Baktalórántháza nemcsak a Dégenfeld Kastélymúzeumról és a nyírségi várost ölelő, természetvédelmi területként nyilvántartott erdőtömbről, hanem az ottani akácmagtermelésről is nevezetes. Magyarország akácmag igényének jelentős részét a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete elégíti ki.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének ezen a területén meghatározó a Nyírség aranyaként ismert akác térfoglalása. A fafajból készült termékek igen keresettek úgy a hazai, mint a nyugat-európai piacokon. Ugyancsak nagy az igény a Baktalórántházi Erdőben termett akácmag iránt is.

A hivatalos adatok szerint a burgonya tavalyi termőterülete nem érte el a 8 ezer hektárt. Évtizedek óta csökken a vetésterülete, de arra kevesen számítottak, hogy 2022-ben összesen 7900 hektáron ültetnek krumplit.

Ha a tavalyi aszályos időjárást és annak következményeit nézzük, akkor mégsem csodálkozhatunk ezen: akadt több olyan vármegye, ahol a hektáronkénti termésátlag a 14-16 tonnát is alig érte el. Ugyanakkor néhány kitartó és bizakodó vállalkozó még mindig reménnyel indítja az újabb évben a burgonyát, pedig legutóbb a költségek akkorát nőttek, hogy szinte gólyalábon jártak. Azt kéne ellensúlyozni hozamokban, és főleg értékesítési árban. Utóbbinak egyelőre kevés a realitása.

Most már többet nem is fognak. Véget ért a nádvágási szezon.

 

Véget ért a balatoni nádvágási szezon, az idén közel 62 hektárról sikerült learatni a növényt, ennek négyszerese-ötszöröse lenne az ideális – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) az MTI megkeresésére.

 

Az OVF tájékoztatása szerint a 2022-2023. évi nádvágási szezonban 6,16 hektáron történt haszonnád-, és 4,46 hektáron vízminőségvédelmi nádaratás a Balatonnál.

A tragikus események láncolata elérte a hazai gabonatermelő gazdákat is.

 

Olcsó ukrán gabona öntötte el a hazai piacot

 

A tavaszi vetési szezon hamarosan kezdődik, és miközben a gazdák a számukra igen fontos szabályozásokra várnak, sajnos egyben egyre szűkebb pénzügyi keretekkel is szembesülnek - számolt be róla az index.hu. Az ukrán búza alacsony ára miatt a legnagyobb probléma az, hogy nem tudják eladni a saját meglévő készleteiket.

A fenntartható talajművelés ma már nemcsak lehetőség, hanem elvárás.

 

A fenntartható talajművelést segítő diagnosztikai eljárást és mesterséges intelligenciát is használó döntéstámogató rendszert dolgoz ki európai uniós forrás igénybevételével a szegedi Karotin Kft – írja az MTI.

Hogyan csökkenthető az energiafüggőség?

 

Az energetikai problémák a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban tevékenykedőknek is komoly kihívást jelentenek. Márciusi Energetika az agráriumban című rendezvényein a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ezen a területen is segíteni kívánt tagjainak: helyzetértékeléssel, valamint újszerű energetikai, illetve hatékonyságnövelő megoldások bemutatásával – írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

 

Az erdőkkel egy egészségesebb és jobb világot teremthetünk saját magunk és az utánunk következő generációk számára - emelte ki köszöntő beszédében Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Agrárminisztérium Magyar Tudományos Akadémián tartott konferenciáján, melyet az Erdők Világnapja alkalmából rendeztek.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány kiemelkedően fontosnak tartja az erdők egészségi állapotának megőrzését és javítását. Hangsúlyozta, a magyar erdők már napjainkban is a leglátogatottabb belföldi turisztikai célpontnak számítanak. Felkeresésük jelentősen megugrott a világjárvány időszakában, és azóta sem csökkent, meghaladja az évi 40-50 millió látogatási alkalmat. Zambó Péter fontos tapasztalatként említette, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak a látogatási szokások.

 

Az erdő egységes rendszer, amely sérülékeny, védelemre szorul. Közös felelősségünk, hogy megértsük és tudatosítsuk: teremtett világunkkal együtt élve, abban a lehető legkevesebb kárt okozva, ökológiai egyensúlyát fenntartva kell léteznünk, hogy utódaink is megismerhessék ezt a csodát – fogalmazott Farkas Sándor a 2022. évi Erdők Világnapja alkalmából rendezett kitüntetési ünnepségen.

Az Agrárminisztérium miniszterhelyettese Budapesten, a Vajdahunyadvárban rendezett eseményen úgy fogalmazott: az erdőt ismerő és szerető ember jól tudja, mennyire szervesen és harmonikusan kapcsolódnak egymáshoz a teremtett világ élőlényei.

 

Áder János: a világ ma távolabb áll a klímacéloktól, mint a 2015-ös elfogadásukkor. A víz világnapján nem sok jó hírről lehet beszámolni.

 

Erre Áder János hívta fel a figyelmet New Yorkban, az ENSZ legmagasabb szintű vízügyi fórumának keddi ülésén.

 

A volt köztársasági elnök, az ENSZ Víz- és Klímaügyi Vezetői Testületének tagja, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, hogy szintén 2015-ben fogadták el a világ országai a fenntartható fejlődés 15 célját. 

A víz fontosságára nem csak a világnapján kellene odafigyelni.

 

A víz világnapja minden évben március 22-ére esik. A világnap célja, hogy tisztában legyünk a víz fontosságával és hogy milyen nagy veszélyben vannak a vízkészleteink. A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, és egy év múlva nyilvánították hivatalos világnappá.