A klímaváltozással járó szélsőséges időjárásra nehéz felkészülni az agrárszektor szereplőinek (is), hiszen ennek hatásait nem lehet előre és pontosan meghatározni. Az éghajlati következmények közül hazánkban évről évre megfigyelhető, hogy a nyár szárazabbá válik, mely különösen kedvezőtlen a növénytermesztés szempontjából. A csapadék mennyiségének csökkenése többek között az aszályok gyakoriságának növekedését eredményezheti.

„2012 nyarán óriási szárazság volt Kelet és Közép-Európában, de Amerikában is, amikor például rengeteg kukorica száradt ki, óriási hiányt eredményezve a feldolgozó- és élelmiszeriparban egyaránt, melynek következtében az árak megugrottak és jelentős emelkedést mutattak. Az ilyen szélsőséges időjárási viszonyok, a változó környezeti hatások a jövőben a versenyképességet befolyásolhatják egyéni és egy adott ország, régió szintjén is. „- mondja Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója.

A versenyképesség megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a piac szereplői, mind a gazdák, mind a feldolgozó ágazat résztvevői nyitottak legyen a fejlődésre. Napjainkban a precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a talaj-előkészítéstől a betárolásig szinte mindenre van megoldás, hogy hogyan kell reagálni a megváltozott körülményekre, a fajtakiválasztásra, a műtrágya használatára, a növényvédelemre, a betakarításra, a kereskedelemre. Olyan technológiáról van szó - és nem csupán technikáról, gépekről, eszközökről -, amely segíti a mezőgazdasági termelés optimalizálását, a mért adatok felhasználására alapozva segíti a szakembereket a helyes döntések meghozatalában. Emellett a természeti hatásokra is fel kell készülni, és lehetőségeinkhez mérten mindent megtenni annak érdekében, hogy a szélsőséges időjárási viszonyokat is kezelni tudjuk.

Mit tehetünk ennek elérésére a mindennapokban?

Az egyik legfontosabb, hogy csökkentjük az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsájtását.

Az Európai Unió szabályozása alapján a bioüzemeanyagnak 50%-os ÜHG megtakarítási követelménynek kell megfelelni a benzinhez képest, ami azt jelenti, hogy a termeléstől a végtermék előállításáig, a teljes láncnak összességében felére kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsájtását. Ez csak úgy lehetséges, ha a termelő, a szállító, a feldolgozó egyaránt figyelmet fordít erre, mondjuk bioüzemanyagot, megújuló energiaforrásokat használ, vagy a gyártás során csökkenti a fosszilis energiahordozók felhasználását.

Hazánk legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata, a Hungrana Kft. az elmúlt időszakban sok olyan programot indított, amelyeknél elsősorban a környezeti fenntarthatóság áll a középpontban. Elég csak a Hungrana egyik alaptermékére, a bioetanolra gondolni. A magyar kukoricából készülő bioetanol 70 százalék feletti üvegházhatású gáz megtakarítást jelent a benzinhez képest, azaz életciklus-számítás alapján ennyivel kevesebb ÜHG kerül a levegőbe az üzemanyag előállítása során.

– Ebben a számban benne van a kukorica esetében az előállításhoz vagy az olajnál a kitermeléshez kapcsolódó kibocsátás is. Tehát ez egy nettó szám! Ha etanolt keverünk a benzinbe, gondoskodunk arról, hogy az így kapott üzemanyag is jobb ÜHG-profilú legyen, ami a jelenlegi komoly klímaproblémákra is jó válasz lehet. A 2015-ös párizsi klímacsúcs igen komoly problémákat vetett fel, ami megköveteli, hogy minden eszközzel fellépjünk ellenük. A mi termékünk és a gyártás hatékonysága felelős válasz ezekre a kihívásokra – mondja Reng Zoltán, és hozzáteszi: – Mienk az ország egyik legnagyobb biomassza-kazánja, melynek bővítése idén tavasszal kezdődött el, és amellyel megújuló energia alapon termeljük a szükséges hőt a technológiai folyamatokhoz. Ezáltal nemcsak a magyar gazdáknak tesszük még fenntarthatóbbá a működésüket – hiszen plusz bevételhez jutnak –, hanem a mi kibocsátásunk is jelentősen csökken.

A bioüzemanyag gyártás fellendülése és folyamatos fejlődése következtében az iparág hazánkban és európai viszonylatban is jelentős mennyiségű biodízelt és bioetanolt állít elő, mely a hatékony és környezetbarát termelést, alapanyag előállítást támogatja. Az elmúlt hét-tíz évben rengeteg nagy beruházásnak lehettünk tanúi. Nem csak Európában, de Magyarországon is sok gyár épült, amelyek nagy mennyiséget tudnak termelni.