Válságkalauz: távmunkavégzés, rendkívüli munkavégzés, huzamos munkaidő-beosztás

2020. december 07. 10:01
A gazdasági válság mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat hátrányos helyzetbe hozta. A vállalkozások csökkenő, ingadozó kereslettel, illetve a munkavállalói keresőképtelenség gyakoribbá válásával és az ebből eredő eseti vagy folyamatos munkaerő-hiánnyal, míg a munkavállalók az állásbiztonság ismételt megingásával találkoznak. Érdemes tehát áttekinteni azokat a kérdéseket, melyek ebben az élethelyzetben gyakran felmerülnek, és szükséges azt megvizsgálni, hogy a feleknek milyen mozgásterük van jelenleg. Ebben a helyzetben ugyanis a feleknek lényegesen nagyobb rugalmasságra van szükségük, jogszabályt azonban nem sérthetnek.
Válságkalauz: távmunkavégzés, rendkívüli munkavégzés, huzamos munkaidő-beosztás

Távmunkavégzés közös megegyezéssel és nem feltétlenül kötetlen munkarendben

A COVID19 járvány által előidézett helyzetben mind gyakrabban felmerül a távmunkavégzés szükségessége. A munkáltatók a tavasszal hatályban lévő, átmeneti szabályokra alapítva gyakran rendelnek el jelenleg is egyoldalúan távmunkavégzést, mely a hatályos szabályoknak azonban nem felel meg. Az Mt.196.§-a alapján ugyanisa feleknekmunkaszerződésben kell megállapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. Ez tehát kétoldalú megállapodást igényel.

Amennyiben a távmunkavégzés átmeneti megoldásként szolgál, a munkáltató alkalmazhatja a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályait. Az Mt.53.§-a alapján ugyanis a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát ugyanakkor nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.  A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás vonatkozásában is érvényesülnek továbbá a gyermekvállaláshoz kapcsolódó korlátok, ezek fennállását a munkáltatónak ellenőriznie szükséges.

Eltérő rendelkezés hiányában a munkavállaló munkarendje távmunkavégzés esetében kötetlen. Amennyiben azonban a munkavégzésnek a munkáltató (üzem) működéséhez, nyitva tartásához kell igazodnia, abban az esetben a munkavégzés nem minősül kötetlennek. A munkáltató ugyanis a munkaidő beosztásának jogát kizárólag a munkavégzés teljesen önálló megszervezésére tekintettel engedheti át, ahogyan az a bírói gyakorlatban egyértelműen visszatükröződik. Az Mfv.II.10.086/2016. számú ügyben a Kúria megerősítette, hogy a kötetlen munkarend megállapítására a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel kerülhet sor. Ez azt feltételezi, hogy a munkavállaló olyan jellegű tevékenységet végez, amely a többi munkavállaló munkavégzésétől függetlenül ellátható, és ezt az időtartamot a munkáltatói igénytől, illetve az Mt. korlátozást tartalmazó szabályaitól függetlenül maga a munkavállaló oszthatja be. A munkarend kötetlen jellegét azonban nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

Lazább szabályok vonatkoznak a rendkívüli munkavégzésre

Az Mt.107-109.§-ai alapján a rendkívüli munkavégzés elrendeléséhez rendkívüli körülmények jelenleg nem szükségesek. Sőt, a rendkívüli munkavégzés elrendelését csupán a munkavállaló kérésére kell írásba foglalni. 2018-ban ugyanakkor a rendkívüli munkavégzés maximális mértékére vonatkozó szabályok megváltoztak. Maradt alapvető szabályként, hogy naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján azonban jelenleg naptári évenként további százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. A törvényi limiteket arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre.

 

Egymás után 6 munkanapra osztható be munka, de néha többre is

Az Mt.96.§ (1) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. A munkaidő-beosztás, mint egyoldalú aktus meghatározása a munkavállaló beleegyezését nem igényli. Az Mt.99.§ (1)-(2) bekezdései alapján a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje pedig legfeljebb negyvennyolc óra lehet. Az Mt.105.§-a alapján hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidő-keret) esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ez a szabály azonban nem érvényesül minden esetben. Megszakítás nélküli, több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára munkaidő-keretben ugyanis elegendő havonta legalább egy heti pihenőnapot beosztani.

 

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a pihenőnapok elvesznének, mivel a munkáltatónak a munkaidő-keret végén el kell a munkavállalóval számolnia. Egyrészt a ki nem adott pihenőnapokat pihenőnapokra eső rendkívüli munkavégzésként kell bérszámfejtenie, másrészt pedig ügyelnie szükséges a rendkívüli munkavégzés éves korlátaira is. Figyelni kell továbbá a méltányos mérlegelés követelményére is. Az Mt. 6.§ (3) bekezdése alapján ugyanis a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Meg kell tehát vizsgálni azt is, hogy a munkavállaló személyi, családi körülményei lehetővé teszik-e a szorosabb munkaidő-beosztást.

 

Dr. Kéri Ádám

ügyvéd

Kapcsolódó cikkek

Elszomorító adat érkezett: az álláskeresők fele a semmiből él

2020. augusztus 25. 09:39
Kijöttek a friss adatok, amelyek felemás képet mutatnak a regisztrált álláskeresőkkel kapcsolatban.

Aggasztó, ami a magyar munkahelyeken történik: így szipolyozzák ki a dolgozókat észrevétlenül

2022. április 05. 10:03
Az energiavámpírok bárhol felbukkanhatnak és észre se vesszük, de a negatív kisugárzásukkal minket is képesek magukkal rántani. Az pedig kifejezetten kellemetlen tud lenni, hogy ha az egyik munkatársunkra jellemző ez az attitűd, hiszen heti öt napot és napi nyolc órát az irodában töltünk, ahol koncentráltan kéne tudnunk dolgozni. De mit is tudunk tenni ezek ellen az emberek ellen anélkül, hogy konfrontálódnánk velük?