A Magyar Szakszervezeti Szövetségnek igaza volt, amikor tavaly nem írta alá a nyolc százalékos minimálbéremelést

2019. július 31. 10:18
 Győzelmi jelentés a Központi Statisztikai Hivataltól: egy év alatt több mint 11 százalékkal nőttek az átlagbérek. A Magyar Szakszervezeti Szövetségnek tehát igaza volt, amikor nem írta alá a minimálbér és a garantált szakmunkás bérminimum nyolc százalékos emeléséről szóló megállapodást.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a tavalyi év végén nem írta alá a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) azt a megállapodást, amely szerint az idén nyolc százalékkal nőhet a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum. Az élet igazolta, hogy a konföderáció helyesen döntött.

Májusban 364 400 forint volt a havi bruttó átlagkereset. Ez 11,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábban mértnél, de ha kiveszik a számításból a közfoglalkoztatottakat, akkor 374 700 forintra jön ki a bruttó átlagkereset. A nettó kedvezmények nélkül 242 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 800 forint volt.

Ez bőven meghaladja a nyolc százalékot, az élet tehát a MASZSZ-t igazolja. Annak ellenére is, hogy a kormány szándékai szerint alacsonyan kell tartani a fizetéseket. A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyébként korábban vizsgálatot folytatott, amelyből kiderült: százból hetven ember nem keresi meg az átlagbért. E szerint a felső tizedbe tartozók annyit visznek haza, mint a munkavállalók fele összesen. A bérolló ráadásul tovább nyílt.

A statisztikát torzíthatja az is, hogy abban az öt főnél kevesebb embert foglalkoztató kis cégek, illetve az egyéni vállalkozók egyáltalán nem szerepelnek. Az aktív dolgozók nagyjából negyede ebbe a körbe tartozik. Őket pedig jellemzően minimálbéren jelentik be.

Lehet persze átlagosan több mint 240 ezer forintos nettó jövedelemről beszélni, de ennél érdekesebb, hogy ez mit jelent. A KSH kimutatásából ugyanis több mint egymillió aktív dolgozó kimaradt, és a számokból az sem derül ki, hogy az átlagos keresetet mennyire távolítják el a valóságtól a jövedelemkülönbségek.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint a tényleges jövedelmi viszonyokat úgy lehetne bemutatni, hogy a statisztikában valamennyi aktív dolgozó szerepeljen. Ugyanakkor az átlagjövedelem mellett – amit úgy számolnak ki, hogy az egyes foglalkoztatottakra kifizetett bért elosztják a munkavállalók számával – figyelemmel kellene lenni a mediánbérre is.

Akkor egyértelműen kiderülne, hogy a KSH adatai alaposan félrevezetők. Ez a győzelmi statisztika nem más, mint szemfényvesztés, mert az emberek jelentős többsége bizonyosan nem visz haza havi 240 ezer nettót. A módszertan tehát rossz, s alkalmatlan a valós jövedelmi viszonyok bemutatására. 

szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Folytatódik az ismeretterjesztő kampány

2020. május 19. 07:56
A LIGA Szakszervezetek folytatja az ismeretterjesztő kampányát, 2020. május 18-án a kampány negyedik filmje is megjelent.  
 

Helló, itt a terep menedzsered beszél!

2019. április 17. 08:00
"Sokszor esnek vezetők abba a hibába, hogy túl sok időt töltenek el az íróasztal mellett számok elemzésével és táblázatok készítésével. Én csak úgy hívom őket, hogy ők az „excel” vagy „desk” menedzserek. Tölts minél több időt terepen, beszélgess értékesítőiddel formálisan és informálisan, és meglátod termelni fogják az eredményeket" - Hamsik Gábor írt cikket a HR Blogon az értékesítők motiválásáról.