A porba vetik a tavaszi növényeket

2019. április 05. 08:12
ÉVTIZEDEK ÓTA NEM VOLT EKKORA SZÁRAZSÁG AZ ÉV ELEJÉN, EZT FŐLEG AZ ŐSZI GABONA SÍNYLI MEG
 
Életet menthet a szántóföldeken a csapadékosabbra forduló időjárás, de az aszály már eddig is óriási károkat okozott, becslések szerint a terméskiesés 20-30 százalékos is lehet. A tavaszi szántóföldi növények mellett a porba vetik a napokban a gazdák a zöldségféléket is, a szárazság okozta alacsony páratartalom pedig a gyümölcsféléknek kedvezőtlen — tájékoztatták lapunkat az ágazati szereplők. Az évtizedek óta nem tapasztalt szárazság miatt 24 ezer hektárról érkezett kárbejelentés, a terület közel felén a repce ment tönkre. A fogyasztói árakra gyakorolt hatás ma még megbecsülhetetlen.

Jelentős károkat okozott az őszi vetésű gabonanövényeknél az évtizedek óta nem tapasztalt szárazság. Bár a zöldség- és gyümölcskertészetekben jobb a helyzet, de eltérő mértékben minden területen érezhető az aszály – nyilatkozták a Magyar Nemzet megkeresésére az ágazati szereplők.

– Országszerte átlagosan már most is 20-30 százalékos terméskiesést jeleznek előre a gazdák a szárazság ­miatt az őszi vetésű gabonanövényeknél, tehát a búzánál, a repcénél, a zabnál és a rozsnál – mondta lapunk megkeresésére Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke kiemelte: a legsúlyosabb károkat a repce szenvedte el, a helyzet katasztrofális a szántókon.

A szakember szerint életmentő lehet a következő napokban hulló csapadék, legalább 20-30 milliméter esőre lenne szükség, ám ez már csak a további terméskiesést akadályozná meg. A növények a száraz időjárásban kevésbé bokrosodtak, emellett a talaj szárazságával együtt jár a tápanyaghiány is. Nem csak az őszi kalászosok megmaradása miatt nélkülözhetetlen a csapadék: jelenleg jobb híján a porba kénytelenek vetni a gazdák a tavaszi szántóföldi növényeket. Ha marad a szárazság, ezek a növények ki sem kelnek.

Ma még nem látszanak az aszály közvetett hatásai 
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A szabadföldi zöldségfélék vetése is most zajlik. Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke megkeresésünkre arról beszélt, hogy a termelők itt is a kiszáradt talajba vetik a zöldborsót, a hagyma- és gyökérféléket. A szántóföldi növényekhez képest a zöldségféléknél mégis valamivel kedvezőbb a helyzet, mivel a területek 80-90 százaléka öntözhető, igaz, ez a csapadékot nem helyettesíti.

A következő időszakban kerülnek a talajba a dinnyepalánták és a csemegekukorica, ezért a zöldségtermesztők is nagyon várják az esőt. Ledó Ferenc kitért rá, hogy a gyümölcsfélék szárazságtűrőbbek, de az aszály már érezteti hatását: az alacsony páratartalmú levegő, tehát a légköri szárazság nem tesz jót a virágoknak.

Mostanában virágzik a cseresznye és a meggy, valamint a korai almafélék. A szakember felidézte: az elmúlt napokban az éjszakai fagyok is okoztak gondot a gyümölcsösökben, de országos, komoly fagykárok nem voltak. Itt a kárfelmérés már elkezdődött, ám annak pontos mértéke csak néhány hét múlva lesz látható. Az árakkal kapcsolatban Ledó kiemelte: az üvegházi, fóliás hajtatott zöldségfélék jól fejlődnek, így jelentős drágulás nem várható a múlt évhez képest.

A szárazság okozta közvetett hatásokat – mint a pontos terméskiesést vagy a fogyasztói árakban jelentkező hatásokat – egyelőre megbecsülni sem lehet. A szakértők szerint a szántóföldi növényeknél területenként és növénykultúránként eltérő mértékű lehet a kár, a pontos hatásokat a következő csapadékos időszakot követően lehet csak felmérni. Ugyanakkor a gabona terméskiesésének tovagyűrűző hatásait a fogyasztó közvetve is megérezheti.

A betakarított termésmennyiség és annak minősége kihat a kenyér és egyéb péktermékek árára, a takarmányárakra, tehát közvetve arra is, mennyibe kerülnek majd a húsfélék, míg a repce a növényből készült méz mennyiségét és árát befolyásolja, miközben a piaci mozgások is befolyásolják, mi mennyiért kerül végül a polcokra. A gyümölcsfélék és szabadföldi zöldségfélék fogyasztói árát ebben az időszakban még nem lehet megjósolni.

Az Agrárminisztérium adatai szerint 550 aszálykárt jelentettek be a termelők mintegy 24 ezer hektár területre, míg az elmúlt év hasonló ­időszakáig mindössze egy kárbejelentés érkezett 41 hektár területre. Az Alföldön a legsúlyosabb a helyzet: 470 kárbejelentés érkezett Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyéből, közel 19 500 hektáron. A szárazságot az őszi repce szenvedte meg a legkomolyabban: 11 ezer hektáron ment tönkre a növény. A termelőket az aszálykárenyhítési rendszer segíti, az érintetteknek elektronikus úton kell bejelentést tenniük.

A termelők az időjárás szélsőségességét tartják a legfőbb kihívásnak. Míg az idén a szélsőséges szárazság a jellemző, addig a korábbi években márciusban a belvíz okozott jelentős gondot, bizonyos esztendőkben a vetési munkákat is késleltette.

Március végére a talaj felső húsz centiméteres rétegében a nedvességtartalom a kritikus negyvenszázalékos érték alá csökkent
Fotó: Kurucz Árpád

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tegnap kiadott összegzése szerint január óta a sokéves csapadékátlagnak mindössze negyven százaléka hullott. A súlyos szárazsághoz az átlagosnál magasabb középhőmérséklet és a szeles időjárás is hozzájárult. Márciusban Békés megyében mindössze 2-3 milliméter eső esett. A szokásosnál jóval szárazabb terület a múlt hónapban kiterjedt a Duna mentére, átnyúlt a Bakony és a Vértes térségére is.

A csapadékot adó légtömegek februárban és márciusban elkerülték az Északi-középhegység déli lejtőit, kiterjedt régiókban a Duna–Tisza közét és a Nagykunságot, évtizedek óta nem volt ekkora szárazság ebben a két hónapban. A felső húsz centiméteres talajréteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent március végére, a nyugati és északi határszél kivételével ezt a szintet sem éri el.

Az OMSZ összegzésében egy szóval jellemezve a változékonyságot emelte ki hazánk időjárására. A szélsőségek tekintetében eddig a XX. században a 2000-es év vezet, az volt egyaránt a legmelegebb és legszárazabb esztendő

 

magyarnemzet.hu

Kapcsolódó cikkek

Mindennapi mérgeink

2019. január 30. 10:23
A 35 éves Magyar Biokultúra Szövetség által rendezett 31. Biokultúra Tudományos Napon választ kaphattunk arra is, hogy honnan kerülhet szermaradék a bioélelmiszerekbe, és bizonyságot kaphattunk arról is, hogy mai szennyezett világunkban a biogazdálkodás az egyetlen járható út az egészséges élelmiszer-termelés irányába.

Euromilliárdok forognak kockán az afrikai sertéspestis miatt

2018. december 07. 08:38
GYAKORLATI KÉPZÉSEKKEL, BIZTOS JÖVŐKÉPPEL CSÁBÍTANÁ A TÁRCA A FIATALOKAT AZ AGRÁRIUM TERÜLETÉRE