EGSZB » EGSZB

A KAP-ot 2020 után befolyásoló legfontosabb tényezők

A közös agrárpolitika (KAP) már fél évszázada hozzájárul az Európai Unió építéséhez. Most az alapokhoz való visszatéréssel lehetőségünk volna egy olyan új hosszú távú jövőképet adni a KAP-nak, amely egyértelmű és konkrét iránymutatást kínálna nemcsak a gazdálkodóknak, hanem polgárok millióinak is. Az agrárpolitika jövőjével kapcsolatos véleményeiben az EGSZB következetesen kiáll az élelmiszer-önellátás és a fenntarthatóság elvére épülő, az uniós polgárok – gazdák, mezőgazdasági munkavállalók és fogyasztók – valódi igényeire reagáló európai mezőgazdasági modell mellett.

Az EGSZB üdvözli a KAP 2020 utáni jövőjével kapcsolatos kezdeti megbeszéléseket és gondolatokat. Jóllehet a közös agrárpolitikának a szerződésben leírt célkitűzései még soha nem voltak annyira helytállóak, mint ma, különösen fontos a jelenlegi KAP, valamint a korábbi reform eredményei mélyreható elemzésének elkészítése. A vélemény célja, hogy javaslatokat tegyen, valamint részt vállaljon a KAP jövőjével kapcsolatos mérlegelés folyamatában.

Először is, a KAP összetett voltára, valamint a legutolsó reform végrehajtásában tapasztalt nehézségekre való tekintettel, a gazdálkodóknak politikai stabilitásra és az agrárpolitikával kapcsolatos hosszú távú jövőképre van szükségük. Különösen a Lisszaboni Szerződés értelmében elkerülhetetlenül szükség lesz több évre a reagáláshoz, a célkitűzések megosztásához, a kihívások megvitatásához és a megoldások megtalálásához. Ezért az európai intézményeknek gyorsan meg kell állapodniuk a jelenlegi KAP érvényességének legalább két évvel történő meghosszabbításáról.

A KAP ütemezését össze kellene hangolni az európai parlamenti választásokkal, tízéves időszakra vonatkozó rendelkezésekkel kellene ellátni, és ötévenkénti félidős felülvizsgálati lehetőséget kellene hozzá biztosítani. Ez a javaslat nagyobb stabilitást biztosítana a mezőgazdasági ágazatnak, lehetővé tenné a zökkenőmentes fejlődést, és lehetőséget adna mind az Európai Parlamentnek, mind pedig az Európai Bizottságnak az esetlegesen felmerülő problémák kezelésére.

A fiatal és új, férfi és női gazdálkodók tevékenységének megkezdését támogatni kell a KAP-ban, nemcsak konkrét eszközökkel, hanem valós politikai stabilitással. A gazdálkodóknak nagyobb stabilitásra van szükségük, mert csak így képesek évtizedekre beruházni és vállalni a generációváltás kihívásait.

A KAP jövőjében figyelembe kell venni egyrészt a gazdálkodási modellek sokféleségét és a regionális sajátosságokat, másrészt célkitűzéseinek sokféleségét, amelyek gazdasági, szociális és környezeti célkitűzések lehetnek. A saját élelmiszertermelés és a saját mezőgazdaság a világ minden egyes országa számára fontos, és a kultúra részét alkotja. Az európai élelmiszer-politikának az egészséges és minőségi élelmiszerekre kell alapulnia, és szinergiákat kell teremtenie a KAP-pal. A KAP egyik legfontosabb alapelvének azt kell tekinteni, hogy az Unió minden régiójában életben tartsa és fenntarthatóvá tegye a mezőgazdaságot.

A következő KAP-reformnak mindenekelőtt az egyszerűsítést kellene céloznia. A KAP végrehajtását zökkenőmentesebbé kell tenni, és észszerűbb ellenőrzési és szankciórendszereket kell kialakítani. Létfontosságú, hogy a gazdák időben megkapják a támogatásokat.

Figyelembe véve, hogy a KAP közvetlen európai szintű beavatkozással működő politika, és hogy a közösségi preferencia elhagyása a termelői árak csökkenését vonja maga után, a jövőbeli KAP-nak választ kell tudnia adni az előtte álló valamennyi kihívásra, a piaci turbulenciát is ideértve. Ezért európai szinten növelni kell a mezőgazdasági költségvetést.

Az Európai Bizottság 2017-ben folytatja a munkáját, és széles körű konzultációkat végez a KAP egyszerűsítéséről és korszerűsítéséről. Fontos, hogy az európai civil társadalom aktívan részt vegyen ebben a folyamatban. Az EGSZB-nek tanulmányozócsoportot kellene létrehoznia, hogy nyomon kövesse a folyamatot és részt vegyen benne.

 

A KAP-ot 2020 után befolyásoló legfontosabb tényezők.docx