A porba vetik a tavaszi növényeket

2019. április 05. 08:12
ÉVTIZEDEK ÓTA NEM VOLT EKKORA SZÁRAZSÁG AZ ÉV ELEJÉN, EZT FŐLEG AZ ŐSZI GABONA SÍNYLI MEG
 
Életet menthet a szántóföldeken a csapadékosabbra forduló időjárás, de az aszály már eddig is óriási károkat okozott, becslések szerint a terméskiesés 20-30 százalékos is lehet. A tavaszi szántóföldi növények mellett a porba vetik a napokban a gazdák a zöldségféléket is, a szárazság okozta alacsony páratartalom pedig a gyümölcsféléknek kedvezőtlen — tájékoztatták lapunkat az ágazati szereplők. Az évtizedek óta nem tapasztalt szárazság miatt 24 ezer hektárról érkezett kárbejelentés, a terület közel felén a repce ment tönkre. A fogyasztói árakra gyakorolt hatás ma még megbecsülhetetlen.

Jelentős károkat okozott az őszi vetésű gabonanövényeknél az évtizedek óta nem tapasztalt szárazság. Bár a zöldség- és gyümölcskertészetekben jobb a helyzet, de eltérő mértékben minden területen érezhető az aszály – nyilatkozták a Magyar Nemzet megkeresésére az ágazati szereplők.

– Országszerte átlagosan már most is 20-30 százalékos terméskiesést jeleznek előre a gazdák a szárazság ­miatt az őszi vetésű gabonanövényeknél, tehát a búzánál, a repcénél, a zabnál és a rozsnál – mondta lapunk megkeresésére Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke kiemelte: a legsúlyosabb károkat a repce szenvedte el, a helyzet katasztrofális a szántókon.

A szakember szerint életmentő lehet a következő napokban hulló csapadék, legalább 20-30 milliméter esőre lenne szükség, ám ez már csak a további terméskiesést akadályozná meg. A növények a száraz időjárásban kevésbé bokrosodtak, emellett a talaj szárazságával együtt jár a tápanyaghiány is. Nem csak az őszi kalászosok megmaradása miatt nélkülözhetetlen a csapadék: jelenleg jobb híján a porba kénytelenek vetni a gazdák a tavaszi szántóföldi növényeket. Ha marad a szárazság, ezek a növények ki sem kelnek.

Ma még nem látszanak az aszály közvetett hatásai 
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A szabadföldi zöldségfélék vetése is most zajlik. Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke megkeresésünkre arról beszélt, hogy a termelők itt is a kiszáradt talajba vetik a zöldborsót, a hagyma- és gyökérféléket. A szántóföldi növényekhez képest a zöldségféléknél mégis valamivel kedvezőbb a helyzet, mivel a területek 80-90 százaléka öntözhető, igaz, ez a csapadékot nem helyettesíti.

A következő időszakban kerülnek a talajba a dinnyepalánták és a csemegekukorica, ezért a zöldségtermesztők is nagyon várják az esőt. Ledó Ferenc kitért rá, hogy a gyümölcsfélék szárazságtűrőbbek, de az aszály már érezteti hatását: az alacsony páratartalmú levegő, tehát a légköri szárazság nem tesz jót a virágoknak.

Mostanában virágzik a cseresznye és a meggy, valamint a korai almafélék. A szakember felidézte: az elmúlt napokban az éjszakai fagyok is okoztak gondot a gyümölcsösökben, de országos, komoly fagykárok nem voltak. Itt a kárfelmérés már elkezdődött, ám annak pontos mértéke csak néhány hét múlva lesz látható. Az árakkal kapcsolatban Ledó kiemelte: az üvegházi, fóliás hajtatott zöldségfélék jól fejlődnek, így jelentős drágulás nem várható a múlt évhez képest.

A szárazság okozta közvetett hatásokat – mint a pontos terméskiesést vagy a fogyasztói árakban jelentkező hatásokat – egyelőre megbecsülni sem lehet. A szakértők szerint a szántóföldi növényeknél területenként és növénykultúránként eltérő mértékű lehet a kár, a pontos hatásokat a következő csapadékos időszakot követően lehet csak felmérni. Ugyanakkor a gabona terméskiesésének tovagyűrűző hatásait a fogyasztó közvetve is megérezheti.

A betakarított termésmennyiség és annak minősége kihat a kenyér és egyéb péktermékek árára, a takarmányárakra, tehát közvetve arra is, mennyibe kerülnek majd a húsfélék, míg a repce a növényből készült méz mennyiségét és árát befolyásolja, miközben a piaci mozgások is befolyásolják, mi mennyiért kerül végül a polcokra. A gyümölcsfélék és szabadföldi zöldségfélék fogyasztói árát ebben az időszakban még nem lehet megjósolni.

Az Agrárminisztérium adatai szerint 550 aszálykárt jelentettek be a termelők mintegy 24 ezer hektár területre, míg az elmúlt év hasonló ­időszakáig mindössze egy kárbejelentés érkezett 41 hektár területre. Az Alföldön a legsúlyosabb a helyzet: 470 kárbejelentés érkezett Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyéből, közel 19 500 hektáron. A szárazságot az őszi repce szenvedte meg a legkomolyabban: 11 ezer hektáron ment tönkre a növény. A termelőket az aszálykárenyhítési rendszer segíti, az érintetteknek elektronikus úton kell bejelentést tenniük.

A termelők az időjárás szélsőségességét tartják a legfőbb kihívásnak. Míg az idén a szélsőséges szárazság a jellemző, addig a korábbi években márciusban a belvíz okozott jelentős gondot, bizonyos esztendőkben a vetési munkákat is késleltette.

Március végére a talaj felső húsz centiméteres rétegében a nedvességtartalom a kritikus negyvenszázalékos érték alá csökkent
Fotó: Kurucz Árpád

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tegnap kiadott összegzése szerint január óta a sokéves csapadékátlagnak mindössze negyven százaléka hullott. A súlyos szárazsághoz az átlagosnál magasabb középhőmérséklet és a szeles időjárás is hozzájárult. Márciusban Békés megyében mindössze 2-3 milliméter eső esett. A szokásosnál jóval szárazabb terület a múlt hónapban kiterjedt a Duna mentére, átnyúlt a Bakony és a Vértes térségére is.

A csapadékot adó légtömegek februárban és márciusban elkerülték az Északi-középhegység déli lejtőit, kiterjedt régiókban a Duna–Tisza közét és a Nagykunságot, évtizedek óta nem volt ekkora szárazság ebben a két hónapban. A felső húsz centiméteres talajréteg nedvességtartalma az ország túlnyomó részén a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent március végére, a nyugati és északi határszél kivételével ezt a szintet sem éri el.

Az OMSZ összegzésében egy szóval jellemezve a változékonyságot emelte ki hazánk időjárására. A szélsőségek tekintetében eddig a XX. században a 2000-es év vezet, az volt egyaránt a legmelegebb és legszárazabb esztendő

 

magyarnemzet.hu

Kapcsolódó cikkek

Soha nem látott az ország ilyen komoly, kora tavaszi aszályt: mi lesz ennek a vége?

2020. május 15. 07:55
Mára egyre gyakoribbak az ideihez hasonló, kora tavaszi aszályok Magyarországon, és elmaradnak a korábban ebben az időszakban, nagy folyóinkon jellemző áradások. Az összetett jelenségre azonban számítani lehetett: hazánk átlaghőmérséklete az éghajlatváltozás következtében 1900 óta több mint 1 Celsius fokkal nőtt, a csapadék eloszlása pedig egyre inkább egyenlőtlenné vált. Sokszor hirtelen, rövid idő alatt több hónapnyi eső zúdul le, de gyakoribbá és súlyosabbá válnak az aszályok, hőhullámok is. Épp úgy, ahogy idén is. A HelloVidék most a Természetvédelmi Világszövetség (WWF) segítségével járta körbe a kérdést és kereste a megoldást a felmerült problémákra.

Egy tonna lisztből készül a Kárpát-medence kenyere

2019. augusztus 21. 08:40
A Magyarok kenyere program felajánlásával egy tonna lisztből készül ma Szolnokon a Kárpát-medence kenyere, amelyet idén is szétosztanak az ünneplők között.