A kritikai gondolkodás képessége nem ajándék, de munkával fejleszthető

2019. augusztus 01. 07:45
A kritikai gondolkodás hiánya számtalan üzleti kudarcért felelős. A szervezeti vezetők gyakran túl erősen támaszkodnak a szakértelemre, és szűklátókörűen, a probléma minden oldalának megvizsgálása nélkül vonják le a következetéseket. Pedig a vezetőknek jóval tudatosabban kell megközelíteniük egyes problémákat, és kidolgozniuk a lehetséges megoldásokat. A kritikai gondolkodás szerencsére gyakorolható és fejleszthető.

A kritikai gondolkodás nem az erősségünk

Tavaly a MindEdge Learning nevű edukációs cég 1000 fő, 18 és 31 év közötti felnőtt körében mérte a kritikai gondolkodás készségét. Míg a résztvevők 59 százaléka meg volt győződve arról, hogy profi kritikai gondoló, végül mégis 52 százalék bukott el a teszteken. „Az önbizalom és a teljesítmény közötti ellentmondás azt sugallja, hogy sok fiatal szakember számára valójában komoly problémát jelent a kritikai gondolkodás és a digitális írástudás” - mondta el a MindEdge kommunikációs és kutatási igazgatója, Frank Connolly. „És ami még ennél is súlyosabb, hogy hiányzik az emberek alapvető tudatossága saját erősségeikről és gyengeségeikről. Talán azért, mert ők a digitalizáció szülöttei, akik magasan megbíznak saját online készségeikben. Ám ez a bizalom, legalábbis ebben az esetben, teljesen helytelen. Ha ezek a fiatalok nem veszik észre, hogy problémájuk van a kritikai gondolkodással és a digitális írástudással, akkor hogyan lesznek képesek orvosolni ezt a problémát?” - teszi fel a kérdést az igazgató.

A kritikai gondolkodás gyakran vezet hibához, üzleti problémákhoz, főleg azért, mert mi emberek úgy gondolkodunk, ahogy a fentebb ismertetett kutatás alanyai: azt hisszük, a kritikus gondolkodás természetes, és minden nap végezzük, akkor is, ha nem tudunk róla. A valóságban azonban a kritikai gondolkodás nemcsak a sikerek eléréséhez fontos, de olyasvalami, amelyet gyakorolnunk kell a helyes, vagy legalábbis a jobb döntések meghozatalának érdekében. Az egyik ok, amiért mégsem élünk ezzel a képességünkkel, hogy a folyamatos figyelemfelkeltés és elterelés világában élünk: ha a kérdéseinkre azonnali válaszokat akarunk, csak beírjuk a problémát a Google-ba, emiatt viszont nincs időnk megállni és gondolkodni. A kritikus gondolkodás szükségességének részeként tehát hátrább kell lépnünk egyet, és a kérdés feltételekor a saját gondolkodásunkra támaszkodnunk. A gyorsan fejlődő, gyors döntéseket követelő üzleti klímában sokkal többször kellene ezt a képességünket használnunk.

Kritikai vs. szelektív gondolkodás

A kritikai gondolkodás olyan döntéshozási képesség, melyre nagy tömegű információ értelmezéséhez, értékeléséhez, szelektálásához van szükség. A kritikai gondolkodás tervszerű, önirányított döntés, célirányos ítéletalkotás, mely magába foglalja az interpretációt, az analízist, az értékelést és a következtetést. Aki kritikusan gondolkodik, az ragaszkodik a bizonyítékokhoz, racionálisan számba veszi, mi az, amit tud, és mi az, amit nem, kizárja az egyoldalú szubjektív megközelítést. A szelektív gondolkodási folyamatban ellenben meggyőződésünknek kedvező bizonyítékokat választunk, figyelmen kívül hagyjuk a kedvezőtlen bizonyítékokat, melyek megkérdőjelezhetnék ezt a hiedelmünket. 

A kritikai gondolkodásban jobbá válhatunk már akkor is, ha csak három dolgot teszünk meg: megkérdőjelezzük a feltételezéseket, a logikán keresztül okoljuk meg a dolgokat, és változatosan gondolkodunk. A kritikai gondolkodás megvalósításának másik fontos eleme az érzelmek kezelése. Egy negatív érzelmekkel teli munkakörnyezetben igen nehéz racionálisan gondolkodni. Bár az érzelmek rendkívül fontos jelzők, nagyobb döntések meghozatalkor háttérbe kell tudnunk őket helyezni. Meg kell győződnünk arról is, hogy a döntés meghozása előtt igenis törekedtünk arra, hogy megismerjünk más nézőpontokat is. És épp ezen a ponton kíván a kritikai gondolkodás gyakorlást, hiszen emberi természetünknél fogva szeretünk a saját kis buborékunkban maradni. A szelektív gondolkodás, és a problémás érzelemkezelés mellett a vak optimizmus gátolhatja még a kritikus gondolkodás képességét. Bár az üzleti vezetők szempontjából az optimista gondolkodás nyilvánvalóan egy pozitívum, a vak optimizmus gyakran elfedheti arra vonatkozó képességünket és készségeinket, hogy logikusan érveljünk. Ilyenkor nem tudjuk feltenni magunknak a kérdést, „van-e más módja a dolgok elvégzésnek”. 

Problémamegoldó folyamat a kritikus gondolkodás szellemében 

A vállalatok kezdik felismerni a kritikai gondolkodás szükségességét a munkahelyen. A Wall Street Journal egyik cikke szerint az Indeed.com által készített elemzés azt állapította meg, hogy a munkahelyi hirdetésekben 2009 óta megduplázódott a kritikai gondolkodás mint elvárt készség, vagyis a vezetők a kritikus gondolkodást a munkavállalói fejlődés kulcsfontosságú elemeként azonosították. A kritikus gondolkodás elősegíti a jó csapatmunkát, növeli a termelékenységet, csökkenti a konfliktusokat. Nézzünk erre a folyamatra egy példát:

#1. Nevezzük meg a helyzetet
Amikor nevet adunk egy helyzetnek, azzal lehetővé tesszük, hogy minden érintett is azonosítani tudja a problémát. Ezt az állítást írhatjuk egy táblára vizuális üzenetként, hogy a csapat minden tagja erre a pontra helyezhesse a fókuszt. A kritikus gondolkodás magába foglalja, hogy nyitottan közelítsük meg a helyzetet. 

#2. Soroljuk fel az összes lehetséges megoldást
Az ötletbörze a folyamat ezen részében zajlik. Amikor korlátlan lehetőségeket nyitunk meg, akkor kiterjesztjük a gondolkodást. Ez a képesség számos lehetséges megoldását kínálja majd a beszélgetésnek, amit egyébként a gondolatok és vélemények kifejezése nélkül nem vettünk volna figyelembe. A kritikus gondolkodás magába foglalja azt a képességet, hogy nyitott szempontokat fogadjunk el anélkül, hogy elveszítenénk a fókuszt a végcélunkról. Bővítsük ki a beszélgetést, hogy új lehetőségeket is meglássunk.

#3. Szűkítsük a megoldásokat három lehetőségre
Egyezzünk meg a csapattagokkal, mi az a három opció, ami szóba jöhet. Írjuk fel az összes megoldást egy táblára, és írjuk mindegyik alá az előnyeit és a hátrányokat, racionális érvelés segítségével. A kritikus gondolkodás azt jelenti, hogy ítéletek nélkül ésszerűen vagyunk képesek megvizsgálni a helyzetet. 

#4. Válasszunk ki egy lehetőséget a három közül
Melyik nyújtja a legjobb esélyét a sikernek? A kritikus gondolkodás készségei segítenek szisztematikusan következtetésekre jutni. Ezzel csökkentjük az érzelmi következtetésekből eredő helytelen megoldásokat. 

#5. Legyen egy tervünk a választott megoldás végrehajtására
Az általunk választott megoldásnak adnunk kell egy időkorlátot, illetve írni hozzá egy olyan listát, amely meghatározza, hogy mely résztvevők felelősek a végleges tervünk egy-egy részéért. A kritikus gondolkodás képessége magába foglalja az elköteleződést is a választott megoldás iránt. Ennek végrehajtásához a résztvevőknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a részletekre, melyek a folyamat szerves részeit képezik. 

#6. Fejezzük be a tervet
Sokan ezt tartják a legnehezebbnek. Minden nagy terv igényel utánkövetést. Győződjünk meg róla, hogy a csapat minden tagjának szerepe van a folyamatban. Végezzünk rendszeres áttekintést, és időzítsük a projektmenedzsmentet. A kritikus gondolkodás során meglátjuk az egész terv érétket. 

Ez a problémamegoldó folyamat olyan környezetet teremt, ahol a kritikai gondolkodás a megoldás megtalálásának szerves hajtóerejévé válik. A folyamat elősegíti a kritikai gondolkodás képességének fejlődését a csapattagokban, elkötelezettebbé és produktívabbá teszi őket. 


Harvard Business Review és a Business.com cikkei alapján

hrportal.hu

Kapcsolódó cikkek

Kilátót avattak Prédikálószéken

2016. október 24. 08:18
Átadták a prédikálószéki kilátót a Visegrádi hegység egyik legszebb pontján. A 639 méteren álló 12 méteres kilátót a Pilisi Parkerdő Zrt. építette meg. Az erdészet - közjólét tevékenységei között - mintegy 1000 km túraútvonal és 330 km kerékpáros úthálózat karbantartásáról gondoskodik, erdőiben évente csaknem 20 millió látogatót regisztrálnak.

Mennyi felmentési idő jár 42 év munka után?

2018. szeptember 17. 11:04
Közalkalmazott vagyok, 1955 februárban születtem, 42 év munkaviszonnyal rendelkezem. 2019.02.10-én betöltöm a 64 évet. Mennyi felmentési idő jár ?