A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a rendelkezésre álló információk alapján március 16-án, majd 20-án is szakmai elemzést készített a koronavírus agrárgazdaságra gyakorolt várható hatásairól, kockázatairól, és az összefoglalóban megoldási javaslatokat is felvet. Mely ágazatokat, illetve szektorokat érintheti a legsúlyosabban a koronavírus? Melyek működésében és megélhetésében okozhat jelentős károkat?

Jellemzően azon szektorok megélhetésében okoz jelentős károkat a koronavírus, amelyeknél a csúcsidőszak a vírus várható lefolyásának időszakára esik, ezekben az esetekben ugyanis a koronavírus terjedése már mindenképpen negatívan érinti az idei üzleti év eredményét. A legjellemzőbb termékkörök között van a bárányhús piaca, hiszen ez az ágazat éppen a jelenlegi időszakban bonyolítaná le a legtöbb eladását, az export pedig általában a húsvéti időszakban csúcsosodik. A járvány emellett súlyosan érintheti még a kertészeti termékek ágazatát is, különös tekintettel a szezonális virágokat termesztő kertészetekre. A vírus jelenléte várhatóan a tavaszi kerti munkák megkezdését is valamelyest hátráltatni fogja. A növényházi zöldséghajtatás és gombatermesztés is komolyan megérezheti a koronavírust, ezeknél a termékeknél ugyanis a tavaszi időszak bevételei alapozzák meg a gazdaságos működést A nyerstej esetén az olasz tejfeldolgozók leállásával az egész Európai Unióból odaszállított évi közel 4 milliárd liternyi nyerstej nagy része a spotpiacon jelenne meg, ami drasztikus piaci összeomlást idézhet elő. Azt érdemes leszögezni, hogy ezen ágazatok száma a járvány időtartamának függvényében folyamatosan bővülhet.

Milyen megoldási javaslatokat dolgozott ki a kamara az egyes szektorokra nézve? 

Az elemzéseink – amelyekbe rendre beépítjük tagjaink aktuális jelzéseit is – elkészítése során a NAK az orvosolandó problémákat három kategóriába sorolta azok súlyossága alapján. 

amit a Kormány igyekszik megfelelően működtetni a jelenlegi helyzetben is, hiszen ez befolyásolja az érintettek likviditását és üzemi működését is. Egyes szektorok működésében, ahogy említettem, a koronavírus jelentős károkat okoz, ezért az ő esetükben szükség lesz a jövedelemkiesés miatt támogatásokra. A javaslatok harmadik csoportja a koronavírus által okozott gazdasági turbulencia kiegyenlítésére törekszik. Ezen intézkedések célja az, hogy a vírus terjedésének megszűnését követően a szokásos üzletmenet viszonylag könnyen helyreállhasson. A kamara a javaslatai egy részét a szektor egészére, míg másik részét az egyes ágazatok specialitásaira tekintettel fogalmazta meg. 

A kamara konkrétan milyen intézkedéseket tervez, ezek csak javaslatok, amelyek az elemzésben találhatók, vagy terveznek egyeztetni a kormánnyal, illetve az agrártárcával? 

A NAK együttműködik az Agrárminisztériummal (AM), és rendszeresen egyeztet a felmerülő és várható problémákról, valamint a megoldási javaslatokról, ennek eredményeként 

Emellett a Kamara a maga részéről is megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a dolgozói és tagjai egészségét biztosítsa, úgy, hogy közben az ügyek ellátása is megoldott legyen. 

Hosszú távon milyen hatással lehet az egyes ágazatokra/szektorokra a koronavírus?

A koronavírus egy eddig nem ismert helyzetbe állítja a piacot, hiszen sok esetben a vírus terjedésének hatásai megjósolhatatlanok. Azonban amennyiben a negatív hatások hosszabb időszakra lesznek hatással, úgy azok az őszi munkák megkezdésére is rányomhatják a bélyegüket. Emiatt is mindenképpen fontos cél, hogy a vírus terjedése mielőbb megállítható legyen. 

Győrffy Balázs (Fotó: Stiller Ákos)

Érintheti-e azokat az ágazatokat jobban a koronavírus-járvány, amelyek amúgy is küzdöttek gondokkal, például a sertéságazat, amelyben már jó ideje érezhetők az afrikai sertéspestis (ASP) hatásai?

Az állattenyésztés esetében a koronavírus-fertőzés időszaka mindenképpen fokozottabb figyelmet igényel a gazdálkodóktól annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az állategészségügyi járványokat. Az afrikai sertéspestis ugyanúgy világjárvány, mint a koronavírus, függetlenül attól, hogy az emberre nem veszélyes. A betegség távol-keleti terjedése, és ehhez kapcsolódóan Kína importigényének növekedése miatt világszinten drasztikusan nőttek az árak, így Magyarországon is. A magas sertésalapanyag-ár és a kiskereskedelem felé korlátozott átadásiár-emelési képesség miatt a húsipart kedvezőtlenül érinti a koronavírus miatt kialakult bizonytalanság. Az elmúlt majdnem egy évben komoly nyomás van a feldolgozó cégeken, mivel a felvásárlási árak rendkívüli mértékű és gyors növekedését az utóbbi hónapokban nagyon lassan tudták és csak részben érvényesíteni az átadási árakban. Mindenki tapasztalhatta, hogy a húsok ára megnőtt a kiskereskedelemben, de ha összevetjük más élelmiszerekkel, például a sajtokkal, megállapítható, hogy a hús ára hosszú évekig nem követte más élelmiszerek árváltozásait. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az ASP vadállományban való megjelenése miatt két éve Magyarország elvesztette legjobb, távol-keleti piacait, ezt a mennyiséget az EU piacán igyekeztünk elhelyezni, ráadásul az egyik ilyen éppen Olaszország.

Milyen hatással lesz a húsvéti bárányexportra a koronavírus, a hazai termelőkön hogyan lehet segíteni? Biztosított lesz a húsvéti tojásellátás? 

A hazai juhágazatra jellemző három fő értékesítési időszak − a húsvét, ferragosto és karácsony − közül az egyik legjelentősebb értékesítési periódus a húsvét, mely a keresztény ünnepi időszakon kívül az április közepe táján kezdődő iszlám ünnepi időszakot és az ortodox húsvét idejét is magába foglalja. Tény, hogy bár csökkenő mértékben, de a vezérterméknek továbbra is az olasz piacon értékesített úgynevezett „kissúlyú bárány” számít, ezért az Olaszország irányába történő szállítások korlátozása jelentősen befolyásolhatja a húsvéti időszak magyar bárányexportját. A húsvétibárány-export mintegy 150 ezer állatot érint, ráadásul az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy a húsvéti értékesítési időszakot követően is még nagyobb mennyiségű élőállat hagyta el hazánkat. 

Hangsúlyozandó, hogy mind a NAK, mind pedig a meghatározó állattenyésztési ágazati szereplők – így a kiskérődző ágazati szereplők is – egymással szoros együttműködésben jelenleg is azon dolgoznak, hogy a koronavírus terjedésének teljes agrárgazdaságra, és ezen belül az egyes ágazatokra gyakorolt várható hatásainak, kockázatainak gyors felmérését elvégezzék, és az esetleges kedvezőtlen hatások mérséklésére irányuló megoldási javaslatokat a lehető legrövidebb időn belül a döntéshozók elé terjesszék. Emellett bizakodásra ad okot, hogy a járványügyi veszélyhelyzet elhárítását segítő Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs az áruszállítást végző járművezetők ismételt munkába állásának lehetőségét megvizsgálta, és − számos korlátozó rendelkezés szigorú betartása mellett − az élőállat, valamint az élelmiszer-szállítás folyamatos végzésére lehetőséget biztosít.

A hazai baromfiszektor szereplői is mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ágazat termékeiből zökkenőmentes legyen az ellátás a hazai élelmiszerüzletekben. A vállalkozások folyamatosan termelnek, és a hazai igények kielégítéséhez rendelkezésre áll a szükséges árualap, és ez igaz a tojásellátásra is, így biztosan lesz elegendő tojás a húsvéti ünnepekre.

Mennyire biztosított jelenleg az élelmiszerellátás Magyarországon, van ok az élelmiszer-felvásárlási pánikra?

Mindenkit megnyugatok: van és lesz elegendő élelmiszer Magyarországon. Az utóbbi hetekben a „pánikvásárlások” miatt több üzletben volt tapasztalható időszakos hiány tartós élelmiszerekből, lisztből, ez azonban minden esetben csak az átmeneti áruhiány miatt történt. Az élelmiszerek folyamatos ellátása továbbra is biztosított, a kereskedelmi láncok pedig rendelkeznek megfelelő tartalékokkal, így a készletfelhalmozás nem indokolt. Az élelmiszer-felhalmozás visszaszorítása érdekében a NAK egy kampányt indított „Ne spájzolj!” címmel. 

A jelenség kisebb késéssel, de megjelent más területeken is, az élelmiszer felvásárlási láz például a takarmánypiacra is begyűrűzött. Itt is el kell mondani azonban, hogy a takarmány felhalmozás, spájzolás nem célravezető és ezt megelőzendő, a cégek többsége korlátozást vezetett be az indokolatlan többlet megrendelésekkel szemben, a felhalmozás elkerülése érdekében.

Az elmúlt hét bebizonyította ágazatunk stratégiai jelentőségét, értékét, amit a városiasodó jóléti társadalom mostanra nagyrészt elfelejtett: meg kell becsülnünk az élelmiszert, és tisztelnünk az azt előállító termelőket. 

Április elején indul az idei egységes kérelmek beadási időszaka. Hogyan tud most a kamara közreműködni a beadásban, amikor a falugazdászoknál is rendkívüli ügyfélfogadási rendet vezettek be?

Tavaly több mint 115 000 kérelmet nyújtott be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamra, ami az összes kérelem kétharmada volt. Természetesen idén is az a cél, hogy mindenki kérelmét benyújtsuk, aki falugazdász segítségével kívánja beadni azt, ugyanakkor az aktuális járványügyi helyzet, illetve kormányzati intézkedések befolyásolhatják majd mindezt. A rendkívüli ügyfélfogadási rend célja ebben a kritikus időszakban a gazdálkodók egészségének védelme mellett éppen a falugazdász-hálózat kapacitásainak védelme is. Jelenleg – április 6-ig – a falugazdászok fele dolgozik, a másik fele pedig váltásban van, ez más nagy cégnél is bevett biztonsági eljárás, amely a folyamatos üzemelés fenntartását célozza.

agrarszektor.hu