Az EGSZB határozottan üdvözli a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az abban meghatározott 17 fenntartható fejlesztési célt, melyek áttörést jelentenek a többoldalú együttműködés terén, mivel a társadalmi és a humánfejlődést a gazdasági fejlődéssel egyenrangú elemként kezelik, és ezt a három dimenziót egy egésznek tekintik. Míg a millenniumi fejlesztési célok elsősorban a fejlődő országokkal foglalkoztak, ez az új menetrend – amely új, inkluzív és részvételen alapuló döntéshozatali módszert vezet be – univerzális és transzformációs menetrendnek tekinthető minden ország számára.

Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy mivel az Európai Unió (EU) kiemelkedő nemzetközi szerepet tölt be a diplomácia, az emberi jogok előmozdítása, a kereskedelem, a fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás, valamint a multilaterális szervezetekkel folytatott munka, illetve a harmadik országokkal folytatott kétoldalú együttműködés terén, ezért globális szinten nagy hatással lehet a fenntartható fejlesztési célok megvalósítására irányuló folyamatra. A végrehajtásról szóló önkéntes jelentéstétel azonban alááshatja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend egységes, eredményes és mérhető végrehajtását. Az EGSZB ezért sürgeti az EU-t, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtását tekintse kötelezettségnek és olyan lehetőségnek, melynek révén a jövőbeli uniós szakpolitikák és programok kialakíthatók.

Az EGSZB úgy véli, hogy az uniós intézményeknek és a tagállamoknak a legmagasabb politikai szinten, az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament közötti intézményközi megállapodás révén sürgősen egyezségre kell jutniuk a követendő útirányról, hogy így szilárd alapot hozzanak létre a további politikai lépések számára.

Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy szabja meg, hogyan vegyék figyelembe a külső tevékenységek eszközeit a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben. Az első lépés a külpolitikák feltérképezése, és ezt ki kell egészíteni egy részletes és átfogó hiányelemzéssel és -értékeléssel, hogy megállapítsák a tényleges eltéréseket a jelenlegi külpolitikák és programok, illetve azon jövőbeli külpolitikák és programok között, amelyeknek teljes mértékben, kiegyensúlyozott és tisztességes módon magukban kell foglalniuk, érvényesíteniük és integrálniuk kell a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend gazdasági, szociális és környezeti pillérjeit. Az EGSZB arra kéri a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy alakítson ki hatékony mechanizmusokat a hivatalos fejlesztési segítségnyújtás és az addisz-abebai cselekvési program koordinálására, annak biztosítása érdekében, hogy a hivatalos fejlesztési támogatást olyan partnerségek, valamint konkrét programok és projektek számára ítéljék oda, amelyeket a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend három pillérével összhangban dolgoztak ki.

Az Európai Bizottságnak továbbá elő kell mozdítania külső politikáiban és programjaiban a több érdekelt felet tömörítő kormányzási modell alkalmazását, így téve a harmadik országok civil társadalmi szervezeteit a fenntartható fejlesztési célok megvalósításának valódi partnereivé. A konzultáció és a részvételen alapuló döntéshozatal ezen új megközelítését átláthatósággal, elszámoltathatósággal és partnerséggel kell támogatni. A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend demokratikus végrehajtásához valamennyi fázisban – beleértve a nyomon követést és a felülvizsgálatot is – a civil társadalmi szervezetek teljes körű bevonására van szükség.