Nyilvánosságra hozták a Közös Agrárpolitika jövőjének főbb elveit

2017. december 01. 07:36
Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a közös uniós agárpolitika főbb elveit tartalmazó, készülő javaslatait – számolt be az MTI. Többek között arra helyezik a hangsúlyt, hogy a tagállamok szélesebb hatáskört kapjanak azt illetően, hogyan és hová fektetik be közös agrárpolitikából származó támogatásokat annak érdekében, hogy teljesüljenek a környezetvédelemmel, klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos ambiciózus közös célok.

Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős uniós biztos a közös uniós agrárpolitika fő elveit bemutató tájékoztatón elmondta, a bizottság készülő javaslatai a jogszabályok egyszerűsítése és a rugalmasabb megközelítés révén biztosítani fogják, hogy a közös agrárpolitika (KAP) valós eredményeket hozzon a gazdálkodók támogatása terén és meghatározza az uniós mezőgazdaság fenntartható fejlődésének irányát.

Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos elmondta, a jelenlegi közös agrárpolitikai stratégia struktúrájának megtartása mellett a javaslat egyszerűbb, rugalmasabb intézkedéseket határoz majd meg az uniós szinten elfogadott célkitűzések elérése érdekében. Minden uniós ország önmaga kidolgozza a saját - a bizottság által jóváhagyott - stratégiai tervét, amelyben meghatározza a célkitűzések elérésének tervezett módját. Az egyenmegoldásokról a személyre szabott megközelítésre való áttérés elősegíti, hogy a szakpolitika és annak megvalósult formája közelebb kerüljenek azokhoz, akik azt a helyszínen végrehajtják - húzta alá.

Mint elmondta, a mezőgazdasági termelők támogatása továbbra is közvetlen kifizetési rendszeren keresztül folyik majd. A javaslattervezet nem vetíti előre sem az uniós pénzügyek jövőjéről szóló vita kimenetelét, sem a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok tartalmát - közölte.

Tekintettel arra, hogy a klímaváltozás és a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás továbbra is befolyásolni fogja a mezőgazdaságot és az élelmiszertermelést, az új közös agrárpolitikának nagyobb fokú ambíciókat kell tükröznie az erőforrás-hatékonyság, a környezetvédelem és az éghajlatpolitika terén - húzta alá.

Elmondta azt is, hogy a bizottság kiemelt figyelmet kíván fordítani az agráriumban alkalmazott modern technológiák használatának ösztönzésére, a gazdálkodók helyi támogatására, valamint a nagyobb piaci átláthatóság és kiszámíthatóság biztosítására, valamint a fiatalok gazdálkodásra ösztönzésére, összehangoltan a tagállamok földadóztatási, földtervezési és készségfejlesztési hatásköreivel. Kezelni kívánja továbbá a polgárok fenntartható mezőgazdasági termeléssel - egészségüggyel, táplálkozással, élelmiszer-pazarlással és állatjóléttel - kapcsolatos aggodalmait is.

Így reagált a magyar tárcavezető

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a Politico brüsszeli hírportál által szervezett mezőgazdasági és élelmezésügyi találkozón ismertette a közös uniós agárpolitikáról kialakított magyar álláspontot. Elmondta: Magyarország hajlandó a tagállami hozzájárulások megemelésére, de nem támogatja a társfinanszírozást, azaz az egyes agrárpolitikai programok plusz finanszírozását egy-egy ország anyagi helyzete szerint. Ez ugyanis felborítaná a közös agrárpolitikát, és így eltérő nemzeti megoldások és pénzügyi hátterek jönnének létre a gazdák számára, ami versenytorzító hatású lenne.

Fazekas Sándor problémaként jelölte meg azt, hogy Brüsszel migrációs célra kíván elkülöníteni összegeket az agrárpolitika rovására, miközben a plusz célokhoz is megfelelő forrásokat kellene biztosítani. 

Fazekas Sándor szerint a javaslatok környezetvédelmi irányultságát még tisztázni kell annak érdekében, hogy a jelenlegi rendszernél ne váljon összetettebbé és bürokratikusabbá a jövőbeni uniós agrárpolitika.

Az eddig érvényes és a gazdák által elfogadott zöldítés helyett Fazekas Sándor megítélése szerint most egy kiterjedtebb környezetvédelmi szemléletű megoldást javasol az Európai Bizottság. Az új terhek mellé pedig plusz finanszírozást is biztosítani kell a gazdáknak, miután az európai piacon is jelen lévő, nem uniós konkurenseknek nem írnak elő ilyen feltételeket. Ezért az ebből adódó hátrányokat ki kell egyenlíteni - hangsúlyozta a miniszter.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Európában a legmagasabb szintű minőségi élelmiszertermelés a jellemző, és az ehhez társuló feltételrendszer az élelmiszerbiztonságban is megnyilvánul, eközben más kontinenseken tömegtermelés folyik, és sokkal több az élelmiszerbotrány. A közös agrárpolitika feladata, hogy a támogatáspolitikával és a piaci szabályozással segítse a gazdákat abban, hogy a vásárlóknak kiváló termékekkel szolgáljanak - mondta Fazekas Sándor.

otpagrar.hu

Kapcsolódó cikkek

Újabb élelmiszerek áfacsökkentéséről egyeztetnek

2017. augusztus 24. 08:55
Az élelmiszeripar a harmadik legnagyobb ipari ágazat Magyarországon 2600 milliárd forint körüli termelési értékkel, ezzel az európai uniós tagállamok között a 16. helyet foglalja el, és az uniós termelés egy százalékát adja – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke kedden a Nógrád megyei Szentén – közölte az MTI.

Tudatos gazdálkodás és szabályozás kell a borágazatban

2016. augusztus 05. 08:26
A magyarországi borágazatnak tudatos gazdálkodásra és tudatos szabályozásra van szüksége, ez lehet a hosszú távú siker biztosítéka - közölte a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára szerdán Keszthelyen.