Tovább kell erősíteni az együttműködést az agrárdigitalizáció, a növénynemesítés és a mezőgazdasági kárenyhítési gyakorlatok tekintetében hazánk és Ausztria között - jelentette ki Nagy István tárcavezető, aki csütörtökön Bécsben tárgyalt Norbert Totschnig osztrák szövetségi agrárminiszterrel.

 

A miniszter kifejtette, a mezőgazdasági témák és kihívások hasonlók a két ország között. Az agráriumnak számos nehézséggel kell megküzdenie, mint például az orosz-ukrán háború és klímaváltozás hatásai. Az ökoszisztéma és a biológiai sokféleség fenntartása azonban közös felelősségünk. A találkozón erdészeti kérdések is szóba kerültek. A miniszter szerint szakmai vitát kell lefolytatni arról, hogyan és milyen új erdőtelepítéseket hajtsunk végre a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében.

Az egyetemi tudásbázisra és a legkorszerűbb agrárdigitalizációs megoldásokra építve segítette a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség agráriumának fejlesztését a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és az Agrárközösség Kft.

A 2022. április 1. és 2023. május 31. között megvalósult projekt legfőbb célja az volt, hogy elősegítsék a high-tech mezőgazdasági technológiák elterjesztését, valamint ehhez kapcsolódó szaktanácsadást valósítsanak meg a térségi gazdálkodók számára.

Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben március 21-ét az Erdők Nemzetközi Napjává nyilvánította. A világnap célja, hogy az erdők minden típusának fontosságára felhívja a figyelmet. Az országokat arra ösztönzik, hogy ezen a napon erdőkkel és fákkal kapcsolatos tevékenységeket, kampányokat szervezzenek, például faültetéseket.

Az idén az erdők és az emberi egészség közötti kapcsolatra helyeződött a hangsúly, ehhez kapcsolódóan az ENSZ hat kulcsfontosságú témát ismertet.

 

Az idei év egyik nagy kihívást jelentő feladata az új körforgásos gazdaság modellre épülő hulladékgazdálkodási rendszer bevezetése lesz 2023. július 1-től. Új fogalmat kell megtanulnunk: jön az EPR (extended producers responsibility) , azaz a kiterjesztett gyártói felelősség.

Az EPR és a betétdíjas csomagolóanyagok (üveg, fém, műanyag) visszaváltási rendszerének bevezetését vette napirendre az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság Szőlő-Bor-Pálinka Albizottsága legutóbbi ülésén. A téma iránti érdeklődést mutatja, hogy az esemény több, mint három órán keresztül zajlott - s azt gondolom, még most is folyna –, csak a délutáni órák szabtak határt az egyeztetésnek. Az ülésen a szőlő-bor, a pálinka, a szeszipar szakmai képviseletek, az Agrárminisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a NÉBIH, a MOL, a MOHU szakemberei vettek részt.

 

A haszonbérlet az osztatlan közös tulajdon kimérése után sem szűnik meg, az eredeti szerződés tehát változatlan feltételekkel fennmarad.

 

Viszont a helyzet olyan szempontból különleges, hogy ilyenkor új helyrajzi számok jönnek létre.

Szűkül azok köre, akik átvehetik a gazdaságot.

A gazdaság átvevője alapvetően az átadó hozzátartozója kell, hogy legyen.

 

Van azonban egy kiegészítő lehetőség is: ha az átadó és az átvevő legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, akkor is lehetőség van gazdaságátadásra. Ezzel kapcsolatban azonban most változás történt:  

vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján július 1-től nem lehet valaki átvevő, ehhez mindenképp munkaviszony szükséges.

Világszerte csökken a méhek száma, ennek kiküszöbölésére egy izraeli vállalat olyan technológiai megoldást fejlesztett ki, amely helyreállíthatja a méhpopulációkat.

 

A nettomorrow.hu beszámolója szerint a méhek létfontosságúak a világ élelmiszerellátása, valamint a biológiai sokféleség és az ökológiai egyensúly megőrzése szempontjából. Becslések szerint az általunk fogyasztott gyümölcsök és zöldségek csaknem egyharmada a méhek beporzásától függ. Ám a méhpopulációk a világ nagy részén csökkenőben vannak. Az éghajlatváltozás miatt a virágok a szokásosnál korábban, vagy később nyílnak, így a méheknek kevesebb táplálékforrás áll rendelkezésükre a megfelelő időben.

Érdemes ismerni a részleteket.

 

Megjelent az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény, amelynek keretében az erdőtörvény módosítására is sor kerül.