A napokban egyre több hazai cseresznye közül lehet válogatni a boltokban (Fotó: MH)

Cseresznyéből gyenge közepes termés lett az idén – mondta a Magyar Hírlapnak a gyümölcsszövetség elnöke. Csizmadia György hozzáfűzte: a mérettel, a minőséggel, a mennyiséggel is akadnak gondok. Nem egy ültetvényre jellemző, hogy a húsvét utáni időszakban csekély mennyiségű cseresznye termékenyült meg és virágzott ki. Ebben a ludas az ültetvényenként olykor hetvenszázalékos terméskiesést okozó fagy is. Az elnök megjegyezte: a cseresznye az egyik legérzékenyebb gyümölcs, viszonylag korán virágzik, nehezen termékenyül meg és eső után könnyen reped. Az idén a szokásosnál nagyobb volt a természetes hullás mértéke. 

A Magyarországon megtermett étkezési cseresznye jelentős részét exportálják a szomszédos országokba, Lengyelországba, Németországba és a Baltikumba. Csizmadia György jelezte: cseh és lengyel kereskedők a 28 milliméternél nagyobb, egyöntetűen válogatott, csomagolt cseresznyéért két-három euró közötti összeget adnak, a harminc milliméternél nagyobb gyümölcsért pedig több mint három eurót. A piacokon a fajtától, a mérettől és a minőségtől függően négyszáz és ezer forint között szóródik a cseresznye kilónkénti ára.

A fagykárok mellett a munkaerő-hiány is befolyásolja a cseresznye árát – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara lapunkkal. A napokban egyre több hazai cseresznye közül lehet válogatni a piacokon, a boltokban. A legnépszerűbb fajta hagyományosan a Germersdorfi óriás, a Biggarreau Burlat és a Van. A vásárlók jellemzően a nagyméretű, fényes és sötétpiros gyümölcsöt keresik. Ilyen a magyar nemesítésű Carmen, illetve a termelők körében elterjedt a Kordia és a Regina. A késői érésű fajták július közepéig vásárolhatók meg.

Magyarországon összesen 2800 hektáron termesztenek cseresznyét, a jelentősebb termőterületek Pest (mintegy 600 hektár), Heves (ötszáz hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (430 hektár) és Bács-Kiskun megyében (340 hektár) vannak. Az utóbbi öt évben a cseresznyetermés 15-20 ezer tonna között mozgott. A termőterület az elmúlt 15 évben folyamatosan nőtt, a termésmennyiség is, ennek nagyobb része a feldolgozóiparba kerül.

A fajtainnováció folyamatos, a fajták tekintetében kihívás, hogy a fogyasztói elvárások mellett (nagy méret, ropogósság, íz, szín) a kereskedelmi (eltarthatóság, csomagolástechnika) és a termesztéstechnológiai szempon-toknak is meg kell felelni. A termelés biztonsága lényegesen emelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényeken, de ezek beruházási költsége magas. A meghatározó fajta még mindig a Germersdorfi óriás mintegy húszszázalékos aránnyal, ezt követi a Biggarreau Burlat és a Van körülbelül tíz-tíz százalékkal. A régebbi, magyar nemesítésű fajták – mint a Margit, Katalin, Linda – összességében húsz százalék körüli arányt képviselnek. Viszont terjedőben vannak az újabb nemesítésű magyar hibridek, mint a Carmen, a Rita vagy a Vera.

magyarhirlap.hu