Kevés dolgozó tud róla: ezt mindenképp meg kell kapnod a munkahelyeden a kánikulában

2022. augusztus 05. 09:58
Sok dolgozó nem tudja, azonban a munkaadók kötelesek gondoskodni a munkavállalóikról a hőségben, különösen a szabadban fizikai munkát végző egészségének megóvásáról a tartós nagy melegben. Legyen szó hideg ivóvíz biztosításáról, árnyékot adó sátorlapról, ponyváról sőt mobiltelefonokról, ezeknek mind kéznél kell hogy legyenek a tartós melegben. De hogyan védjük magunkat a hőségben, ha dolgoznunk kell?
Kevés dolgozó tud róla: ezt mindenképp meg kell kapnod a munkahelyeden a kánikulában

Harmadfokú hőségriasztást léptet életbe csütörtöktől szombat éjfélig az ország egész területére az országos tisztiorvos a meteorológiai szolgálat előrejelzése alapján. Pénteken délutánra 31 és 37 fok közé melegszik fel a levegő, szombaton pedig már akár 38 fok is lehet majd.

 

Nem mindenki dolgozik légkondícionált irodában, sőt, a munkavállalók zömét rosszul érintheti a hőhullám, akár ha közlekednek, akár munka közben. Ebben az időszakban különösen fontos odafigyelni a munkavállalók egészségére. A több napos kánikula és a fizikai munka együttese megnöveli a hőártalmak (pl. hőséggörcsök, hőkimerülés, hőguta) kialakulásának kockázatát. A hőstressz, kiszáradás szélsőséges esetben életveszélyes is lehet. A hőségnek betudható élettani változások – például figyelmetlenség, fáradékonyság, hosszabb reakcióidő, de akár az izzadságtól csúszós kéz is – munkahelyi balesethez vezethetnek.

A munkaadóknak így elővigyázatossági intézkedésekkel kell segíteniük a hőhullámok és az erős UV-sugárzás egészségkárosító hatásainak mérséklését  – hívta fel a figyelmet a Technológiai és Ipari Minisztérium közleményében. A tárca országos munkavédelmi célvizsgálatot rendelt el a rendkívüli hőség miatt szükséges intézkedések ellenőrzése, betartatása érdekében.

Megfelelő munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy a rendszeresen beiktatott pihenőidőt lehetőleg hűvösebb környezetben tölthessék el a dolgozók, olyan helyen, ahol kényelmesen le is tudnak ülni. Az intenzív hőség első napjaiban érdemes rövidebb munkaperiódusokkal és hosszabb munkaközi szünetekkel elősegíteni az alkalmazkodást kánikulához. Figyelni kell arra, hogy a munkavállalók csak keveset tartózkodjanak a tűző napon, a szabadban dolgozók egymást váltva dolgozzanak, még hasznosabb, ha megoldható, hogy a leginkább kritikus napszakban, 11 és 15 óra között kizárólag sátorlappal, ponyvával árnyékolt területen folyjon a munka. Ezen kívül fontos, hogy a dolgozók felismerjék, és kezelni tudják a hőség okozta túlzott igénybevétel, és hőguta tüneteit, valamint hogy az adott esetben kéznél legyen a mobiltelefon, hogy tudjanak segítséget hívni.

Ezt teheti még a munkavállaló

A kötelező előírások mellett azonban a munkáltató is tehet azért, hogy a tartós kánikulában se sérüljön az egészsége. A Firstbeat ajánlása szerint a hőség alatt fontos, hogy a munkavállaló a munka közben és után elegendő folyadékot vigyen be, és pótolja az ásványokat, amelyeket az egész napos izzadás alatt veszített a szervezete. Fontos az is, hogy éjszaka megfelelően pihenjünk, és aludjunk. A tartós meleg tartósan viseli meg az ember szervezetét, ezért fontos, hogy munkán kívül lengén öltözzünk, és igyekezzünk lehűteni magunkat.

 

Ezen kívül ne üljünk sokáig a felhevült járműben, aki pedig fuvarozással foglalkozik, az pedig a klímát is ésszerűen használja. A túlzott klímahasználat, és a lehűtött autóból való kiszállás a forróságban tartósan károsíthatja az egészségünket. A futároknak szintén fontos a védőruha, napszemüveg, valamint a hűtött víz, hiszen ők is a napot többnyire kint töltik. Aki ilyenkor volán mögé, esetleg járműbe szállna, különösen figyeljen, hiszen a hőségtől csökken az emberek figyelme, koncentrációja, ami balesetekhez is vezethet. Ha a helyzet engedi, úgy igyekezzünk száraz ruhában tartózkodni, esetleg a pólónkat, zokninkat cserélni. Több kültéri munkához kötelező a védőruha, így azoknak, akik ilyen munkakörnyezetben dolgoznak fokozottan figyelniük kell arra, hogy árnyékban pihenjenek, és pótolják a folyadékot, amelyet veszítenek nap közben.

Nagyon fontos az is, hogy tisztában legyünk a különböző, hőség okozta veszélyek tüneteivel, mint a kiszáradás vagy éppen a hőguta. Sokan összekeverik a hőkimerülést a hőgutával ebben a kánikulában, pedig utóbbi életveszélyes is lehet. A kánikulában gyakori a hőkimerülés és a hőguta is, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a kettő közötti különbséggel, mert a hőguta életveszélyes, azonnali orvosi segítség szükséges a bajbajutottnak

A mentősök szerint a hőkimerülést ezekről a tünetekről ismerhetjük fel:
  • Szédülés vagy ájulás
  • Túlzott izzadás
  • Hűvös, sápadt, nyirkos bőr
  • Hányinger vagy hányás
  • Gyors, gyenge pulzus
  • Izomgörcsök

Ha valakin ezeket tapasztljuk, vigyük hűvös, légkondicionált helyre, itassunk vele vizet, egy hideg zuhany vagy borogatás is segíthet. Ezzel szemben hőgutával állunk szemben, ha az alábbi tüneteket tapasztaljuk:

  • Lüktető fejfájás
  • Nincs izzadás
  • Testhőmérséklet 39 fok felett, vörös, forró, száraz bőr
  • Hányinger vagy hányás
  • Gyors, erős pulzus
  • Eszméletvesztés

Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni, és el kell kezdeni lehűteni a túlhevült embert, ameddig a segítség meg nem érkezik!

https://www.penzcentrum.hu/karrier/20220804/keves-dolgozo-tud-rola-ezt-mindenkepp-meg-kell-kapnod-a-munkahelyeden-a-kanikulaban-1127149

 

Kapcsolódó cikkek

Hogyan eszi meg a túlóra a jövőt?

2019. január 29. 08:57
Ez a törvény Magyarországon a negyedik ipari forradalomra készülő tőke keltetője

Magyarok tízezreit keresik erre a munkára: napi 15 ezret is lehet keresni, semmilyen papír nem kell

2022. július 22. 08:23
Magyarországon mintegy 100 000 munkás hiányzik a földekről. Pedig nagy szükség lenne a különböző gyümölcsök, zöldségek betakarítását végző dolgozókra. Csakhogy ilyenek egyre kevesebben vannak, sokan külföldre mennek inkább dolgozni, és tőlünk keletebbről sem hozzánk, hanem inkább nyugatra vándorol a munkaerő. Pedig hazánkban is van olyan régió, ahol napszámba már 15 ezer forintos bér alatt nem igen megy el senki. A probléma viszont sokrétű, az elmúlt évtizedek rendesen megcibálták az ágazatot, az pedig, hogy nincs elég munkaerő, sok-sok milliárdos kárt okoz a magyar zöldség-gyümölcs-termesztésnek.