Meredeken estek növényi olajok árai is, júliusban átlagosan 19,2 százalékkal 10 havi mélypontra  süllyedtek. A meredek esést a pálma-, szója-, repce- és napraforgóolaj világpiaci árának mérséklődése okozta. Júliusban immár negyedik egymást követő hónapban csökkentek a pálmaolaj nemzetközi árai, elsősorban az Indonéziából, a világ vezető pálmaolaj-exportőréből származó bőséges exportlehetőségek miatt.  A napraforgóolaj esetében a nemzetközi árak jelentősen csökkentek a visszafogott globális importkereslet közepette, annak ellenére, hogy a fekete-tengeri térségben továbbra is fennáll a logisztikai bizonytalanság. Az alacsonyabb kőolajárak a növényi olajok értékét is lefelé nyomták – ugyanis a magas olajárak esetén a növényi olajok üzemanyag-alapanyagként is működhetnek. A FAO árindexének jelentős csökkenését az olajos magvak és a gabonák árcsökkenése befolyásolta, az index többi összetevőjénél kisebb árcsökkenéseket mértek: így a tejárindex 2,5 százalékkal, a húsárak fél százalékkal, a cukorárak pedig 3,8 százalékkal csökkentek egy hónap alatt.

A világpiaci árak normalizálódnak az ukrajnai háború okozta sokk után, de még nem múlt el veszély – ezt már a Világbank mezőgazdasági szakértői állítják. A rekord magas élelmiszerárak globális élelmiszerellátási válságot okoztak, amely további milliókat sodor a mélyszegénységbe, fokozza az éhezést és a alultápláltságot. Az emelkedő élelmiszerárak nagyobb hatással vannak az alacsony és közepes jövedelmű országok lakosaira, mivel jövedelmük nagyobb hányadát költik élelmiszerre, mint a magas jövedelmű országokban élők. Az élelmiszerárak már korábban is magasak voltak, és a háború még magasabbra hajtja az élelmiszerárakat. A leginkább érintett áruk a búza, a kukorica, az étkezési olajok és a műtrágyák. A Világbank értékelése szerint globálisan továbbra is riasztóan magas az éhezési szint. Az éhezők száma 2021-ben 828 millióra nőtt, ami 2020 óta körülbelül 46 millióval, 2019 óta pedig 150 millióval emelkedett.