Miért legyek felelős foglalkoztató?

2016. augusztus 22. 11:24
Jelenleg több mint 50 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon és a vállalatok több mint kétharmada égető munkaerőhiánnyal küzd. Annak ellenére, hogy a piacon lenne az elvárásoknak megfelelő szakképzett munkaerő, a kereslet és kínálat sok esetben mégsem találkozik. Milyen felelősségük van a vállalatoknak ezen folyamatok kialakulásában és azok visszafordításában? Hogyan csökkenthető a fluktuáció és mi motiválja a piac szereplőit az egymásra találásra? Mit tehetünk azért, hogy egy munkavállaló itthon lássa biztosítottnak jövőjét és Magyarországon akarja befektetni meglévő tudását? A válasz összetett.

A globális és ezzel együtt a magyarországi munkaerő-piac is átalakult. Míg pár évvel ezelőtt az olyan vállalati szemlélet, mely figyelmen kívül hagyhatja a működése által hatással lévő külső és belső környezetét, nem volt elvárás a munkavállalók felől. Mára ez megfordult. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben, sok esetben már nem a vállalatok diktálják a feltételeket, nagy harc folyik minden egyes potenciális munkavállalóért, képzett szakemberért. Erre a változásra reagálva a vállalatoknak növelni kell alkalmazkodóképességüket és az eddigitől eltérő hozzáállást kell tanúsítaniuk, ha továbbra is versenyképesek akarnak maradni és vonzóbbá szeretnék tenni a magyarországi munkavállalást. Ebből a kialakult helyzetből adódóan a dolgozók bevonzásához és megtartásához a bérezésen kívül egyéb motivációs eszközök is szükségesek.

A megfelelő bérezés mellett a munkavállalásra való ösztönzés, a minőségi munkahelyek, a megfelelő munkakörülmények, az előrelépési lehetőség, a megbecsülés, a képességeik folyamatos fejlesztésének lehetősége, a rugalmas foglalkoztatás, a családbarát munkahelyek és a vállalat társadalmi elfogadottsága mind olyan elvárás a munkavállalók felől, amely befolyásolja a választást. 

Sajnos a hazai foglalkoztatók jelentős része nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel e téren, sőt, éppen ellentétes folyamatokat alkalmaznak. Arra a kérdésre, hogy a hazai munkaadók folytatnak-e tudatos CSR tevékenységet, mindössze 24,7% válaszolt igennel (nem reprezentatív kutatás alapján). Ez is hozzájárul a fluktuációhoz, a hazai munkahelyekről alkotott rossz véleményhez, ezzel a munkaerőhiány folyamatos növekedéséhez. Ez azt jelenti tehát, hogy tulajdonképpen a munkaadók is generálhatják a saját számukra legnagyobb problémát okozó munkaerőhiányt?

Részben igen, ezért is van rendkívül fontos szerepük a folyamat megállításában. A már említett elvárások gyakorlati alkalmazásával, illetve az ez irányban történő erőfeszítésekkel rengeteget tehetnek ezen akadályok leküzdéséért. A kutatásban résztvevő, a mérhető eredményeket felmutató vállalkozásoknál a költségcsökkenés, a fluktuáció csökkenése és a társadalmi megítélés pozitív hatása volt a legnagyobb arányban kimutatható. A legnagyobb, valamint a leggyorsabban fejlődő vállalatok mind felismerték, hogy egy szervezet legfontosabb erőforrása az ember. Felismerték a CSR-ban rejlő lehetőségeket és nem pedig egy kötelező, meg nem térülő költségként értelmezik, hanem lehetőségként, olyan befektetésként, amely új piacok kialakulásának lehetősége vagy fejlesztések előmozdítója lehet. Stratégiájuk egyik alapját képezi, ami biztosítja a folyamatos megújulást, a piachoz való alkalmazkodást ezzel együtt a fenntarthatóságukat, piaci részesedésük növelését a versenytársakkal szemben. 

A felelős foglalkoztatás minél szélesebb körben való megismertetése elengedhetetlen a munkaerőhiány csökkentésében. Ez segíthet továbbá csökkenteni a vállalatok költségeit, növelheti versenyképességüket, gazdasági eredményeiket, ezzel hozzájárulva a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez. Ennek a fejlődésnek az egyik előmozdítója lehet az Év Felelős Foglalkoztatója 2016 díj és konferencia, melynek célja egy olyan folyamat elindítása, ami ösztönző lehet minden munkaadó számára.

Bővebb információkat az OFA weboldalán találnak az érdeklődők.

Forrás: HRPortál

Kapcsolódó cikkek

Felmentették az Agrárminisztérium államtitkárát: új pozíciót kapott Zsigó Róbert

2020. október 02. 09:15
Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára 2020. szeptember 30-ai hatállyal felmentették Zsigó Róbertet az Agrárminisztérium államtitkárát e megbízatása alól. Zsigó Róbertet egyúttal 2020. október 1-jei hatállyal új pozíciót kapott, kinevezték a Miniszterelnökség államtitkárává.

Nyugdíjamnál hogyan számítható be külföldi munkám?

2017. szeptember 20. 07:54
2012-ben kértem szolgálati idő adategyeztetést a Nyufig-tól. Ha jól emlékszem, abból kiderült, hogy 63 éves koromig kell dolgozom, hogy meglegyen a 40 éves munkaviszonyom, ami jogosulttá tesz a nők kedvezményes nyudijmegállapítására, ill. igénybe vételére. 2012-től külföldön (Nagy-Britanna) dolgozom teljes munkaidőben. Heti 40 óra,a mindenkori minimálbérrel bejelentve. Jelenlegi munkabérem 7,6£/ óra. Mivel betöltöttem a 60. évemet kérhetem, hogy csak heti 4 napot dolgozhassak. Ez heti 30-36 óra lenne. Érzem is magamon,hogy egyre fáradékonyabb vagyok, de ezt a 3 évet talán még kibírom valahogy. (Nem szeretnék már a 63. évem után is dolgozni!) Mit javasol? Kérjem-e 4 napos munkalehetőséget? Hogyan befolyásolja ez a szolgálati időmet?(Tudomásom szerint az Egyesült Királyságban ez a munkaidő még full time-nak minősül. Hogyan igazolja ezt az időszakot majd az itteni HM?