Az EU lazítana a génmódosított növényekre vonatkozó szabályokon

2023. augusztus 04. 13:40
A nemrég nyilvánosságra került tervezet szerint az Európai Bizottság a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó szabályok felülvizsgálatát javasolja. Az EU szerint a lépéssel a gazdálkodók ellenállóbb növényeket termelnek, csökkentik a vegyi növényvédő szerek használatát és magasabb tápértékű élelmiszereket kínálnak a fogyasztóknak. Csakhogy ezt nem mindenki hiszi el. A magyar stratégia nem változik a génmódosított növényeket illetően. Hazánk továbbra is kiáll a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége mellett.
Az EU lazítana a génmódosított növényekre vonatkozó szabályokon
A génmódosított növények (GMO) termesztése és forgalmazása jelenleg eltérő szabályozás alá esik a Föld különböző pontjain. Az Egyesült Államoknak nincsenek aggályai, ott az elvetett kukorica túlnyomó többsége ebbe a kategóriába tartozik, írta a Magyar Nemzet. Az Európai Unió – és Magyarország különösen – sokkal szigorúbban áll a kérdéshez. Brüsszelben azonban új szelek fújnak. 
 
Az első genetikailag módosított paradicsomot 1994-ben dobták a piacra, 1995-től egyre több GMO-alapanyagot tartalmazó élelmiszert árusítottak az Egyesült Államokban. Elsőként egy talajlakó baktérium, a Bacillus thuringiensis méregtermelő fehérjéket kódoló génjeit ültették be, aminek eredményeként a növényből lakmározó rovarok elpusztulnak.
 
A következő lépés a gyomirtó szerekkel szembeni védettség kialakítása volt. A mesterségesen módosított szója például olyan gént tartalmaz, ami megvédi a növényt a glifozát nevű gyomirtótól – a gyomok kipusztulnak, de a GMO-szója megmarad. Hasonló változatok jelentek meg más növények (gyapot, kukorica, repce, rizs, cukorrépa) esetében is. Az Egyesült Államokban engedélyezettek különböző vírusrezisztens fajták is: ilyen céllal génmanipulált paradicsom, tök és burgonya is létezik.
 
A GMO-növények termesztése nem korlátozódik az USA-ra. Manapság számos más amerikai ország, mint például Brazília, Argentína, Kanada, Paraguay és Uruguay is nagy mennyiségű GMO-kukoricát és -szóját termel. Jelenleg az Egyesült Államokban a legnagyobb a GMO-arány – olvasható az Agrofórum.hu-n –, ott a kukorica 92 százaléka és a gyapot fele GMO, a szója (ami magas fehérjetartalma miatt az állatoknak szánt takarmány alapvető alkotóeleme) nyolcvan-kilencven százaléka ilyen. Óvatos becslések szerint az Egyesült Államokban forgalmazott élelmiszeripari termékek háromnegyede tartalmaz GMO-alapanyagot.
A génmódosított növények veszélyei
 
A genetikailag módosított terményekkel az volt a cél, hogy a különböző növényvédő szereket ne kelljen fizikai úton, permetezőberendezésekkel a termesztett növényre juttatni, hanem a növények már eleve termeljenek vagy tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek elpusztítják a kártevő rovarokat vagy megvédik a növényt a gyomirtó szertől. Csakhogy amíg a permetlé lemosható, a genetikailag módosított növények ezt sejtszinten tartalmazzák – mi pedig megesszük a kukoricával együtt.
 
A GMO-növények sejtjei nagyságrendekkel több rovarirtó szert tartalmazhatnak, mint az átlagos permetszerek. A termelt toxinok miatt nemcsak a kártevők pusztulnak el – erről a Klímapolitikaiintézet.hu-n jelent meg tanulmány –, hanem egyéb, sok esetben hasznos rovarfajok és a velük táplálkozó más állatok, például a madarak populációja is csökkenhet.  Ezenfelül a kártevők evolúciója sem áll meg: az Egyesült Államokban megjelent olyan kártevő, ami rezisztenssé vált a GMO-terményben lévő méreganyagokra.
 
Az új génkezelési technológiák (NGT) kifejezést azokra a génmódosító eljárásokra használják, amelyeket az utóbbi mintegy húsz évben fejlesztettek ki, az EU 2001-ben megjelent GMO-szabályozása után. Az új generá­­ciós géntechnológiákkal létrehozott szervezetek az Európai Bíróság 2018-as döntése értelmében ugyanúgy a GMO-szabályozás alá esnek, mint korábbi társaik, a döntés óta azonban folyamatos a technológiában érdekeltek lobbija, hogy ez ne így legyen. A hivatkozási alap leggyakrabban a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a növekvő népesség biztosabb élelmiszer-ellátása.
 
Az EU két évtizede egyértelműen elhatárolódott a génmódosítási eljárásoktól, elsősorban az ökoszisztémára és az emberi egészségre gyakorolt káros (vagy annak vélt) hatása miatt. A génszerkesztés viszont Brüsszel számára elfogadhatóbb eljárásnak tűnik, hiszen ennek során nem kerül fajidegen DNS a növénybe, hanem annak saját DNS-ét módosítják. A jelenlegi uniós szabályozás azonban a két eljárást nem különbözteti meg, ezért kell a finomhangolás.
 
Új géntechnológiai módszerek
 
Az utóbbi években megjelent új géntechnológiai módszerek segítségével szinte bármilyen GMO-t létre lehet hozni. Azaz laboratóriumi eszközökkel célzottan lehet belenyúlni a növényi genomba. E technikákat a kutatásban, a fejlesztésben számos területen alkalmazzák, az egészségügytől az iparon át a mezőgazdaságig. Magyarországon is sok ilyen kutatás folyik kutatóintézetekben, egyetemeken és magáncégeknél. A kutatásokat a magyar kormány támogatja – olvasható a Kormáy.hu-n –, hiszen hozzájárulhatnak a fejlődéshez és a hazai versenyképességhez.
 
Ugyanakkor míg a laboratóriumi kutatások, gyógyszerfejlesztések esetén a környezeti és egészségügyi kockázatok kiküszöbölhetők, addig a termesztés olyan környezeti és egészségügyi kockázatokat hordozhat magában, amelyeket mindenképpen vizsgálni kell, mielőtt egy termék a piacra kerül. Már késő lépni, ha egy előre nem vizsgált káros hatás bekövetkezik, mert a természetből visszavonni ezeket a szervezeteket nem lehet. Ezért a kapcsolódó tevékenységek szabályozása elengedhetetlen. Magyarország nem támogat semmilyen kezdeményezést, ami lehetővé teszi, hogy ezek a termékek megfelelő egészségügyi és környezeti kockázatértékelés nélkül kerüljenek forgalomba az Európai Unióban.
 
Az Európai Bizottság 2021-ben felülvizsgálatot indított, miután arra a következtetésre jutott, hogy a 2001-es GMO-jogszabályok nem felelnek meg a célnak. A napokban közzétett jogszabálytervezet a genomtechnikával „megbabrált” növényeket két kategóriába osztaná fel. Azok, amelyek természetes úton vagy hagyományos nemesítéssel is előfordulhatnak, mentesülnének a GMO-jogszabályok és a címkézési követelmények alól.
 
Az összes többi NGT-növényt GMO-ként kezelnék, amely kockázatértékelést és engedélyezést igényel. A Reuters szerint a növények akkor tartoznak az első kategóriába, ha legfeljebb húsz genetikai módosítást hajtottak végre bennük. Gyorsabb engedélyezési eljárás alkalmazható a második kategóriájú növényekre, ha például jobban tolerálják az éghajlatváltozást vagy kevesebb vizet vagy műtrágyát igényelnek. A javaslatot az Európai Parlamentnek és az EU kormányainak jóvá kell hagyniuk. A beleegyezést a magyar kormánytól nem lesz egyszerű beszerezni.
 
Magyar álláspont
 
A Kormány.hu portálon ugyanis az jelent meg: a javaslat nem teszi lehetővé, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e ilyen új génkezelési technikákkal előállított növényeket termeszteni a területükön vagy sem. Ez azért meglehetősen érzékeny kérdés Magyarországnak, mert 2015-ben éppen a magyar közbenjárás eredményeként sikerült elérni az EU GMO-irányelvének módosítását, annak érdekében, hogy a tagállamok saját maguk dönthessenek arról, hogy akarnak-e GMO-kat termeszteni a területükön vagy nem. A jelenlegi javaslat ezt a vívmányt újra elvenné a tagállamoktól.
 
Az NGT annyiban jelent mást, hogy a növényekben végrehajtott változások nemcsak géneljárással, hanem hagyományos nemesítéssel, illetve a természetben is kialakulhatnak – érvel az Agrofórum.hu –, csupán hosszabb idő alatt, tehát ebben az esetben az ember felgyorsítja a természetes folyamatokat. Az európai döntéshozóknak abból a szempontból igazuk lehet, hogy a klímaváltozás negatív hatásai, az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek már a termésbiztonságot (és ezzel együtt az ellátást) veszélyeztetik a kontinensen. Valamit ki kell tehát találni a hozamok növelése, illetve a növények tűrőképességének javítása érdekében.
 
Sokan hivatkoznák arra, hogy a klímaváltozás hatásainak ellenálló fajták létrehozása és az élelmiszer-biztonság garantálása érdekében kellene megengedni az NGT-k szabadabb terjedését Európában. Azonban nagyon kevés azoknak az NGT-fajtáknak a száma, amelyek a klímaváltozás hatásaira adnának érdemi választ, és valóban nagyobb termésstabilitáshoz, ezáltal jobb élelmiszer-biztonsághoz vezetnének – olvasható az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) szakmai anyagában.
 
A legtöbb NGT kísérleti fázisban van, és még azokban az országokban sem jelentek meg a piacon a klímaváltozásnak ellenálló fajták, ahol az NGT-k szabadon forgalmazhatók. Az új NGT-fajták – a korábbi GMO-kra is jellemző módon – a gyomirtószer-ellenállóságra összpontosítanak (hogy a fajtát a gyomirtóval együtt lehessen értékesíteni) vagy a speciális beltartalmi tulajdonságokra. Ugyanúgy, mint az első generációs GMO-knál, most is hatalmas ígéretek és optimista várakozások hangzanak el, amelyek azt vizionálják, hogy az NGT lesz a mindentudó technológiai megoldás az emberiség égető problémáira. Eközben a konkrét fejlesztéseknél jelenleg kevés hasznos hozadékot látni. A szakemberek szerint az új géntechnológiák, ha szabad utat kapnak, olyan nem várt változásokat is előidézhetnek, amelyekkel a tudomány még nem foglalkozott kellő súllyal és alapossággal. Az elképzelésnek természetesen nemcsak ellenzői, támogatói is vannak. A Bayer, a világ második legnagyobb vetőmag- és növényvédőszer- gyártója úttörőnek nevezte a javaslatot.
 
A növénynemesítés általában több mint egy évtizedet vesz igénybe az első pozitív kutatási eredményektől a piacra lépésig. A génszerkesztés lehetővé teszi, hogy öt évet kivonjunk ebből a folyamatból  – mondta a Reutersnak Matthias Berninger, a Bayer fenntarthatósági vezetője. A változtatás támogatói szerint Európának át kell gondolnia az élelmiszer-termelés módozatait, és teret kell engednie a modern technológiáknak. Az NGT révén olyan növények állíthatók elő, amelyeknek javul a nitrogénfelvevő képességük, és beérik kevesebb vízzel, műtrágyával, vegyszerrel, ezáltal a mezőgazdaság karbonlábnyoma is csökkenthető.
 
A magyar kormány számára elsődleges szempont az élelmezés és az élelmiszer-biztonság megerősítése és fenntartása, továbbá a hagyományos, különösen az ökogazdálkodók érdekeinek védelme. Éppen ezért a rendeletbe olyan garanciákat kell beépíteni, amelyek biztosítják az NGT-termékek megfelelő jelölését, nyomon követését, és lehetővé teszik az ökológiai gazdálkodásból való kizárásukat. A fogyasztók választási szabadságának biztosítása is csak a kötelező jelölés fenntartásával érhető el. Ezért sem hagyhatjuk, hogy az új génkezelési eljárásokkal létrehozott termékeket mindenféle előzetes vizsgálat és engedélyezés nélkül hozhassák forgalomba. A GMO-mentes hazai stratégia tehát nem változik. Továbbra is a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége a cél.
 
forrás: agrotrend.hu / Magyar Nemzet

Kapcsolódó cikkek

Itt a medvehagyma-szezon: a Mecseket már ellepte a tavasz hírnöke

2024. február 19. 16:42
Lassan készülhetnek a medvehagymás finomságok.
 
Már előbújtak az első medvehagymák, indul tehát a 2024-es medvehagyma-szezon - közölte a Mecsekerdő Zrt. a Facebook oldalukon.

A gazdák haragja söpör végig Európán

2024. január 30. 12:10
Traktorokkal zárják el a városokba vezető utakat a tüntető olasz gazdák.