– A kereskedelmi forgalom, ezen belül az élelmiszer-forgalom évek óta tartó növekedése minőségi változást is hoz? Kevésbé figyelnek a vásárlók az árra, és jobban a minőségre?
– Bár hazánkban az élelmiszertermékek szempontjából nagyfokú a fogyasztók árérzékenysége, mégis jelen van a márkahűség és a hazai termékek iránti lojalitás.
Emellett tartósan nő a jó minőségű termékek kereslete is, ami a fogyasztók fejében gyakran összekapcsolódik a termékek származási helyével. Becslések szerint a kiskereskedelmi láncok kínálatában 50 százalék felett vannak a hazai termékek, bár termékkörönként igen eltérő ez az arány. Eddig mindössze két felmérés készült arra vonatkozóan – 2010-ben és 2014-ben –, hogy hány százalék a hazai előállítású élelmiszerek aránya az egyes árukategóriákban. Például, míg a friss csirke, a tej, a méz, az alapvető tejtermékek (túró, tejföl, kefir) esetében 90 százalék feletti volt a hazai beszállítók aránya, addig a zöldség-gyümölcs, a sajt, a joghurt esetében 50 százalék körül alakult. Ez, értelemszerűen, függ a hazai ipar gyártási szerkezetétől is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy változnak a hazai fogyasztói igények: egyre többen keresik a minőségi élelmiszereket, és vannak olyan termékkörök – például a csokoládé –, amelyekben egyértelműen kimutatható az elmozdulás a kiváló minőség felé. Ez egy többszörösen összetett folyamat eredménye: egyrészt a lakosság szemléletének formálása és tudatos igényei egyre meghatározóbbak, másrészt a hazai ipar is képes minőségi termékeket előállítani, illetve a fizetőképes kereslet növekedése is meghatározza a változást.
– A magyar fogyasztók közismerten árérzékenyek, de újabban a minőség is egyre fontosabb szempont. Javul a lakosság élelmiszer-fogyasztási tudatossága?
– Igen, egyértelműen javul. A rendszerváltás előtt nem volt túl széles a választék a hazai boltokban, így termékminőségről nem volt értelme beszélni. A rendszerváltozás után pedig gazdasági válságok sorát kellett túlélnünk, és az emberek sokszor a hasukon igyekeztek spórolni, így a gyártók és a kereskedők is ezt az igényt szolgálták ki a „termékfejlesztés” során.
így ma több figyelem jut a termékek minőségére, és a vásárlók a pénztárnál is kezdik elfogadni, hogy a minőségi termékek drágább alapanyagokból, több odafigyeléssel, nagyobb gondossággal készülnek. A lakosság elvárásainak tettünk eleget, amikor a Nébih Szupermenta terméktesztjét elindítottuk. A terméktesztben a laboratóriumunk által előzetesen bevizsgált és élelmiszer-biztonsági szempontból kifogástalannak minősített, bárki által elérhető élelmiszerek érzékszervi minőségét hasonlítjuk össze és mutatjuk be. Tavaly pedig elindult a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer, amely a korábbi védjegyeknek a valódi vásárlói igények mentén való továbbgondolásának eredményeként született meg. Lépésről lépésre haladunk, hogy biztosak lehessünk benne, hogy a vásárlók nem csalódnak a Nébih által tanúsított védjegyes termékekben, ugyanis az az egész rendszer sikerességét aláásná. Személy szerint azonban a vásárlók jövő generációjának szemléletformálását tartom a legfontosabbnak, hiszen hosszú távú eredményeket ettől várhatunk.
Ebben a munkában természetesen rengeteg segítséget kaptunk a pedagógusoktól, a szülőktől és maguktól a gyerekektől is.
– Hogyan látja az importált élelmiszerek és a magyar termékek versenyét? A hazai fogyasztók mennyire pártolják a magyar termékeket?
– Az európai uniós csatlakozás óta ádáz küzdelem zajlik a polcainkon a külföldi és a magyar termékek között. A statisztikák azt mutatják, hogy valamelyest javult a tendencia az elmúlt 10 évben. A Nébih legutóbbi, 5 évvel ezelőtti kutatása szerint azonban a magyar élelmiszerek aránya még mindig elmarad az általunk kívánatosnak tartott 80 százalékos szinttől, különösen a magasabb feldolgozottsági szintű áruk esetében. Ahhoz, hogy kedvezőbb arányokat tapasztaljunk,
Emellett két stratégiai partnert is meg kell nyerni az ügyünknek: egyrészt a kereskedőket – közülük is a domináns nemzetközi láncokat –, hogy ha már Magyarországon vannak, érezzék egy kicsit magyarnak is magukat. Úgy gondoljuk, hogy a hazánkban realizált profit lehetőséget biztosíthat számukra, hogy a korábbinál több magyar termékkel tegyenek próbát. Meggyőzésükhöz szükség van a másik stratégiai partnerünk együttműködésére, aki nem más, mint a magyar fogyasztó. Kormányzati feladatnak tartom, hogy az egyik oldalról biztosítsuk a Magyarországon előállított termékek kifogástalan biztonságát és minőségét, másrészt pedig, hogy közérthetően mutassuk be a hazai termékek fogyasztásának előnyeit környezeti fenntarthatósági, jóléti és gazdasági szempontból. Azt gondolom, e téren nem kell mást tennünk, mint amit az Európai Unióhoz korábban csatlakozott országok – mondjuk Franciaország és Ausztria – példájából látunk. Szerencsére már most is jelen van egyfajta patriotizmus a magyar piacon. A gazdasági szereplők beszámolói alapján hozzávetőleg 10 százalékos felárat hajlandóak fizetni a jó minőségű magyar termékekért a fogyasztók, bár ez nagyban függ az adott bolt vásárlókörétől, a termékkategóriától és márkanévtől. Korábban sokan vissza is éltek ezzel: külföldi termékeket is nemzeti színű trikolórral jelöltek. Ezeket a visszaéléseket 2012 óta kiemelten ellenőrizzük, és továbbra is szűrjük.
– Azonos kategóriájú termékek esetében még mindig árelőnnyel rendelkezik több importáru, például a lengyel vagy német élelmiszerek. Mi kellene ahhoz, hogy belátható időn belül javuljon a magyar élelmiszer-feldolgozás versenyhelyzete?
– Az élelmiszeripar számára alig állt rendelkezésre forrás a korábbi támogatási időszakban, így sok esetben technológiai lemaradás alakult ki, csökkent a versenyképesség a nemzetközi környezetben. A 2014–2020-as támogatási időszakban kormányzati szándékként jelentkezett, hogy az ágazat 300 milliárd forint forráshoz jusson, ami már 2018 végére teljesült. Az összeg azóta tovább nőtt, 367 milliárd forint támogatást ítéltek meg az élelmiszeriparhoz kapcsolódóan 2019. december 31-éig. Megkezdtük a 2021–2027-es támogatási időszak tervezését, és az agrártárca ez ügyben élelmiszerlánc-szemléletben, de részterületként az iparra fókuszálva, az ágazat szereplőinek meghallgatásával alakította ki álláspontját. Reményeink szerint ez az ágazat versenyképességét növeli majd.
Emellett azokon a területeken, amelyeken az EU-s és a már meglévő hazai források nem tudnak segítséget nyújtani, vizsgáljuk egy AM-kezelésben lévő előirányzat lehetőségét is.
– Milyen fenyegetést jelent 2020-ra nézve a madárinfluenza, a sertéspestis vagy a kéknyelv-betegség? Mekkora kockázattal néznek szembe ezen a téren a termelők?
– A veszély folyamatos, hiszen ezeket a betegségeket vadállatok – például vadmadarak és a vaddisznó – mellett az emberi tevékenység is terjesztheti. Az e súlyos, fertőző állatbetegségek jelentette veszély ugyanakkor jelentősen csökkenthető a megelőző járványvédelmi intézkedések megfelelő alkalmazásával. Ezek közül a vadállatokkal való közvetlen és közvetett kapcsolat megakadályozása, a telepek zártsága és a magas szintű személyi higiénia biztosítása a legfontosabbak. Számos betegség esetében speciális járványvédelmi intézkedések alkalmazása szükséges. Az ezekre vonatkozó eljárások és ajánlások a Nébih honlapjának tematikus oldalain megtalálhatók, és az állategészségügyi hatóság szakemberei szívesen segítséget nyújtanak az állattartóknak az alkalmazásukkal kapcsolatban.
– Mennyire zavartalan jelenleg a magyar sertéshús és kérődzők exportja állategészségügyi szempontból, például a sertéspestis és kéknyelv-betegség esetében?
– Az afrikai sertéspestis vaddisznókban való hazai jelenléte eltérő mértékben érinti az egyes harmadik országokba történő sertéshúsexportot. (Az egyes partnerországok által bevezetett korlátozások a Nébih honlapján részletesen szerepelnek. A szerk.)
A kéknyelv-betegség esetében számos fontos kereskedelmi partner – így például Törökország – elismeri mentességünket, és az Európai Unió 2021-re várható elismerésével valamennyi korlátozás megszűnik.
– A tavalyi gabonatermésben mekkora problémát jelent a toxinszennyezettség, és sikerült-e ezt kezelni?
– A Nébih rendszeresen vizsgálja a mikotoxinok jelenlétét a kockázatos élelmiszerekben, például a fuzáriumtoxinokat a gabonában, az aflatoxint az olajos magvakban, a tejben stb. Ha pedig szükséges, akkor az éves tervhez képest még több számú mintát vizsgál. Például a tavalyi év csapadékosabb időjárása miatt fokozottan ellenőriztük a fuzáriumtoxinok esetleges jelenlétét. Az egyes gabonatermékek és a belőlük készülő sütőipari termékek esetében országos célellenőrzést tartottunk. Egyébként meg kell említenem, hogy
Országosan 605 mintát vizsgáltunk, köztük étkezési búzát, teljes kiőrlésű és Graham-liszteket, ezekből készült termékeket, és puffasztott búzából készült élelmiszereket is. Nagyjából 1 százalékuknál tapasztaltuk a fuzáriumtoxin (DON-mikotoxin) határérték feletti jelenlétét. Ezen minták mindegyike sütőüzemraktárból vagy malomból származott, azaz további felhasználásra szánták őket. Természetesen a hatósági szakemberek azonnal elrendelték e tételek kivonását a forgalomból, és az előállítókat önellenőrzési rendszerük felülvizsgálatára, valamint további vizsgálatok elvégzésére kötelezték. Sütőipari készterméknél – például teljes kiőrlésű kenyér, teljes kiőrlésű péksütemények esetében – és a kereskedelemben mintázott liszteknél viszont nem állapítottunk meg határérték feletti toxinszennyezettséget. Mindezek alapján úgy látjuk, hogy az ipar felkészült volt, és kezelni tudja a kihívást. Ezzel együtt hasonló ellenőrzések továbbra is várhatóak, hisz az új gabona megjelenése még messze van.
| Az Agrárminisztérium kezdeményezésére az országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a büntetőjogi fellépést az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető személyekkel szemben. Az élelmiszerek hamisítása és az ezzel kapcsolatos csalások, illegális tevékenységek nemcsak a hazai piaci viszonyokat zavarják meg, hanem kedvezőtlen helyzetbe hozzák a tisztességes vállalkozókat, és a fogyasztók egészségét is veszélybe sodorják. A kormány elkötelezett az iránt, hogy a magyar emberek egészségének megóvása és a tisztességes vállalkozások érdekében hathatósan fellépjen az élelmiszer-bűnözéssel szemben. A büntető törvénykönyv (Btk.) új rendelkezése értelmében ezután fellelőségre vonhatók azok a személyek, akik eddig vállalkozások mögé bújva folytattak illegális vagy egészségkárosító tevékenységet. A személyes felelősségre vonás lehetővé teszi, hogy aki a bűncselekményt elköveti, ne tudjon egy újabb cég létrehozása után ismét működni a piacon. Továbbá, a módosítás szerint, akit tetten érnek élelmiszerekkel való visszaéléssel, annak a büntetése arányos lesz az elkövetett tettel. A fogyasztói érdekek védelme szempontjából elengedhetetlen az élelmiszerlánc biztonságának minél magasabb szintű megóvása a felderítés hatékonyságának és a büntetések visszatartó erejének növelésével. A Btk. módosítása lehetővé teszi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal speciális egységének még hatékonyabb fellépését az élelmiszer-hamisítás ellen és a csalást elkövető személyekkel szemben. A sikeres felderítéseket támogatja az a laborkomplexum, ami mintegy 8 milliárd forintból épül meg a következő években. |
– Milyen kihívásokkal kell szembenézni az élelmiszer-biztonság területén 2020-ban?
– Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási események egyre nagyobb terhet rónak hazánk mezőgazdaságára. A klímaváltozás egyúttal hatással van a kórokozókra is a környezet változásai miatt, például a szúnyog által terjesztett nyugat-nílusi láz és dengue-láz terjedése is hőmérsékletfüggő. A szélsőséges időjárás okozta katasztrófahelyzetek, és hogy ennek következtében esetlegesen nehézkes lesz a hozzáférés az élelmiszerekhez, növelheti az élelmiszerrel és vízzel terjedő megbetegedések számát.
A jelenleg is kezelt nagy mennyiségű adat számos célra felhasználható, például események nyomon követésére, hamisítások, csalások kivizsgálására. Ugyanakkor a fejlett adatelemzés megvalósítását több kihívás is gátolja. A korábbi standardizációs törekvéseket ma kezdik felváltani az adatanalitika alapú új megközelítések, amelyeknek az élelmiszer-biztonság területén történő alkalmazására fel kell készülnünk. Emellett szükség van a számítástechnikai és adatfeldolgozási kapacitás növelésére, modern adatelemzési technikák, algoritmusok, hosszabb távon mesterséges intelligencia alkalmazására, amelyek révén a jövőben komplex adatelemzés végezhető, és amelyek hozzájárulnak az élelmiszer-biztonság fenntartásához. Egy konkrét feladatra áttérve, tavaly december 14. óta új növény-egészségügyi rendszert használnak az EU-ban, ami sokrétű változást eredményezett. A változások átültetése a gyakorlatba az agráriumban érintett hatóságok szoros együttműködését igényli. A 2020-as átmeneti év során ki kell alakítanunk azokat a gyakorlati eljárásokat, amelyek a szigorú szabályok betartása mellett a lehető legkisebb pluszterhet róják a termelőkre és a forgalmazókra. Ezt kiegészítve a Nébih – az érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve – egész évben különféle fórumokon tájékoztatja az érintetteket a változásokról. A fogyasztói trendek terén is vannak kihívások.
A fiatalok és az idősek különösen sebezhetők, valamint azok, akik valamilyen betegséggel néznek farkasszemet. Az interneten árult hamisított élelmiszerek, köztük a csodaszerként hirdetett étrend-kiegészítők vásárlásával óriási kockázatnak teszik ki magukat. Ezeket a webshopokat hatósági intézkedésekkel nehéz teljesen felszámolni, hiszen működtetőik gyakran nem is Magyarországon élnek. Éppen ezért e téren is fontos feladatnak tartjuk a figyelemfelkeltést és a szemléletformálást. Tavaly lehetővé vált, hogy a Nébih oldalán közzétegyük a problémás weboldalak adatait. Ezzel is a fogyasztókat próbáljuk segíteni, emellett kedvező változást hozhat a hatósági ellenőrzésről szóló új uniós rendelet is, ami lehetővé teszi, hogy a jogsértő weboldalak működését a probléma kijavításáig felfüggessze a hatóság.
– Milyen szabályozói, jogalkotási lépésekkel készül a szaktárca 2020-ra?
– Az ipar érdekeinek figyelembe vételével a teljes élelmiszerlánc szereplőit érintik a nálunk koncentrálódó jogalkotási feladatok. A Magyar Élelmiszerkönyv teljes körű átalakítása tavaly befejeződött. Az új keretek között működő szakbizottságok tovább vizsgálják idén az alkalmazását, és igény, illetve szükség szerint módosítják az élelmiszerkönyvi előírásokat. A sertéshús jelölésének változtatása kapcsán felmerült az igény a rendelet hatályának kiterjesztésére más húsfélékre. Vizsgáljuk ennek a lehetőségeit, és folyamatosan elemezzük az eddigi tapasztalatokat is.
