A kormány társadalmi vitát indít a magyar vállalatok versenyképességét támogató törvénytervezetről
2023. november 02. 13:12
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium társadalmi vitára bocsátja a nemzeti ESG keretrendszerről, a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló törvényjavaslatot – olvasható a kormany.hu cikkében.
A törvényjavaslat célja a magyar vállalkozások versenyképességének növelése, ezáltal a magyar gazdaság erősítése.
A 21. század társadalmi és gazdasági életében egyre gyakrabban, egyre több területen találkozhatunk a fenntarthatóság fogalomkörével.
Az ESG (Environmental, Social, Governance) célja, hogy az egyes gazdálkodó szervezetek tevékenysége a fenntarthatósági szempontok, a környezeti, társadalmi hatások és vállalatirányítási elköteleződéseik alapján is összehasonlítható és vizsgálható legyen a velük üzleti kapcsolatba kerülő piaci szereplők, illetve fogyasztók számára – írták.
Az Európai Unió már több olyan jogszabályt alkotott az utóbbi években, amelyek érvényesíteni és egységesíteni kívánják az ESG-szempontokat a gazdaságban.
Figyelembe véve, hogy az egyes vállalatok ESG teljesítménye egyre inkább befolyásolja a finanszírozáshoz és piacokhoz való hozzáférést, így az egyre jelentősebben hatással bír a vállalkozások versenyképességére.
Fontos hangsúlyozni, hogy a hazai vállalkozások nagy része már ma is szembesül az ESG-vel összefüggő adatkérésekkel és megfelelőségi elvárásokkal. Ezért mindenki számára közérthető, világos, egyszerű szabályokat kell alkotni, továbbá előremutató támogatást szükséges nyújtani a hazai vállalatoknak a felkészülésben.
Mindezekre tekintettel és a KKV Stratégiában (Magyar mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiája 2019-2030) lefektetett célokkal összhangban, a Kormány egy nemzeti ESG kerettörvényt tervez benyújtani az Országgyűlés számára annak érdekében, hogy a vállalkozások megőrizzék, sőt növelhessék versenyképességüket.
A törvényjavaslat véglegesítését és benyújtását megelőzi a tervezet szakmai és társadalmi vitája, amely során várjuk az érintettek véleményét.
A törvénytervezet annak az elköteleződésnek teremt alapot a magyar gazdaság működésében, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk, anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit, illetve a család intézményét.
A törvénytervezet célja a hazai vállalatok versenyképességének megőrzése mellett, hogy a fogyasztók hiteles információk alapján hozhassák meg döntéseiket.
Kiemelten fontos, hogy a kormány a magyar vállalatok ESG adatszolgáltatásra és minősítésre való proaktív, strukturált felkészítésével javítsa a gazdaságszabályozás kiszámíthatóságát, illetve megszüntesse a külső szereplők, vevők és finanszírozók ESG felelősségvállalással kapcsolatos elvárásainak ellentmondásait.
A társadalmi véleményezésre bocsátott tervezet hamarosan megismerhető lesz a kormányzati portálon.
forrás: agrotrend.hu/kormany.hu
Kapcsolódó cikkek
A világ 5 mágikus területe, ahol az emberek a leghosszabb ideig élnek
2023. április 05. 13:11
Vannak olyan régiók a világon, ahol az emberek elérik a leghosszabb élettartamot, mialatt a legegészségesebb életet élik. Ezeknek a térségeknek számos közös jellemzője van, többek között az, hogy elsősorban teljes értékű, növényi alapú és nem feldolgozott élelmiszereket fogyasztanak, rendszeresen végeznek alacsony intenzitású testmozgást, valamint közösségi és céltudatos életet élnek.
Gianni Pes és Michel Poulain kutatók fedezték fel az első ilyen területet, (melyet Kék Zónának neveznek), a koncepcióra pedig Dan Buettner épített, aki további régiókat azonosított, és kiterjedt kutatásokat végzett ezekről a közösségekről.
Pulykapénz: lehet, hogy sokan teljesen hiába várják, idén az alacsony inflációhoz igazodnak a cégek
2024. december 19. 20:46
A tavalyinál kevesebb munkavállaló számíthat az év végén béren kívüli juttatásra a munkaadójától, a cégek ugyanis már a jövő évi béremelésekre helyezik a hangsúlyt – mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda.
