Komoly fejlesztés jöhet az élelmiszeriparban 2021 és 2027 között

2019. július 11. 07:37
Nagy trendfordulón vagyunk túl, ugyanis az élelmiszergyártók is rájöttek arra, hogy a hazai alapanyag nagyon fontos számukra – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Nagy István agrárminiszter.

„– A nyári aratás állapotának ismeretében elmondható, hogy nyári kalászos gabonákból és őszi káposztarepcéből az ország belső ellátása a következő évre biztosított, továbbá tetemes exportárualap is képződik. Az export várható mennyisége számos olyan tényezőtől függ, amelyek még nem ismertek, de idén is több millió tonna áru exportja várható. Viszonylag kedvező helyzetben vagyunk, hiszen a világ gabonakészletei csökkentek a 2018-as szezonban, a raktárkapacitásunk is megfelelő, várhatóan nem okoz nagyobb gondot az idén megtermelt gabona értékesítése. (…) Az elmúlt években látható kedvező tendencia, hogy a gabonák hazai feldolgozása erős ütemben emelkedik. Elsősorban a kukorica ipari feldolgozása bővült több millió tonnás mértékben, az idei évtől kezdve a búza ipari feldolgozása is várhatóan több százezer tonnás mennyiséggel növekedhet a januárban átadott feldolgozó-kapacitások belépésével. (…)

Kormányzati cél volt, hogy az ágazat 300 milliárd forint támogatáshoz jusson 2020 végéig, ezt a küszöböt már 2018-ban átléptük. A következő, 2021–2027-es időszak tervezése megkezdődött, az Agrárminisztérium – az ágazat szereplőivel és érdekképviseleteivel konzultálva – mind az élelmiszeriparra, mind a teljes élelmiszerláncra meghatározta a legfőbb beavatkozási pontokat és fejlesztendő területeket. Fontosnak tartjuk minden vállalati méret támogatását az előállított termék jellegétől függetlenül. Az a cél, hogy a kapcsolódó forrásokat dedikáltan az élelmiszeriparra írjuk ki. (…)

Nagy trendfordulón vagyunk túl, ugyanis az élelmiszergyártók is rájöttek arra, hogy a hazai alapanyag nagyon fontos számukra. A helyi terméknek óriási jelentősége van marketingszempontból is, elég csak megnéznünk, mennyire fontos egy sörgyártónak például, hogy hazai árpából készüljön a söre. Ha van jó minőségű, megfelelő mennyiségű alapanyag, akkor a vállalatok egyértelműen a hazai beszerzés mellett teszik le a voksukat. Az aratófesztivál előtt a Nestlénél jártunk gyárlátogatáson, számukra például kifejezetten fontos, hogy innen, a térségből származó árpából, búzából készítsék a termékeket. Egy-egy külföldi cég betelepülése során szempont is, hogy az alapanyag helyben álljon rendelkezésre. Van olyan multinacionális vállalat, ahol a hazai beszállítók aránya megközelíti a 90 százalékot.”

A teljes interjú itt olvasható.


(forrás: vg.hu) nak.hu

Kapcsolódó cikkek

A 12 legkülönlegesebb nevű magyar étel: Te melyiket kóstoltad már?

2020. augusztus 05. 08:34
Az ember olykor belefut gasztronómiai különlegességekbe, étteremben vagy vidéki rokonoknál sokszor találkozhatunk helyi, vagy regionális fogásokkal. A kevésbé ismert, népi magyar fogásokhoz legtöbbször valamilyen fura, különleges név is társul, amiből persze ritkán jöhetünk rá, valójában mit is fogunk enni. A HelloVidék most annak járt utána, milyen keveset emlegetett, furcsa nevű magyar ételeket lehet még ma is elkészíteni a fennmaradó receptek alapján. Lássunk most 12 különleges névvel rendelkező hagyományos, hazai ételt és receptjüket!

Spárgapiac

2019. június 18. 08:00
A világon mintegy 8,9 millió tonna spárgát takarítanak be, a legtöbbet Ázsiában (88 százalék) termesztik. Az Európai Unió termelése az utóbbi években 308-325 ezer tonna között volt. A legnagyobb európai termelők Németország, Spanyolország és Olaszország.