A női kvóta fontos, de nem minden

2020. december 01. 09:21
A jövőben minden nagyobb német cég igazgatóságába kötelező lesz egy női tagot delegálni, ha a testület létszáma meghaladja a három főt. Arról, hogy a női kvóta vajon mennyire egyedi, a LIGA Szakszervezetek elnökét kérdezte 2020. november 29-én az InfoRádió.
A női kvóta fontos, de nem minden

 

A női kvóta fontos, de nem minden

A Németországban most megszületett döntésnek komoly előzményei voltak az elmúlt években. A tőzsdei cégek igazgatóságában a nők reprezentáltságára vonatkozó arány – a felügyelő bizottságok tekintetében – már 2016-tól 30 százalékos mértékben került meghatározásra, majd ennek az ajánlásnak a szigorító szabályaként 2021-től a kiterjesztése: vagyis, hogy cégek igazgatóságában legalább egy női vezető is helyet foglaljon. A kvóta meghatározására egyébként más európai országokban, főként a skandináv államokban már korábban is találni példát, de Kaliforniában is hasonló rendszer működik, mint amire a német minta most épül.

 

A LIGA Szakszervezetek elnöke önmagának a kvótának nem híve, sokkal fontosabbnak tartaná hosszabb távon az esélyegyenlőség biztosítását, jelentősen csökkentve a nemi diszkriminációt jellemzően a felső vezetői szinteken. Magyarországon például a női vezetők aránya relatíve magas, 40-41 százalék körüli, azonban elsősorban a közszférában és az úgynevezett elnőiesedett területeken találkozni női (tipikusan közép) vezetőkkel. A másik probléma ezzel kapcsolatban, hogy ezeknek a területeknek a jövedelmezősége is lényegesen alacsonyabb, és mindemellett felső vezetői szinten továbbra is alacsony a nők aránya, mindössze 12-13 százalék a versenyszférában – jegyezte meg Mészáros Melinda.

Női kvóta 4.jpg [md-600]

A szakértő szerint az említett terülteken a nők mellett szól többek között az, hogy a lényegesen demokratikusabb döntéshozatalt részesítik előnyben, és nyíltabban kommunikálnak, valamint sajátos nézőpontjukkal kiegészíthetik, szélesíthetik a meglévő vállalati döntéshozatali mechanizmust. Tehát más szempontokat vesznek és vehetnek figyelembe adott esetben a női vezetők, és jelentősen empatikusabbá tehetik a menedzsment működését.

Mészáros Melinda úgy látja, Németországban most a politika – egy döntéshozatalon keresztül – olyan gazdasági kérdésekbe kíván beleszólni, amelyekben eddig a vállalatvezetés autonómiája érvényesült, és pontosan ez volt az ellenérv már korábban is, 2015-ben, számos terültről jelezve, például nagy autóipari cégek részéről is, hogy az adott vállatoknál a nők-férfiak foglalkoztatási aránya is az utóbbiak javára tér el jelentős mértékben, ami nem teszi lehetővé azt, hogy a női kvótát a vezetői szinten betartsák.

Miután pedig a gyakorlati követelmények megtartása mellett a vezetői kiválasztást egyfajta bizalmi kérdés is – tette hozzá –, a kvóta helyett/mellett a kiválasztási folyamatoknak kellene lényegesen nagyobb jelentőséget tanúsítani, biztosítva a férfiak és nők közötti esélyegyenlőséget.

 

liganet.hu

Kapcsolódó cikkek

Egyre több párt a rabszolgatörvényből építene politikai népszerűséget

2018. december 12. 09:21
A Momentum után most a Jobbik harangozott be egy népszavazási kezdeményezést.

A MÁV-nál és a BKV-nál is sztrájk jöhet

2020. február 17. 09:14
A MÁV és a BKV szakszervezetei is fokoznák a nyomásgyakorlást a béremelések miatt.