Nemzetközi Zöld Hét kísérőrendezvényeként immár 15. alkalommal gyűlt össze 70 agrárminiszter a világ minden részéből, hogy megvitassák egymással és tíz nemzetközi szervezet képviselőivel az ágazat előtt álló fő kihívásokat.

 

A konferencia zárónyilatkozatának szö­vege szerint a miniszterek elkötelezik magukat a fenntartható, inkluzív, hatékony és rugalmas élelmezési rendszerek létrehozásának előmozdítása mellett. A csúcstalálkozó résztvevői szerint az élelmiszergazdaságot képessé kell tenni rá, hogy fenntarthatóan termeljen, alkalmazkodjon az új adottságokhoz, javítani kell a kockázatkezelő képességét, képes legyen csökkenteni az egyenlőtlenségeket, és gyorsabban és hatékonyabban birkózzon meg a válságokkal.

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

 

A rendezvény tíz napja alatt a világ minden tájáról érkező kiállítók széles termékskálát vonultatnak fel, de azok bemutatásán túl olyan fontos aktuális társadalmi kérdések megvitatásának is a helyszíne az IGW, mint amilyen a klímavédelem, az erőforrások megőrzése és a fenntartható földhasználat. Az idén már nyolcvanhetedik alkalommal megrendezett seregszemlét január 20. és 29. között tartották.

 

Az Európai Bizottság nem hagyta jóvá, hogy a citrom-illóolajat úgynevezett egyszerű anyagként lehessen növényvédelmi célra használni. Az illóolaj fő komponense túl kockázatos az emberi egészségre és a vízi élővilágra, olvasható az indoklásban.

 

Az egyszerű anyagként való regisztrálásban az a vonzó, hogy ezek az anyagok csak egy európai uniós értékelésen mennek keresztül, a növényvédő szereknél szükséges engedélyezési eljárásra nincs szükség a felhasználásukhoz.

Olyan anyagokról van szó, amelyek jelenleg élelmiszerként vagy gyógyhatású anyagként forgalmazott termékek, de bizonyíthatóan van növényvédelmi hatásuk és a megadott felhasználási körülmények között a környezetre, illetve az emberi egészségre nem jelentenek kockázatot.

Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.

 

A NAK falugazdászai az ügyintézés érdekében rövidesen felveszik a kapcsolatot az érintett gazdálkodókkal, hogy az új meghatalmazás rendelkezésre álljon a várhatóan 2023 áprilisában induló egységeskérelem-beadási időszakra.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – amellett, hogy törvényi kötelezettsége az e-közigazgatás kiépítése – egyre szélesebb körben kívánja alkalmazni az elektronikus ügyintézést.

 

A támogatás mértéke tenyésznyulanként 2000 forint.

 

Megjelentek a Kincstár honlapján a de minimis támogatáshoz kapcsolódó nyomtatványok, melyeket postai úton kell beadni. Támogatást a támogatási időszakban tenyésztésbe állított tenyésznyulak után, a tenyésztésbe állítást követő első támogatási kérelem benyújtási időszakban egy alkalommal lehet igénybe venni. A kérelmeket az alábbi időszakokban lehet benyújtani:

 

2023. február 1-jétől Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye korlátozás alatt nem álló területein enyhítések lépnek életbe a vizes élőhelyek, állandó vizes terület közelében található telepekre vonatkozó betelepítési szabályokban.

 

A legfontosabb változás, hogy azon telepeken, ahol a 2022 őszén kezdődött járványban nem történt kitörés és egy vizes élőhely szélétől számított 1-3 km közötti zónában találhatók, megindulhat a betelepítés, amennyiben az nem fóliasátorba történik. Az intézkedés minden állatfajra és az állattartási fázisok számától függetlenül érvényes.

 

A Közös Agrárpolitika (KAP) 2023-tól kezdődő időszakát Magyarország Stratégiai Terve alapozza meg, amely 2027-ig szabályozza a támogatások feltételrendszerét.

 

Hazánk Stratégiai Tervének Európai Bizottság általi 2022. november 7-i elfogadása egyrészt azt jelenti, hogy a finanszírozási források 2023-tól rendelkezésre állnak a magyar agrárium számára, másrészt pedig, hogy a kormány által abban foglalt célok és intézkedések alkalmasak a bizottsági elvárások teljesítésére.

A február 14-i pódiumbeszélgetés résztvevői Nagy István agrárminiszter valamint Szigeti Tamás a kiemelt térség agrárbiztosa.

 

A rendezvény témája a Közös Agrárpolitika aktualitása lesznek.

 

Beszédet mond: Font Sándor a térség országgyűlési képviselője valamint dr. Filvig Géza Kalocsa polgármestere.

Készülni kell az aszályos időszakra!

 

Az elmúlt két hónap bővelkedett csapadékban. A mostani időszakban többletként jelentkező vizekből a vízügy igyekszik minél nagyobb mennyiséget visszatartani a rendszereiben, készülve egy esetleges későbbi aszályos időszakra – íjra Facebook-oldalán a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság.