A Magyar Szakszervezeti Szövetségnek igaza volt, amikor tavaly nem írta alá a nyolc százalékos minimálbéremelést

2019. július 31. 10:18
 Győzelmi jelentés a Központi Statisztikai Hivataltól: egy év alatt több mint 11 százalékkal nőttek az átlagbérek. A Magyar Szakszervezeti Szövetségnek tehát igaza volt, amikor nem írta alá a minimálbér és a garantált szakmunkás bérminimum nyolc százalékos emeléséről szóló megállapodást.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a tavalyi év végén nem írta alá a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) azt a megállapodást, amely szerint az idén nyolc százalékkal nőhet a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum. Az élet igazolta, hogy a konföderáció helyesen döntött.

Májusban 364 400 forint volt a havi bruttó átlagkereset. Ez 11,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábban mértnél, de ha kiveszik a számításból a közfoglalkoztatottakat, akkor 374 700 forintra jön ki a bruttó átlagkereset. A nettó kedvezmények nélkül 242 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 800 forint volt.

Ez bőven meghaladja a nyolc százalékot, az élet tehát a MASZSZ-t igazolja. Annak ellenére is, hogy a kormány szándékai szerint alacsonyan kell tartani a fizetéseket. A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyébként korábban vizsgálatot folytatott, amelyből kiderült: százból hetven ember nem keresi meg az átlagbért. E szerint a felső tizedbe tartozók annyit visznek haza, mint a munkavállalók fele összesen. A bérolló ráadásul tovább nyílt.

A statisztikát torzíthatja az is, hogy abban az öt főnél kevesebb embert foglalkoztató kis cégek, illetve az egyéni vállalkozók egyáltalán nem szerepelnek. Az aktív dolgozók nagyjából negyede ebbe a körbe tartozik. Őket pedig jellemzően minimálbéren jelentik be.

Lehet persze átlagosan több mint 240 ezer forintos nettó jövedelemről beszélni, de ennél érdekesebb, hogy ez mit jelent. A KSH kimutatásából ugyanis több mint egymillió aktív dolgozó kimaradt, és a számokból az sem derül ki, hogy az átlagos keresetet mennyire távolítják el a valóságtól a jövedelemkülönbségek.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint a tényleges jövedelmi viszonyokat úgy lehetne bemutatni, hogy a statisztikában valamennyi aktív dolgozó szerepeljen. Ugyanakkor az átlagjövedelem mellett – amit úgy számolnak ki, hogy az egyes foglalkoztatottakra kifizetett bért elosztják a munkavállalók számával – figyelemmel kellene lenni a mediánbérre is.

Akkor egyértelműen kiderülne, hogy a KSH adatai alaposan félrevezetők. Ez a győzelmi statisztika nem más, mint szemfényvesztés, mert az emberek jelentős többsége bizonyosan nem visz haza havi 240 ezer nettót. A módszertan tehát rossz, s alkalmatlan a valós jövedelmi viszonyok bemutatására. 

szakszervezetek.hu

Kapcsolódó cikkek

Ha kivesznek a méhek...

2016. március 21. 08:07
Az elmúlt ötven évben 300 százalékkal nőtt a világon a rovarok által beporzott növénykultúrák termőterülete. Ezt sokkal kisebb mértékben követte a méhcsaládok számának bővülése. A következmények riasztóak: száz legfontosabb terményünk háromnegyede tűnhet el asztalunkról.

Lesznek bérajánlások

2017. január 30. 10:53
2017. január 27-én tartotta ülését a LIGA Tanács. A testület módosította a LIGA Szakszervezetek Alapszabályát, döntött a tulajdonában álló ingatlanokról, tájékoztatót hallgatott meg a 2016. évben végzett érdekvédelmi tevékenységről és a szervezet pénzügyeiről és gazdálkodásáról.