Állítsuk meg a talajpusztulást!
2024. január 11. 14:53
Regionális összefogás a regeneratív gazdálkodás széles körű bevezetésére.
Magyarországon a szántóföldi termőterület 4 173 000 hektár, azonban egyelőre csupán 5000 hektáron alkalmazzák az ún. talajmegújító gazdálkodást. Miközben az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában a termőterületek 50-60%-án folyik már no-till gazdálkodás, az európai termőterületeknek csak alig több mint 1%-án alkalmazzák ezt a technológiát.
Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencia – fotó: Horváth Janka
Az elmúlt évtizedekben az egyre fokozódó nagyipari gazdálkodás – munkagéphasználat, növényvédő szer- és műtrágyahasználat, nagyteljesítményű hibrid fajták – során nem fordítottunk kellő figyelmet talajaink teherbíróképességére és állapotára, ez pedig minőségi és mennyiségi talajpusztulást eredményezett. Ennek következtében Magyarország termőterületeinek talaja 90%-ban leromlott állapotú.
A talajegészség alapvető hatással van az előállított élelmiszerek beltartalmi értékére, az ebből adódó nem megfelelő táplálkozás pedig társadalmi szinten az életminőség romlását eredményezheti.
Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke – fotó: Horváth Janka
A Talajmegújító Gazdák Egyesülete által szervezett regionális konferencián a közép-európai régió gazdái találkoznak és cserélnek tapasztalatot január 10-11-én Jakabszálláson. Öt ország (Csehország, Szlovákia, Szerbia, Ausztria és Németország) hasonló szervezete is képviselteti magát az eseményen.
A termőföld véges erőforrás és ezt ma nem fenntartható módon használjuk. Célunk, hogy saját tapasztalatainkat minél több gazdához eljuttassuk, bátorítsuk, támogassuk őket a talajmegújító gazdálkodásra történő átállásban – nyilatkozta Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke.
.jpg)
A konferenciához kapcsolódó, 4000 m2 -en megrendezett kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatták be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat – fotók: Horváth Janka
Számos kényszerítő tényező – a műtrágya- és az üzemanyagárak növekedése, a klímaváltozás (árvíz, tűzvész, aszály, porvihar) – is indokolja a halaszthatatlan változást. A regeneratív gazdálkodás eszközkészlete – a takarónövények alkalmazása, a csökkentett géphasználat és szakaszos legeltetés – nemcsak a talajélet visszaállítását eredményezi, de gazdasági szempontból is előnyös.
A talajállapot javítása és a vízmegtartó képesség növelése kiemelt szakpolitikai cél, amelyet az új Közös Agrárpolitika 2023-tól minden korábbinál több eszközzel támogat. A termelők elkötelezettségének megfelelően – a minden támogatásigénylő számára kötelező feltételességen túl – önkéntesen vállalt gyakorlatokra (AÖP), nem termelő beruházásokra (pl. erózióvédelmi elemek), vagy éppen innovációs együttműködések kialakítására is lehet forrást igényelni – nyilatkozta dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
Egy nemzetközi felmérés szerint a talajmegújító gazdálkodás bevezetésének ötödik évében már 50-60%-kal nőhet a farmok jövedelmezősége, miközben a talajerózió szinte teljesen (97%-ban) megszűnik.
Jó látni, hogy a mezőgazdaság számos szereplője felismerte, hogy ez a jövő, így a konferenciához kapcsolódó, 4000 négyzetméteren megrendezett kiállításon a legnagyobb mezőgazdasági gépgyártók mutatják be a regeneratív technológiába illeszthető megoldásaikat, valamint néhányan közülük támogatóként is csatlakoztak a küldetésünkhöz – tette hozzá Szabó Attila.
forrás: agroinfom.hu
Kapcsolódó cikkek
Lendületes fejlődési pályára állítható a magyar almatermesztés
2023. március 30. 13:46
Töretlenül fölfelé ívelő pályára tudjuk állítani a magyar almatermesztést, ha megvan hozzá a termelői akarat, az Agrárminisztérium ugyanis minden támogatást megad hozzá, mondta Nagy István a Debreceni Egyetemen rendezett szakmai tanácskozáson. A Mi lesz veled magyar alma című rendezvényt Gonda István emlékének szentelték a szervezők, a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézete, a FruitVeB és az Ékasz.
Itt az ideje gatyába rázni az élelmiszeripart Magyarországon!
2023. április 06. 12:38
A magyar élelmiszeriparral kapcsolatban kettős érzelmeink lehetnek, hiszen mondhatni, hogy egy stabil, válságálló és valóban stratégiai ágazatról van szó, ugyanakkor versenyképesség és jövedelemtermelő képesség terén komoly lemaradásban van az európai versenytársakhoz képest. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető helyettese az Agrárszektornak elmondta, hogy előre kellene lépnünk abban, hogy minél több olyan tőkeerős és exportképes magyar nagy cégünk legyen, akiknél az exporthoz szükséges kompetenciák erősek, és az exportpiacokon is értelmezhető volumenben képesek termelni. Kiemelte, hogy a Vidékfejlesztési Program keretein belül az élelmiszeripar fejlesztésére nagyságrendileg 800 milliárd forint lesz elérhető a ciklusban, amit, ha jól használnak fel, akkor végre végbe mehet az a modernizáció, ami 30 éve várat magára.
