Mikor hívhat vissza nyaralásról a főnök?

2017. július 27. 09:46
Visszahívhatja a szabadságon lévő munkavállalót főnöke? Igen. Még akkor is, ha a beosztott esetleg másik kontinensen tölti a szabadságát? Igen, a Munka törvénykönyve szerint mindez lehetséges, ám csak kivételesen fontos gazdasági érdek, vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ráadásul a feleknek kölcsönösen be kell tartaniuk az együttműködési kötelezettség, a méltányos mérlegelés elveit. Jogvita esetén pedig a bíróság a konkrét ügy összes körülményét megvizsgálja.

A magyar munkajogi szabályok nem véletlenül tekintik kiindulási pontnak az együttműködési kötelezettség, a méltányos mérlegelés elveit. Mert a szabadságot ennek megfelelően kell megszervezni, időben, előre, a kölcsönös érdekekre tekintettel. A munkavállalónak joga van a pihenéshez, helyettesítéséről gondoskodni kell, nem lehet napi szinten telefonokkal, kérésekkel zaklatni, hiszen a főszabály szerint mentesül munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A munkáltatónak ugyanakkor joga van arra, hogy a működés zavartalansága érdekében megkeresse a fontos információkkal bíró kollégát, tudjon annak tartózkodási helyéről, elérhetőségéről. (A munkahelyi konfliktusok egyébként a legtöbb esetben éppen a nyári szabadságok miatt robbannak ki.)

Kép: PP Archív/Fényes Gábor

Kép: PP Archív/Fényes Gábor

Leálló gyártósor, váratlan új megrendelés

A visszahívásra, netán a még meg nem kezdett szabadság módosítására kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén van mód. A bírói gyakorlat ilyennek tekinti, ha például egy üzemben maga a gyártási folyamat kerül veszélybe, és elengedhetetlen az éppen szabadságon lévő szakértelme.

Vagy: előre nem látható módon befutott egy nagyobb megrendelés, amelyet határidőn belül teljesíteni kell, és ehhez is szükséges a szabadságon lévő szaktudása. A bírói gyakorlat az ilyen esetekben is elfogadja a kivételesen fontos gazdasági érdeket. Viszont nem beszélhetünk ilyenről, ha a munkáltató átcsoportosítással, alkalmi munkavállalók bevonásával megoldhatta volna az előállt helyzetet. Nem tekinthető kivételesen fontos gazdasági érdeknek úgy általánosságban a nyereség, a profit elérése, hiszen ez minden cég alapvető, folyamatos célja.

Nyári szabadság: miben dönt a munkáltató?
Nyakunkon a strandszezon a legszívesebben az egész cég egyszerre menne nyaralni. De ahhoz, hogy szabadságra küldjük dolgozóinkat, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, mit mond a jogszabály. Íme a legfontosabb előírások.

A munkáltatónak nem csupán a szabadság megszakítását kell közölnie a munkavállalóval, hanem azt is, hogy mikor és hol köteles megjelenni, milyen napon, időszakban köteles munkát végezni, és arra is megfelelő időt kell hagyni, hogy a tartózkodási helyéről eljusson a munkavégzés helyéig.

Ki állja a költségeket?

A Munka törvénykönyve egyértelmű: a munkáltató, hiszen a felmerülő költségeket, károkat ki kell fizetni. Ha például a munkavállaló Thaiföldön nyaralt, a visszaúttal kapcsolatos összes költségét meg kell téríteni (szálloda, repülőjegy stb.). Sőt, ha a munkavállaló netán házastárssal, gyerekekkel együtt nyaralt Thaiföldön, és azt mondja, nem akarja őket egyedül hagyni egy másik kontinensen, akkor a házastárs és a gyerekek hazautazási költségeit is fedezni kell.

Érvényesek a munkáltatót terhelő kártérítési szabályok akkor is, ha például a nyaralás ugyan még nem kezdődött el, ám az utazással, szállással kapcsolatos, előre befizetett díjak már nem kaphatóak vissza, mert azt a különféle utazási szolgáltatók szabályzatai kizárják.

Mikor jár pótszabadság a munkavállalónak?
A munkavállalónak a Munka Törvénykönyve szerint legalább 20 nap alapszabadság jár. Az alapszabadságon túl a törvény meghatározott esetekben pótszabadságban részesíti a dolgozót. Milyen feltételekkel jár a munkavállalónak pótszabadság? Meddig köteles kiadni a munkáltató a pótszabadságot? Szakértőnk segít!

Hosszú visszatérés

Mi a teendő akkor, ha időben nem is olyan egyszerű visszajutni Magyarországra? Például, az említett thaiföldi nyaralást alapul véve akár 20-24 óra is szükséges a visszatéréshez, mert a váratlan visszaúton ilyen rosszul jönnek ki a repülőtéri csatlakozások. A munkajogi szabályok szerint ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre utazással és a visszautazással töltött idő nem számít be a szabadságba. Értelemszerűen a tényleges munkavégzés ideje sem számít bele a szabadságba, és ráadásul a kérdéses időszakra a munkavállalót a teljes munkabére illeti meg. (Lényegében a munkavégzéssel töltött szabadságnap helyett minden esetben másikat kell biztosítania.)

Arányosság, méltányosság

A hazai jog ismeri azt az előírást is, hogy a szabadság megszakítása nem okozhat a munkavállalónak nagyobb sérelmet, mint amekkorát a munkáltató szenvedne el a visszahívás mellőzése okán. A méltányos mérlegelés körébe tartozik az is, hogy például két, egyaránt szabadságát töltő kolléga közül – a fenti esetnél maradva – nem a Thaiföldön nyaralót, hanem a szabadságát Magyarországon töltőt hívják vissza a kivételesen fontos gazdasági érdekre vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő okra hivatkozva.

Szerző:

Drávucz Péter

Három dolog, ami tilos a szabadság kiadásánál
A munkavállaló péntek délelőttre fél nap szabadságot kér, mert hivatalos ügyet kell intéznie. Ezzel el is fogyna az éves szabadsága, de egyben kéri, öt napot hozzanak neki előre a jövő éviből, ha pedig mégsem használná el idén, év végén pénzben váltsák meg. Vajon eleget tegyen-e a munkáltató e kéréseknek?
 
www.piacesprofit.hu

Kapcsolódó cikkek

Új tiltó lista az agrár-környezetgazdálkodásban

2018. április 09. 09:06
Indul a tavasz, védekezni kell a gomba- és rovarkártevők ellen. Aki agrár-környezetgazdálkodásra nyert el öt évre szóló támogatást, annak célszerű áttanulmányoznia a tiltott szerek módosított listáját.

Megállapodott a Ruszprodszojuzzal az agrárkamara

2017. február 08. 07:48
Együttműködési megállapodást kötött Az Orosz Élelmiszeripari Gyártók és Forgalmazók Szövetsége (Ruszprodszojuz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Cél, hogy fejlődjön a Magyarország és Oroszország közötti kereskedelemi és befektetési együttműködés.