Akár adóként is behajthatják az elmaradt NAK-tagdíjakat

2016. június 10. 13:22
A tagdíj, amelyet az árbevétel alapján állapítanak meg, 2000 forinttól 1 millió forintig terjed.

Gyakorlatilag teljes az országos agrárkamarai tagnyilvántartás, aminek létrehozását a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) elvégzett számítástechnikai fejlesztés tette lehetővé – mondta a kamara főigazgatója pénteken Budapesten, egy háttérbeszélgetésen. Darabos Tamás közölte: a NAK-nak most mintegy 400 ezer tagja van az őstermelőktől az egyéni vállalkozókon és családi gazdálkodókon át az élelmiszeripari vállalkozásokig. Az idei tagdíjbevétel becsült összege 4,5 milliárd forintra lehet, ami 5-10 százalékkal több a múlt évinél. A tagdíjbevétel a NAK éves kiadásainak mintegy a felét fedezi.

 

 
 
 

 

A kamarai tagoknak ebben a hónapban kell megtenniük tagdíj-bevallásukat, és a befizetést július 31-ig kell teljesíteniük. Azoknak az őstermelőknek, akiknek a bevétele nem éri el a 600 ezer forintot, nem kell bevallást készíteniük, de a legalacsonyabb – 2000 forintos – tagdíjat június 30-ig be kell fizetniük – mondta a főigazgató.    Darabos Tamás elmondta, a tagnyilvántartást azért kellett közhiteles adatbázisok segítségével megújítani, mert a "potyautasokat" szerették volna kiszűrni, tagdíjfizetésre ösztönözni. Mindezt indokolja, hogy a kamarai tagok minden egyes befizetett tagdíj-forint után két forintot kapnak vissza a munkájukat segítő és könnyítő szolgáltatásként a NAK-tól, például gazdasági információnyújtás, szaktanácsadás vagy felnőttoktatási lehetőségek formájában – mondta a főigazgató.

gazda

A tagdíjbevétel a NAK éves kiadásainak mintegy a felét fedezi – fotó: Shutterstock

A NAK eddig nem élt a tagdíj adó módjára való beszedésének lehetőségével, de a tervek szerint a notórius nem fizetőkkel szemben alkalmazni fogja. Hozzátette, tervezik egy minőségbiztosítási rendszer kiépítését is, amelyet a pályázatírók munkájának minősítésére alkalmaznának, hogy csak a ténylegesen hozzáértők szolgáltatásait vegyék igénybe a gazdálkodók.

Forrás: agroinform.com

Kapcsolódó cikkek

Bérek és a költségvetés

2017. július 27. 09:45
A rendkívül alacsony magyar bérekkel nem csak az a probléma, hogy a családok nem tudnak megélni belőle. A magyar kormányoknak is elemi érdekük lenne a minél magasabb bérek megcélzása, azaz a tudatos bérpolitika. Azért is, mert az ország költségvetési problémáira nincs megoldás ilyen alacsony bérek mellett. Az nem megoldás, ami az elmúlt hét, illetve harminc évben történt, hogy a kiadási oldalon a növekedést megalapozó alrendszerek (oktatás, egészségügy, stb.) kiadásainak lemészárlásával hozzuk egyensúlyba a költségvetést.

Tíz százalék fölött nőttek a keresetek

2018. június 22. 08:22
2018. áprilisban a bruttó átlagkereset 340 600 forint volt, 12,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 322 400 forint, a nettó átlagkereset 214 400 forint volt, mindkettő egyaránt 12,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8,2, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással, közölte a KSH.