Július 11-e a népesedési világnap. Az ENSZ célja, hogy felhívja a világ – főként a harmadik világbeli országok – figyelmét a Föld túlnépesedésének veszélyére. Annak emlékére döntött ennek a napnak a megtartásáról 2004-ben, hogy a Föld népessége 1987-ben ezen a napon érte el az ötmilliárd főt.

A Földet ma már hétmilliárdan lakjuk, és elfogadott elméletek szerint 2050-re tízmilliárd lesz a népesség száma. A jelenlegi éhezés megszüntetését is beleszámítva addigra 70 százalékkal kellene megnövelni a megtermelt élelmiszer mennyiségét! Mindennek beláthatatlan következményei lesznek a mezőgazdaságra is.

Bár a fejlődő orvostudománynak köszönhetően a várható élettartam egyre növekszik, azonban a fejlett országokban mégis a népesség csökkenése, vagy legalábbis a népességnövekedés megállása figyelhető meg. Ez Magyarország tekintetében is igaz. Ennek oka, hogy mind jobban kitolódik a gyermekvállalás ideje, valamint jóval kevesebb gyermeket vállalnak ma, mint nagyszüleink idejében.

A népességnövekedés több mint 90 százaléka tehát várhatóan a legszegényebb országokban fog bekövetkezni. Ez a fejlett országokra is hatással lesz, hiszen növekszik a munkanélküliség a bevándorlás miatt; növekszik az élelmiszerexport, ami hosszú távon negatív hatással lesz a termőtalajra; az őserdőkben megtalálható növények között rengeteg gyógyszeralapanyag kiirtásra kerül az őserdők tizedelésével (ami ugyanakkor szükséges lesz, hiszen mind nagyobb mezőgazdasági területet fog igényelni az emberiség az élelmezés fenntartása miatt); az őserdők irtása az üvegházhatás fokozódásával is jár, ami ugyancsak hatással van az egész Föld éghajlatára; valamint egy idő után már kezelhetetlen mennyiségű hulladék termelődik.

Kizsigereljük a Földet, pedig véges az eltartóképessége – fotó: Shutterstock

A túlnépesedéssel arányosan csökken továbbá az emberek élettere is, hiszen több ember több területet igényel; és ezzel együtt persze több energiát, több erőforrást és nyersanyagot is, ami mind felgyorsítja a klímaváltozást. A klíma megváltozásával a viharok, szárazságok, áradások stb. valószínűleg gyakoribbá válnak majd, ami természetesen szintén hátrányosan érinti a mezőgazdaságot.

Rengeteg környezeti problémának, a környezetszennyezésnek, az élelmiszerhiánynak az oka tehát a túlnépesedésben keresendő. Hiszen az élelmiszer-termelés igénye egyre jobban növekszik, ami viszont elsivatagosodáshoz is vezet (hiszen az állatok száma is növekszik, a növényzet pusztul, a talaj vízkapacitása és a talajvíz szintje csökken, ami ismét hatással van a növényzetre), amit említettünkegy korábbi cikkünkben. Ez viszont egyre nehezebbé teszi a mezőgazdasági termelést, ami szintén élelmiszer- és vízhiányt fog okozni. Ez pedig újabb migrációt idéz elő.

Mi is tehetünk a klímaváltozás ellen – fotó: Shutterstock

Még nem tudjuk, mi történik akkor, ha a népességnövekedés túlhaladja a biológiai erőforrásokat (elsivatagosodás, erdőirtás, víz- és élelmiszerhiány), de a problémával már ma kell számolnunk ahhoz, hogy preventív módon tudjuk kezelni a megjósolható nehézségeket. Ahogy korábbi cikkünkben írtunk róla, Nobel-díjas tudósok szerint csak GMO-kkal oldható meg a világ növekvő népességének élelmiszer-ellátása.

Ezenkívül fontos lenne a valóban környezettudatos életmód, hiszen az európai és amerikai emberek fogyasztása sokkal nagyobb környezeti terheléssel jár – sokkal több természeti erőforrást használunk, mint egy olyan ember, aki kevésbé fejlett gazdaságú országban él –, továbbá a káros technológiák szükségtelen szintű használatával.

A probléma kimenetele még a jövő titka, de a megoldás a ma feladata.

Forrás: agroinform.com