Szakképzetlen közmunkásokkal próbálnák megduplázni a magyar mezőgazdaság termelékenységétv

2018. május 25. 06:39
Érdekes dolgokat mesélt a kormány mezőgazdasági terveiről a Világgazdaságnak adott interjújában Nagy István agrárminiszter. Az újonc kormánytag világosan fogalmazott abban, hogy mi a legfontosabb feladat a magyar mezőgazdaságban

avítani a versenyképességen.

Nagy ezt azzal illusztrálta, hogy egy hektárnyi földből a magyar gazdák az EU átlagának mindössze 59 százalékára rúgó összeget tudnak kitermelni. Vagyis alig több, mint feleannyi jövedelmük származik egységnyi földdarabból.

Nagy ezután azt is elárulta, hogy a kormány és minisztériuma milyen eszközökkel tervezik növelni a termelékenységet:

  • megdupláznák az üvegházi zöldségtermelést
  • támogatnák a precíziós fejlesztéseket és a technológiai generációváltást
  • korszerűsítenék az agrárszakképzést
  • létrehoznának egy jövedelemstabilizáló alapot
  • a mostani 85 ezer helyett 200 ezer hektárt öntöznének
  • 50 ezer közmunkást irányítanának át a mezőgazdaságba méghozzá állandó munkaerőként.

Utóbbi azért meglepő, mert a termelékenység növelését, a nagyobb hozzáadott értéket eszerint abszolúte szakképzetlen emberek tömegeinek a földekre vezénylésével szeretnék elérni.

Az interjúban elhangzó további érdekességek:

  • Marad az az érdekes rendszer, hogy a mezőgazdasági vízügyi hatáskörök - vagyis maguk az öntözőcsatornák - a Belügyminisztériumhoz tartoznak.
  • Lesznek integrációk, de önkéntes alapon. A terv az velük, hogy húsz éven belül felvásárolják a kereskedelmi láncokat.
  • Lesz állami földértékesítés, de nem annyi, mint a Földet a gazdáknak nevű programban, ami lezárult.
  • 444.hu

Kapcsolódó cikkek

Ne dőljön be! Tévhitek a cafeteriával kapcsolatban

2018. január 11. 07:34
A béren kívüli és egyéb juttatások szabályai évről évre változnak Magyarországon. Megpróbálunk kiigazodni a bonyolult rendszerben, eloszlatva néhány makacs tévhitet.

Újra kiválónak kell lennie az agrárszaktudásnak

2017. február 01. 08:26
A GDP-nek mindössze csak 1-2 százalékát fordítjuk oktatásra, ennek súlyos következményei vannak, ugyanakkor az egyetemeknek is fel kell ismerniük, hogy nem árt a frissítés. Az uniós támogatások nem tartanak örökké, valószínűleg ez a kényszer is kell a változtatáshoz.