A mezőgazdaság legfontosabb mutatói 2016-ban

2017. május 31. 09:21
A KSH előzetes adatai szerint a mezőgazdaság 3,8 százalékos aránnyal járult hozzá a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 2016-ban; a teljes bruttó kibocsátás folyó alapáron 2619 milliárd forint volt; a munkaerő-ráfordítás nagysága 440 ezer ember teljes munkaidős tevékenységének felelt meg.

Az alábbiakban a KSH „A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2016” című átfogó elemzésének összefoglalójából idézünk.

2016-ban az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának értéke 401 milliárd euró volt, az egy évvel korábbi szinttől 3,2 százalékkal maradt el. A növénytermesztés és az állattenyésztés kibocsátása sem változott jelentősen, előbbi 1,8 százalékkal csökkent, utóbbi 1,4 százalékkal nőtt. Magyarország az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,1 százalékát állította elő, 0,2 százalékponttal növelte a részesedését 2015-höz képest.

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,8 százalékos aránnyal járult hozzá 2016-ban. A hazai bruttó hozzáadott értékből 4,5 százalékot adott az agrárium, a beruházásokban 5,5, a foglalkoztatásban 5,0 százalék volt az aránya.

2016-ban a mezőgazdaság külkereskedelmi egyenlegének többlete elmaradt az előző évi szinttől. A termékcsoport aktívuma 2007 és 2012 között erőteljesen emelkedett, azóta évről évre mérséklődik az import erőteljesebb emelkedése miatt, legutóbb 816 milliárd forint volt. Az import 1594 milliárd forintot, az export 2410 milliárd forintot tett ki.

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása folyó alapáron 2619 milliárd forint volt 2016-ban, az előző évinél 5,3 százalékkal több. A növényi termékek aránya 60, az állatok és állati termékeké 33, a mezőgazdasági szolgáltatások és másodlagos tevékenységeké 7,0 százalék volt.

2016-ban a munkaerő-ráfordítás nagysága 440 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. Az előző évhez képest nem volt jelentős változás.

A nemzetgazdaság összes beruházási értékéből a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ág 5,5, az élelmiszeripar 3,7 százalékkal részesedett. A teljes nemzetgazdaság beruházási volumene az előző évi szinttől 20, a mezőgazdaságé 7,5 százalékkal elmaradt, az élelmiszeriparé azonban 32 százalékkal nőtt.

A 2016-os gazdaságszerkezeti összeírás előzetes adatai szerint 9 ezer gazdasági szervezet és 416 ezer egyéni gazdaság végzett mezőgazdasági tevékenységet, előbbiek száma 11 százalékkal emelkedett, utóbbiaké 12 százalékkal csökkent az előző, 2013-as összeíráshoz viszonyítva.
2016-ban a mezőgazdasági termelőiár-index 3,8 százalékkal mérséklődött, az élő állatokon kívül mindegyik főbb termékcsoport ára csökkent, a növényi termékek ára 5,7, az állatok és állati termékeké 0,6 százalékkal.

A 2015-ös adatok szerint a mezőgazdasági termőföld évek óta tartó drágulása tovább folytatódott, az átlagár 14 százalékkal magasabb volt az előző évhez képest. A szántó 13 százalékkal többe került, 1 hektár átlagára 2015-ben több mint 1 millió forint volt.

Kukoricából 33, búzából 4,9 százalékkal többet takarítottak be, mint 2015-ben, a termés mennyisége 8,8, illetve 5,6 millió tonna volt. Mindkét növény termésátlaga kiemelkedő volt, a kukoricáé csúcsot döntött.

Napraforgóból és repcéből egyaránt rekordmennyiség termett, 1,9, valamint 0,9 millió tonna.

A szarvasmarha-állomány folyamatosan bővül 2011 óta, 2016-ban 2,1 százalékkal több jószágot (838 ezer darabot) tartottak a gazdák, mint 2015-ben. A sertésállomány 2,9 millió, a juhállomány 1,2 millió, a baromfiállomány 40,1 millió volt, mindhárom csökkent az előző évhez hasonlítva.

2016-ban 4,5 százalékkal nőtt a vágóállat-termelés. Az előzetes adatok szerint közel 1,6 millió tonna volt a termelt mennyiség

elelmiszer.hu

Kapcsolódó cikkek

Neonikotinoidok: Jövőre már csak a melegházban?!

2018. május 02. 09:03
Az uniós tagállamok szakminisztereinek többsége elfogadta az EU Bizottság javaslatát: a neonikotinoidokat nem engedik ki a szántóföldre, hanem a zárt melegházakba száműzik. Egy bírósági döntés azonban még megnehezítheti a Bizottság dolgát.

Maraton életre-halálra: erre nagyon harapnak a bankok

2016. április 21. 07:46
Ostromolják ajánlataikkal a mezőgazdasági termelőket a bankok, hogy az idén is előfinanszírozhassák az uniós területalapú agrártámogatásokat. A termelők számára az lehet előnyös, hogy a tényleges kifizetéseknél jóval hamarabb juthatnak forrásokhoz, a pénzintézeteknek pedig a támogatás stabil fedezetet nyújthat a hitelezéshez. A banki előfinanszírozási kedvet az sem fogja vissza, hogy tavaly óta az úgynevezett zöldítés bevezetése miatt a gazdálkodók már nem kaphatják meg automatikusan a hektárra vetített teljes támogatási összeget, az 1200 hektár feletti üzemektől pedig az alaptámogatás száz százalékát elvonja a kormány. A banki konstrukciókból kiderül, hogy a termelők egy-három év támogatásának 70-100 százalékát finanszíroztathatják meg, bár ezért természetesen kamatot és egyéb jutalékokat is fizetniük kell.