A 2024. évi „őszi adócsomag” várható legfontosabb módosításai

2023. november 22. 13:11
Hamarosan az Országgyűlés elé kerül elfogadásra az „őszi adócsomag”, melynek kamarai tagságot érintő legfontosabb változásai az alábbiak szerint foglalhatók össze:
 
A 2024. évi „őszi adócsomag” várható legfontosabb módosításai
Az adócsomag legfontosabb eleme az egyéni vállalkozók adózásának markáns átalakítása (vállalkozói tevékenységként bármilyen mezőgazdasági tevékenység is felvehető, ugyanakkor az nem szerepelhet az őstermelői tevékenységek között), az egyéni vállalkozók adózása a jövőben igazodni fog az önálló tevékenységet folytatók adózási szabályaihoz. Főszabály szerint vállalkozásból származó jövedelemnek a bevételek és a költségek különbözete minősülne, és az adóalap a jövedelem 89 százaléka lenne. Az adóalap az összevont adóalap része lesz, így érvényesíteni lehet majd a különböző szja-kedvezményeket is.
A tervezet alapján a főfoglalkozású egyéni vállalkozók járulékalapja várhatóan a minimálbér lesz (magasabb ellátás érdekében természetesen a magánszemélyek vállalhatnak ennél magasabb összeget is). A tb járulék alapja a minimálbér 30 százaléka lesz az olyan egyéni vállalkozók esetében, akik legalább heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonyban vannak, vagy a jogszabályban részletezett iskolai oktatás keretében tanulmányokat folytatnak.
 
Kiemelendő lényeges szja-változás (2025. jan. 1-től), hogy a mezőgazdasági őstermelők az egyéni vállalkozókkal analóg módon számolhatnak el értékcsökkenést, így a javaslat értelmében a kizárólag üzemi célú tárgyi eszközeik tekintetében ők is egy összegben, az üzembe helyezés évében számolhatnak el értékcsökkenést. Az ŐCSG tagjainak jelenleg is lehetőségük van az egy összegű leírásra, e tekintetben nem módosul a szabályozás.
 
Az őstermelőkre vonatkozó főbb társadalombiztosítási szabályokban nem történik lényegi változás.
A kisebb méretű mezőgazdasági őstermelők (a megelőző évi éves minimálbér ötszörösét meg nem haladó bevétellel rendelkező őstermelők) esetén a havi járulékalap továbbra is az előző évi bevételük 15 százalékának egytizenketted része marad, illetve marad a minimálbér 92 százaléka, mint a tb járulék alapja a kezdő mezőgazdasági őstermelők számára, illetve azon őstermelők számára, akiknek a bevétele meghaladja az éves minimálbér ötszörösét.
 
A tervezet az őstermelőkre vonatkozóan egy jogtechnikai pontosítást tartalmaz. A Tbj. 6. § h) pont hc) alpontja hatályon kívül helyezésre kerül, ugyanis a kiegészítő tevékenységet folytató személy fogalma kiegészül az özvegyi nyugdíjban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött őstermelővel. Az említett személyi körbe tartozó őstermelők a korábbi szabályok szerint sem minősültek az őstermelői jogállásuk alapján biztosítottnak, így ez „csak” formai módosítás. Továbbra sem esik biztosítási kötelezettség alá az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja, továbbá az az őstermelő sem, aki már más, egyéb jogcímen is biztosított.
 
Áfa szempontjából érdemes megjegyezni, hogy 2024. január 1-jétől a klasszikus nyomtatványalapú bevallás mellett megjelenik a NAV által készített tervezet és a gépi interfész által benyújtott adatokon alapuló bevallástervezet. Így immáron háromféleképp teljesíthető a bevallási kötelezettség: nyomtatvány benyújtásával, a NAV által elkészített bevallástervezet jóváhagyásával, illetőleg gépi interfész alkalmazásával a NAV részére továbbított adatok alapján, a NAV által elkészített bevallástervezet jóváhagyásával. (Aki a NAV általi bevallástervezet, vagy a gépi interfészen küldött adatok alapján összeállított bevallástervezet útján nyújtja be áfabevallását, mentesül a belföldi összesítő jelentés benyújtása alól.)
Fontos megjegyezni, hogy várhatóan elfogadásra kerül az egyes agrártárgyú törvények deregulációs szempontú módosításáról szóló törvényjavaslat is, amely az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényre (a továbbiakban: Itv.) vonatkozóan is tartalmaz változásokat.
 
A módosítás értelmében a továbbiakban már nem minősül az Itv.-ben foglalt termőföldszerzéshez kapcsolódó mentességi feltételek megszegésének az az esetkör sem, ha a vagyonszerző földműves a termőföld használatát, hasznosítását olyan erdőbirtokossági társulat javára engedi át, amelyben ő vagy a közeli hozzátartozója társulati érdekeltséggel rendelkezik, vállalva, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére a vagyonszerző földműves, illetve közeli hozzátartozója az erdőbirtokossági társulati tagságát fenntartja.
 
A módosítás az eddigi szabályozáshoz képest kiterjesztő hatású, tekintettel arra, hogy eddig az Itv. csak a mezőgazdasági termelőszervezet javára (jogszabályban meghatározott feltételekkel) történő termőföldátadás esetén mentesítette a vagyonszerzőt az illeték (kétszeres összegben megállapított) pótlólagos megfizetésének következménye alól.
 
A törvényjavaslatok az Országgyűlés általi elfogadását követően tekinthetők véglegesnek.
 
forrás: agrotrend.hu / NAK, Dr. Buzás Tivadar

Kapcsolódó cikkek

E-matrica lekérdező: régen várt hasznos, online oldal indult

2023. január 18. 11:42
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) elindította online e-matrica-lekérdező felületét, ahol egy adott járműre érvényes autópálya-matricákról lehet tájékozódni, ezzel a társaság újabb lépést tett az ügyintézési folyamatok digitalizálására - közölte a szolgáltató kedden az MTI-vel.
 
Kiemelték, az ügyfelek igényeihez igazítva, az új vállalati digitalizációs törekvéseket szem előtt tartva indították el a saját e-matrica-lekérdezőjüket, amely a NÚSZ szerint ebben a témában az egyetlen pontos és hivatalos tájékoztatást tartalmazó online felület Magyarországon. A telefonos ügyfélszolgálatra érkező hívások közül minden ötödikben az adott járműre érvényes autópálya-matricáról érdeklődnek az ügyfelek, tavaly nagyjából 25 ezer alkalommal kérdeztek rá az e-matricára és az érvényességre - írták a közleményben.

Nagy döntés született az osztrák családi gazdaságok érdekében

2023. február 22. 09:37
Ausztria 100 millió euró támogatást fizet az energia-önellátó családi gazdaságoknak, egy igénylő maximum 25.000 eurót kaphat.
 
Norbert Totschnig, osztrák agrárminiszter február második hetében fontos bejelentés tett, miszerint az energiaminisztériummal közösen, 100 millió eurót különített el az energia önellátó családi gazdaságok támogatására – olvashatjuk a beuernzeitung.at hírportálon.