A termelőket az aszálykár-enyhítési rendszer segíti

2019. április 05. 07:57
Az elmúlt időszak csapadékszegény időjárása miatt a 2019. kárenyhítési évben a termelők eddig közel 550 aszálykárt jelentettek be, mintegy 24.000 hektár területre, míg az elmúlt év hasonló időszakáig aszálykárra csupán 1 kárbejelentés érkezett 41 hektár területre. A mostani csapadékszegény időszakban az Agrárminisztérium által az elmúlt években folyamatosan fejlesztett agrárkár-enyhítési rendszer nyújt segítséget.

Az egyes növények vegetációs időszakában felmerülő aszály miatti károkat - így az őszi vetésű növények kárait – csökkentheti az agrárkár-enyhítési rendszer, amelyhez a károsult termelőknek az alábbi lépéseket kell megtenniük.

A növény károsodását, annak észlelését követő 15 napon belül, elektronikus úton be kell jelenteni a Magyar Államkincstár honlapján elérhető MKR Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer menüponton keresztül, ügyfélkapus beazonosítást követően. Ha a termelő a kárbejelentést az Egységes kérelem elektronikus felülete nyitva állásának időszakában kívánja benyújtani, akkor az ügyfélazonosítóval rendelkező károsultnak először az Egységes kérelmet kell benyújtania és csak azt követően tehető meg a kárbejelentés. Ebben a falugazdászok is segítséget nyújtanak.

A növény vegetációs időszakában bekövetkezett aszály és a növényben bekövetkezett kár között ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia, amelyet a területileg illetékes kormányhivatal a termelői kárbejelentést követően igazol. Az Országos Meteorológiai Szolgálat  a termelők és a hatóságok számára településekre lebontva közöl információkat egyes, a kárenyhítési rendszer által kezelt kedvezőtlen időjárási jelenségek, köztük az aszály bekövetkezéséről is, amelyek az ellenkező információk bizonyításáig alkalmazandók a kárenyhítési eljárásban.

Ha a termelő által határidőben bejelentett aszálykárokat a területileg illetékes kormányhivatal is visszaigazolja, akkor a 2019. kárenyhítési év végén ezen károk után kárenyhítő juttatás vehető igénybe akkor, ha további támogatási feltételek is teljesülnek. Ezek közül a legfontosabbak:
- a kárenyhítési rendszerben való tagság,
- a károsodott növény 30%-os hozamcsökkenése (terméskiesése) és 15%-os hozamérték-csökkenése (termelésiérték-kiesés),
- a kárenyhítési hozzájárulás szeptember 15-ig történő megfizetése,
- az aszályhelyzetről a miniszter október 31-ig közleményt ad ki az adott térségre vonatkozóan,
- a károsult november 30-ig benyújtja a kárenyhítő juttatás iránti igényét.

A 2019. kárenyhítési évi tagság az április 9-én nyíló Egységes kérelem elektronikus felületen megadott terület- és növényadatok alapján dől el (kötelező tagság), vagy a felületen megtett nyilatkozattal hároméves időtartamra önkéntesen is a rendszer tagjává lehet válni.

Az aszálykár-bejelentéssel leginkább érintett megyék az Alföldön találhatók: Jász-Nagykun-Szolnok megyében 150 kárbejelentést tettek 9.500 hektár területre, ezt követi Csongrád megye 200 kárbejelentéssel 6.700 hektár területre, majd Békés megye 120 kárbejelentéssel 3.200 hektár területre. A termelői kárbejelentések elsősorban az őszi vetésű szántóföldi növényeket érintik: a legnagyobb kár az őszi káposztarepcét érte (1.100 kárbejelentés 11.000 hektárra), ezt követi az őszi búza (710 kárbejelentés 7.500 hektárra), majd az őszi árpa (200 kárbejelentés 1.400 hektárra).

(AM Sajtóiroda)

Kapcsolódó cikkek

A termelői együttműködésben való részvétel biztonságot nyújt a termelőknek

2019. december 02. 10:34
Együttműködésre ösztönözzük és biztatjuk a zöldség- és gyümölcstermelőket, hiszen közös fellépéssel nagyobb eséllyel érhetnek el olyan felvásárlási árat, amely biztosítja a megélhetésüket. Az integráció mellett a kiszolgáltatottságot mérséklő, a betakarítási szezon előtt megkötött írásbeli szerződés nyújthat további biztonságot a termelőnek a felvásárlóval szemben – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmai Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) évzáró konferenciáján

EP Mezőgazdasági Bizottság (AGRI) jelentése az EU új erdészeti stratégiájáról 2030-ig

2022. július 19. 08:12
Az alulról építkező megközelítésen alapuló fenntartható gazdálkodás kulcsfontosságú az uniós erdők és az általuk nyújtott szolgáltatások megőrzéséhez. A fa az egyetlen olyan természetes megújuló erőforrás, amely képes helyettesíteni az energiaigényes anyagokat. A jelentés ezért azt javasolja, hogy az EU támogassa a faalapú helyettesítő anyagok különböző lehetőségeinek szélesebb körű alkalmazását. A faalapú termékeket a lehető leghatékonyabban és a nemzeti sajátosságoknak megfelelően kell felhasználni – vélik a képviselők.