A víz kincs a lábunk alatt. De mindig elég jut majd belőle?

2023. március 22. 12:02
A víz fontosságára nem csak a világnapján kellene odafigyelni.
 
A víz világnapja minden évben március 22-ére esik. A világnap célja, hogy tisztában legyünk a víz fontosságával és hogy milyen nagy veszélyben vannak a vízkészleteink. A világnapot 1992-ben, a Rio de Janeiróban tartott nemzetközi Környezet és Fejlődés konferenciát követően kezdeményezte az ENSZ közgyűlése, és egy év múlva nyilvánították hivatalos világnappá.
A víz kincs a lábunk alatt. De mindig elég jut majd belőle?
A víz sokunk számára teljesen természetesen áll rendelkezésre, de ez nem mindenhol van így. Sőt, ha nem figyelünk oda és nem vigyázunk rá sokkal jobban, lehet, hogy mi is szűkölködni fogunk benne.
 
A víz világnapjának célja
Az ENSZ közgyűlése többek között azt a célkitűzést fogadta el, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a Földön az egészséges ivóvízhez történő hozzáférést. A víz biztosítása ráadásul óriási szerepet játszik a szegénység és a nyomor elleni küzdelemben is.
 
Minden évben más témával foglalkoznak a világnap kapcsán, így 2017-ben a szennyvizek mennyiségének csökkentése és a keletkezett szennyvizek újrahasznosítása volt a központi téma. A következő évben a mottó a „Védd természetesen!" volt. Ennek keretében ráirányították a figyelmet arra, hogy mennyire fontos szerepe van az erdők telepítésének és annak, ha hagyjuk, hogy a folyók, patakok nyugodtan csörgedezhessenek a medrükben, hiszen ezáltal helyre tud állni a vizes élőhelyek egyensúlya, amely fontos szerepet játszik a víz körforgásában.
 
vízcsepp víz
A 2019. évi mottó „Vizet mindenkinek!" volt, melyben azt tudatosították, hogy a vízhez való hozzáférés alapvető emberi jog , azonban ez a világ számos pontján egyáltalán nem tud megvalósulni. Nagyon szerencsés az, akinek csak a vízcsapot kell megnyitnia, és azonnal friss, egészséges, tiszta víz áll rendelkezésére, és tenni kell azért, hogy ebben mindenkinek része lehessen. Nagyon sok helyen fertőzött a víz, ami miatt rengeteg betegség terjed mind az emberek, mind az állatok között. Sok helyen esélytelen az öntözés, így a földművelés, az önellátás is.
 
A 2020-as év a víz- és klímaváltozás témájával foglalkozott, hiszen vízkészleteink egyre fogynak, a víz hatékony felhasználása pedig csökkenti az üvegházhatást. Tavaly előtt a mottó "A víz érték! Becsüld meg!" volt, míg tavaly a világnap fókuszában a felszín alatti vizek álltak, és szlogenje "Láthatóvá tenni a láthatatlant." Az idei világnap arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizeinket és környezetünket fenyegető válság megoldása a jó irányba tett lépések felgyorsításában rejlik, ezért most kell változtatni. A jelmondat: Légy Te a változás és tedd jobbá a világot!
 
Ahogyan növekszik a Föld lakossága, úgy növekszik a vízfogyasztás is. A víz iránti igény pedig folyamatosan növekedni fog, a szükséges víz mennyiségének biztosítása pedig a természeti erőforrások kihasználásával és a környezet károsításával járhat. Éppen ezért nagyon fontos a Föld vízkészletének megóvása.
 
Ahhoz, hogy még az unokáink is itt élhessenek, meg kell védenünk a szén-dioxid elnyelésére képes erdőket, az óceánokat és a vizes élőhelyeket. Nagyon fontos, hogy környezetbarát mezőgazdálkodási technológiákat alkalmazzunk, és törekedjünk a szennyvizek újrahasznosítására. A víz a legértékesebb erőforrásunk, és kötelességünk felelősségteljesen felhasználni azt.
 
A felszín alatti vizek fontossága
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szintén felhívta a figyelmet a felszín alatti vizek fontosságára, valamint a korszerű, energiahatékony és víztakarékos, illetve fenntartható öntözési módszerek fontosságára - tudtuk meg a NAK közleményéből.
 
Magyarország vízkészleteinek három forrása van: a csapadék, a felszín alatti vízkontingensek és a felvízi országokból beérkező felszíni vizek. A földtani tömbben tárolt felszín alatti vizek ugyan láthatatlanok, de jelentőségük annál nagyobb, hiszen az édesvízkészlet legnagyobb része felszín alatti víz, mely kiemelt szerepet játszik az ivóvízellátásban, a mezőgazdaságban, az ipari tevékenységekben és az ökoszisztémák életében.
 
Ezt segítik a nagyszabású öntözésfejlesztési programok is. Ennek nélkülözhetetlen része, hogy növeljük a felszíni vízkészletekhez való hozzáférést, ami kiegyensúlyozza a vízhiány-víztöbblet egyenetlenségeket, javítja az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet, növeli a talaj víztározási kapacitását. Mindezzel mérsékli a felszín alatti vízhasznosításokat, védve a – csökkenő vízszinteket mutató – stratégiai fontosságú ivóvízbázisokat. Ugyanakkor csökkenti a klímaváltozásból fakadó kockázatokat, károkat, veszteségeket is, nem utolsósorban pedig kék-zöld infrastruktúrával alakít ki olyan puffertereket, amelyekből öntözési vízigények, vízszükségletek is kielégíthetőek.
 
A felszín alatti vizek hasznosításánál tekintettel kell lenni arra, hogy egyes területeken a felhasználás mértéke meghaladhatja a felszín alatti utánpótlás mértékét, így a felszín alatti vizek mennyiségi rendelkezésre állása bizonyos helyeken korlátozott lehet. Az öntözés tekintetében a hazai szabályozások is ezen elv mentén kerültek kialakításra.
 
Öntözni hazánkban elsősorban felszíni vízből lehet, és csupán ennek hiányában felszín alattiból. Hiánynak minősül az is, ha a felszíni víz rendelkezésre állása kizárólag aránytalanul nagy költséggel biztosítható. A felszín alatti vízből való vízkivételt is lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani. Mindössze felszíni víz és talajvíz hiányában lehetséges a rétegvízből történő öntözés. Az erre a célra szolgáló kútra csak mikroöntözés esetében adható ki vízjogi engedély – annak érdekében, hogy a felszín alatti vízutánpótlás biztosított legyen.
 
Talajvíznek nevezzük az első vízzáró réteg feletti vizeket. A hazai jogszabály értelmében mezőgazdasági célú vízkivételt biztosító talajvízkútnak nevezzük a maximálisan 50 méter talpmélységű, kizárólag talajvíz igénybevételével, öntözési, halgazdasági vagy állatitatási célú vízhasználatot szolgáló kutat.
 
Fontos a kutak szakszerű kiképzése. A szennyezett területeken történő mélyfúrások esetében egy szakszerűtlenül kivitelezett kút összenyithatja a szennyezett sekélyebb vizeket a mélyebb és tiszta, felszín alatti vízbázisokkal, és elszennyezheti azokat. A mélyebb vízbázisainkban történő vízminőségromlás pedig negatív hatással lehet egyéb mezőgazdasági vízhasznosításokra, nem utolsósorban ivóvízbázisainkra, amelyek védelme kiemelten fontos, hiszen hazánkban a közműves ivóvízellátás több mint 90%-ban felszín alatti vízkészletet megcsapoló vízbázisra települt.
 
A felszín alatti vizek a földkéreg hézag-, üreg- és pórusrendszerét kitöltő vizek. Ide tartozik a talajvíz, a parti szűrésű víz, a rétegvíz, a rés-vagy karsztvíz és a termálvíz. Azokon a területeken, ahol a vízkivétel nagyobb, mint a csapadékból származó beszivárgás, ott a felszín alatti vizek túlhasználása áll fenn.
 
Sajnos ezeket a vizeket ráadásul nagyon sok esetben jelentős szennyezések érik, pedig védelmük kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásban és abban, hogy még nagyon sokáig álljon rendelkezésünkre az életet jelentő víz. A felszín alatti vizek, mint ahogyan a klímaváltozás is, nincsenek országhatárhoz kötve, így össze kell fogni a védelmükben.
 
Védjük meg a folyóinkat
Sajnos tavaly ismét rossz hírt kaptunk. Vas-oxid tartalmú anyag került a Sajóba Szlovákiában. A szennyeződés a Szlovákia területén lévő egykori Siderit üzem telephelyéről, az alsósajói vasércbányából került a folyóba. A folyó magyarországi szakaszára másodfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendeltek el. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság külső akkreditált laboratóriumot kért fel a szennyezőanyagok pontos meghatározására.
 
A folyóink védelme pedig nagyon fontos, mondhatni életbevágó. A folyók kétmilliárd ember számára adnak ivóvizet, és élelmiszertermelésünk 25 százalékát is biztosítják. A folyókra leginkább víz- és energiaforrásként tekintünk, de ez óriási veszélyt rejt magában, hiszen a folyók ennél jóval többet jelentenek. Magát az életet. Nem csupán a víz miatt. Közel 500 millióan élnek olyan deltákon, amelyeket a folyók által szállított hordalék képes fenntartani. A Föld élelmiszertermelésének 25 százaléka függ az öntözéstől, mely szintén folyóvízzel történik, és évente legalább12 millió tonna édesvízi halat fognak ki, amely több millió ember számára jelent táplálékot.
 
A magyarországi folyók árterei korábban több, mint 21 000 négyzetkilométert érintettek, azonban a folyószabályozások következtében 637 négyzetkilométerre csökkentek. Ezzel csökkent a halak, a madarak száma is.
 
Hazánkban a természetes vizek leginkább az emberek vízigényét szolgálják ki, napi szinten közel 4 millió ember vízigényét fedezve. A legtöbb ivóvizet a Duna mentén termelik ki, míg Budapest vízellátását szinte teljes mértékben a parti szűréssel kitermelt ivóvízzel oldják meg.
vízpart hattyúkkal
A vízi élőhelyek létfontosságúak az állatok, és az emberek számára is. 
 
Sok helyen a holtágak és mellékágak nem kapnak elegendő vizet, így az élőhelyek egyre szárazabbak lesznek. A folyók állapotára óriási hatással van az éghajlatváltozás, az öntözővíz iránti növekvő kereslet, és a vízerőművek tározóinak növekvő vízigénye.
 
Hazánk vizkészletei
Magyarországon az ivóvízszükséglet 90%-át a felszín alatti vizekből fedezzük. Vizeink többsége, a bennük található kalcium- és magnéziumionok alapján közepesen-, vagy nagyon kemény. Az ivóvíz döntő többsége rétegvíz, a felhasznált víz legnagyobb része pedig visszakerül a befogadókba, a felszíni vízfolyásokba. Ez a víz azonban többnyire szennyezett, így szükséges annak tisztítása.
 
A hazánkban található nagy számú termál-, illetve gyógyfürdők medencéinek feltöltését is a felszín alatti források és kutak biztosítják. A felszín alatti vizeket ipari célokra, öntözésre is használják, ez a hasznosítás azonban kisebb mértékű. A felszín alatti vizek jelentősége ugyanakkor a természetes növényzet és a mezőgazdaság szempontjából is nagy, hiszen a megfelelő mélységben elhelyezkedő talajvíz szükséges a növények optimális vízellátásához.
 
Több olyan természetvédelmi terület is van hazánkban, ahol az alulról felszivárgó nedvesség biztosítja az élővilág életfeltételeit.  A felszín alatti vízkészletek Magyarországon állami tulajdonban vannak. A vízgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó magyar törvények a vizeink fontosságának tudatában szabályozzák a felszín alatti vizek hasznosítását és biztosítják védelmüket.
 
Hazánkban a folyók menti, kavicsos területekre telepített kutakkal a szűrt folyóvizet, a parti szűrésű vízkészletet termelik ki. A 30 Celsius-foknál melegebb vizet adó rétegek vizét nevezzük termálvíznek. A felszín alatti víztárolók másik típusát a karsztos kőzetek adják, amelyek a Magyarország területének mintegy ötödét kitevő, hegyvidéki területeknek a felén találhatók meg. Ezek a középkorban keletkezett,  meszes tengeri üledékek, a szénsavas víz oldó hatása által a karsztosodási folyamat során tágított hasadékok és üregek mentén igen jól vezetik a vizet.
 
A mélyebb rétegek vizének feltárása mélyfúrású kutakkal a múlt században kezdődött el hazánkban. A közüzemi ivóvízellátás szinte teljes egészében ezekből a rétegekből kerül biztosításra. A víz minőségét az a kőzet határozza meg, amelyben a víz elhelyezkedik vagy mozog.
 
A klímaváltozás hatására egyre kevesebb a csapadék
A rohamosan zajló klímaváltozás következményei ugyan emberi léptékben mérve lassan jelentkeznek, azonban tisztában kell lennünk vele, hogy óriási hatással vannak ránk, és a jövő nemzedékeire. A klímaváltozás következtében Magyarországon évek óta jelentősen lecsökkent az átlagos csapadékmennyiség. Emiatt sajnos egyre hosszabbak az aszályos időszakok, ezek között az időszakok között pedig gyakori, hogy csak ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű, akár villámárvizeket előidéző mennyiségű csapadék hullik.
Aszály esetén a magas hőmérséklet miatt a talaj párolgási vesztesége jelentősen megnő, hosszabb időre szárazság áll be, ami megakasztja a növényzet fejlődését. Ha már a téli időszak is száraz volt, még nagyobb a veszély, hiszen a talaj már amúgy is száraz, így, ha tavasszal sem érkezik kellő mennyiségű csapadék, az komoly károkat okozhat az őszi vetésben.
 
Az erős napsütés és a szárító szelek nem csak a vetéseket károsítják, hanem a réteket és a legelőket is. A 19. század legnagyobb aszálya Magyarországon 1863-ban volt, amikor az Alföld legnagyobb részében nem volt termés, és nagyon sok állat is elpusztult. Az aszály ellen a leghatásosabb módszer az öntözés, és ezzel vissza is kanyarodtunk a mai nap, és a víz fontosságához. Azzal, ha felelőségteljesen élünk, és vigyázunk vizeinkre, óriási hatással lehetünk a vizeink állapotára, és vele a Földre, és a rajta zajló életre.
 
forrás: agroinform.hu

Kapcsolódó cikkek

Egyes növényvédő szerek esetében visszaigényelhető a vételár 75%-a!

2023. február 24. 15:39
Megjelent a szőlőültetvények növényvédelmi kezeléséhez kapcsolódó közlemény.

Miért költ Franciaország a saját boraik megsemmisítésére?

2023. szeptember 05. 12:59
A támogatás emelésének hírét Marc Fesneau, Franciaország mezőgazdasági minisztere jelentette be.