Agyonnyomhatnak bennünket is a hatalmas gabonahegyek

2016. október 24. 08:25
A világban tapasztalható gabonadömping tartósan lenyomja a felvásárlási árakat, de a tejtermelők sem számíthatnak túl sok jóra, hiszen a nyerstej ára – a közelmúltban tapasztalható emelkedés ellenére – aligha fogja újra átlépni a 100 Ft-os lélektani határt - hangzott el a Portfolio és az agrárszektor.hu által rendezett Agrárgazdasági Szakmai Napok kecskeméti állomásán. Válság sújtja a kertészeti ágazatot is, ahol már a betakarításhoz szükséges élőmunkaerő sem áll rendelkezésre.

A Hungrana Kft. 30%-os országos betakarítottság mellett úgy kalkulál, hogy idén 8,3–8,5 millió tonna kukorica várható Magyarországon, ami rekordközeli termést jelent – közölte előadásában Fisli Csaba alapanyag beszerzés vezető.

Mivel globálisan ugyanez a trend figyelhető meg, az árakra minden bizonnyal negatívan hat majd, hogy jelentős fordulókészletek vannak a világban, a hazai piacon pedig ezt még tetézhetik a várható tárolási problémák, hiszen a raktárak már most tele vannak búzával és napraforgóval.

Az évente 1,1–1,2 millió tonna kukoricát feldolgozó Hungrana idén körülbelül 1000 partnerrel szerződik a nedves és száraz alapanyag biztosítása érdekében. Az egyetlen munkanapon akár 180–200 kamiont is fogadó, szabadegyházi központú vállalat a kukoricát a magyar szabvány szerint vásárolja, maximum 28%-os víztartalommal, amelynél a fizetősúlyt a 14,5%-os nedvességtartalomhoz mérten állapítják meg, ugyanakkor érésgyorsítóval kezelt, deszikkált terményt nem tudnak átvenni. A Hungrana ugyanakkor jelentős fejlesztéseket hajtott végre a partnerek még jobb kiszolgálása érdekében, a szárított kukoricánál például bevezette az időkapus ütemezést, amitől gördülékenyebbé váltak a munkafolyamatok. Fontos változás, hogy immár a közvetlen telephelyi átvétel is megvalósítható, így a termelők mentesülnek a szállítási problémáktól. A partnerekkel tulajdon-átruházás alapján is le tudják bonyolítani a fizetést, ami azt jelenti, hogy már a kiadás/átvétel előtt rendezik a számlát a gazdákkal, vagyis onnantól fogva jogilag már a Hungrana áruját tárolják a telephelyek.

Fórián Zoltán, a Takarékbank vezető agrárszakértője

A gabonapiaci kihívásokról szóló kerekasztal-beszélgetést levezető Fórián Zoltán szintén a rekordszintű termésre hívta fel a hallgatóság figyelmét, amely révén a termelés immár évek óta fölötte van a felhasználásnak, és ez a készletek felhalmozódásához vezet. A Takarékbank Agrár Központ vezető agrárszakértője emiatt elsőként azt az elgondolkodtató kérdést tette fel beszélgetőtársainak, vajon meddig érdemes még folytatni a gabonatermesztést a lefelé tendáló árakat figyelembe véve. Fisli Csaba úgy vélte, hogy a nyomott árak ellenére továbbra is jövedelmező lehet kukoricával foglalkozni (a Hungranát ez érinti a legjobban), hiszen Fejér megyében például idén nem volt olyan terület, amely hektáronként 10 tonna alatt teljesített. A hatékonyság növelése ugyanakkor továbbra is fontos, és az árut is célszerű nem egyszerre, hanem 2-3 részletben piacra dobni, mert úgy biztosan megfelelőbb átalagárat alakíthat ki vele a gazdálkodó.

Ezzel némileg szembehelyezkedve a piac rendkívüli ingadozóságát és a tárolási kapacitások hiányát emelte ki Bea Franciska, a Franciska Termény Input Kft. és az Input Globál Kft. ügyvezetője, valamint azt, hogy jelenleg is csupán 2-3 ezer forint az árkülönbség a malmi és a takarmánybúzák között, és így nehéz rávenni a termelőket, hogy a magasabb minőség felé forduljanak. Szerinte növelni kellene a hazai feldolgozó-kapacitást, illetve fontos volna integrációban összefogni a kisebb termelőket, mert ezek a lépések mind a kiszámíthatóbb piac felé vinnének bennünket.

A Takarékbank Agrár Központ már évekkel ezelőtt figyelmeztetett mindenkit arra, hogy 2014 elején esni fognak a tejpiaci árak, viszont 2016 őszétől újra növekedés várható – idézte fel Fórián Zoltán. Mindezt a globális folyamatokból lehetett kikövetkeztetni: előbb a rohamosan emelkedő kínai fogyasztás húzta felfelé az árakat, ám amikor bekövetkezett a megtorpanás (és mindez az orosz embargóval társult), megindult a törvényszerű esés, és a világpiac tartós túlkínálatba került. A mostani emelkedés annak köszönhető, hogy a távol-keleti készletek kifogytak, így újra megindultak a vásárlások, ám Fórián Zoltán szerint ez a kedvező tendencia legfeljebb másfél évig fog tartani, és a nyerstej ára nem fogja túllépni a 100 forintos lélektani határt.


Hat évtizedes fennállása során a takarékszektornak mindig is a mezőgazdasági termelők voltak a legtermészetesebb szövetségesei – emelte ki Szűcs Sándor, a Fókusz Takarék értékesítési igazgató-helyettese. Nemcsak a saját pénzintézete nevében tartotta meg előadását, hanem az országos hálózattá szervezett egész TakarékPontot képviselve, amely hazánkban a második legnagyobb mérlegfőösszegű pénzügyi csoportnak számít. Egyre jelentősebb szerepet vállalnak agráriumban, amit az is mutat, hogy partnereik 73%-a agrártevékenységet folytató vállalkozó vagy őstermelő. Az értékesítési igazgató-helyettes úgy látja, hogy ügyfeleik (akik zömmel a mikro-, kis- és középvállalkozói szektorból kerülnek ki) jelentős része a túlzott bürokratikus kihívások miatt egyszerűen fél pályázatokon elindulni, pedig ezzel lényegében a versenyképességükről mondanak le. A takarékok szívesen nyújtanak segítséget partnereiknek az adminisztrációs nehézségek leküzdésében, az önerő vagy áthidaló hitel biztosításában, illetve az olyan pénzügyi problémák megoldásában, amelyek egy földvásárlási kényszer, a devizaárfolyamok kiszámíthatatlansága, esetleg a tőketartalékolási veszteség felmerülése következtében lépnek fel.

A kertészeti ágazat számára elérhető kiírásokról, fejlesztési lehetőségekről szóló kerekasztal-beszélgetésen Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke szóvá tette, hogy a pályázatok lassan haladnak, jelenleg is csak a sokadik hiánypótlások zajlanak. Ez könnyen a jelentkezők kedvét szegheti, amit jól mutat, hogy az ültetvénytelepítéseknél például még messze nem merítették ki a rendelkezésre álló keretet. Héjjas Gábor helyi termelő, a Héjjas Farm vezetője úgy véli, az jelenti a legnagyobb gondot, hogy a korábbi 3 éves megvalósítási időszakot 2 évre csökkentették, és ez igencsak megnehezíti a beruházások sikeres végrehajtását. Bea Franciska rámutatott, hogy a termelők nemcsak a pályázati eredményekre várnak, de közben az önerőt is „parkolópályán” tartják, így az nem képes jövedelmet termelni. Ágoston Béla, az Univer Agro Kft. ügyvezető igazgatója pedig az ágazat talán legégetőbb problémájával, a krónikus munkaerőhiánnyal foglalkozott hozzászólásában. A kertészetre bénítólag ható jelenség miatt szerinte azoknak a pályázatoknak volna most leginkább létjogosultságuk, amelyek az élőmunkaerő kiváltását célozzák.

A vállalatok energiahatékonyságának javításáról és a költségcsökkentési lehetőségekről tartott előadást Göbl Erik, az E.ON Energiakereskedelmi Kft. kkv-szegmens szakértője. Partnereik elégedettségének növelését célozza, hogy négy éve már a kkv-knál is bevezették a kiemelt ügyfél-kiszolgálási rendszert. A leggyorsabb előrelépést a megújuló energiák felhasználása terén várják hazánkban, már csak azon európai uniós vállalásunk miatt is, amely szerint 2020-ra az előállított villamos energia 20%-át ilyen forrásokból kell biztosítanunk. Jelenleg 9%-on áll ez az érték, az elkövetkező években tehát nagy boom előtt áll a piac, valamint komoly támogatási források is várhatók. A lakosság és a vállalkozói szektor számára is elérhető E.ON Solar napelemes rendszerek ebben alighanem fontos szerepet játszanak majd. Leglátványosabb részük az egyre több tetőn felbukkanó napcellák (napelemek), legkecsegtetőbb elemük pedig a két irányba mérő villanyórák, hiszen sokak számára vonzó lehet, hogy immár nemcsak fogyasztóként használhatják a hálózatot, de a visszatáplálható energiatöbbletük révén termelőként is. A napelemes rendszerek ma már nem luxustermékek – hangsúlyozta Göbl Erik, ráadásul 8-10 esztendő alatt megtérülhet az áruk, miközben az E.ON 20 éves garanciát ad rájuk, és vállalja a teljes ügyintézést, kiépítést.

Bács-Kiskun megyei cégtükörrel jelentkezett Ézsiás Tünde, az Opten Kft. key account managere. A gazdálkodó szervezetek döntés-előkészítését segítő információkat kínáló fővárosi cég kimutatásai szerint Magyarországon jelenleg 450-460 ezer rendben működő vállalkozás található. Bár a csúcsot jelentő 2014-es esztendő óta csökken a megszűnő cégek száma, óránként még így is átlagosan 5 cég szünteti be tevékenységét hazánkban. Az Opten szolgáltatásai közt újdonságot jelent a címkapcsolati háló, amely révén immár a vállalkozások hátterében lévő családi viszonyok is feltérképezhetők, illetve a rendszer automatikus figyelmezteti a felhasználót, ha egy címen 50-nél több bejegyzett cég működik. Tapasztalatok szerint ugyanis az ilyen vállalkozások esetében 8-szor nagyobb a csőd előfordulásának veszélye. Ézsiás Tünde szerint nemcsak az új partnerek és versenytársak monitorozása ajánlott, de a régiek nyomon követése is, az online partnerfigyelő rendszerük pedig e-mailben rögtön jelzi a szolgáltatást igénybe vevőknek, ha bármiféle változás történt a partnerük státuszában, így előre fel tudnak készülni az esetleges kellemetlenségekre.

agrarszektor.hu

Kapcsolódó cikkek

A nagy cafeteria-vágás miatt kár éri a munkavállalók 90%-át

2018. június 28. 07:42
Csupán minden tízedik munkavállalót nem éri kár 2019-ben, mert esetükben az eddig cafeteria juttatásokra fordított összeget munkáltatóik kiadnák jövedelemként adózva úgy, hogy a munkavállalók nettóban hasonló értéket kapjanak, mint idén. Ebben az esetben a munkáltató fizetné a többlet terheket. Az összes többi munkavállaló cafeteria kerete csökkeni fog, vagy megszűnik a Cafeteriatrend kérdőíves felmérés szerint, amire pár óra alatt 446 munkáltató küldött választ. A válaszadók összesen 167 672 munkavállalót foglalkoztatnak. A többlet terhekre a kormány jövő évi adóváltozásokról szóló törvényjavaslata miatt lehet számítani, amely szerint a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.

KEMÉNY FELLÉPÉS VÁRHATÓ A MULTIK TÚLKAPÁSAI ELLEN

2017. március 09. 08:44
Társadalmi egyeztetésre bocsátja a kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökség által közösen kidolgozott javas­latokat, amelyek révén a szigorúbb élelmiszer-biztonság, a multinacionális vállalatok piaci túlkapásait megakadályozó kereskedelempolitika, illetve a hatékony fogyasztóvédelem elvei mentén új szabályokat vezethetnek be a jövőben – tudta meg a Magyar Idők kormányközeli forrásból.